Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 2. szám

Thursday, Jan. 11, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. Dr. Király Béla Emlékezés Taraszovics Sándorra (1931 - 2000) A magyar nemzet önkéntes diplomatájára Taraszovics Sándor életé­nek utolsó küldetése fájdal­mas feladat volt. Húga, He- gedüsné Taraszovics Júlia utolsó kívánságát teljesítve kísérte az asszony holttestét Californiából Nyíregházára, hogy az elhunyt hölgy hazai fölben nyugodhassék. Rövi­desen a temetés után Sándor maga is ágynak esett, és hosszú szenvedés után 2000. december 22-én hajnalban elhunyt. Őszinte barátságunkra jellemző, hogy amikor de­cember 21-én Taraszovics Sándort a kórházból hazavit­ték, a családját arra kérte, hogy másnap, 22-én segítsék abban, hogy nekem telefo­nálhasson. Ezt a beszélgetést a halál akadályozta meg, ami - a legenda szerint a jóknak kijáró jutalomként - álmában érte utói. Elhunyt barátom 1956- ban Nyíregyházán a Posta Erősítő Állomás munkatársa volt. A forradalom alatt le­hallgatták az úgynevezett K vonalon a magyar bolsevista vezetők moszkvai gazdáikkal folytatott megbeszéléseit, köztük a bolsevista ellenfor­radalomnak a készülő szovjet aggresszióval történő össze­hangolását is. Minderről mint Nyíregyháza Forradalmi Tanácsnak küldötte számolt be személyesen Nagy Imré­nek és a Nemzetőrség Főpa­rancsnokságának Budapes­ten. Amikor pedig a második szovjet aggresszió küszöbön állt, a budapesti és moszkvai bolsevisták közötti telefon- kapcsolatot megszakították. ! Ezért Taraszovics Sándorra a Kádár-rezsim terrorja idején halál várt volna. Emberileg érthető, hogy ezt elkerülen­dő, emigrált. De csak fizikai­lag hagyta el hazáját, szíve otthon maradt. A családnak nem ez volt az egyetlen kimagasló forra­dalmi cselekedete. Taraszo­vics László, Sándor öccse, a magyarság önvédelmi hábo­rújában Budapesten szovjet tankok tűzétől halt hősi ha- j Iáit 1956 novemberben. Taraszovics Sándor 1957- \ töl New York-ban, a Con­necticut állambeli Hartford- ban, majd Washington DC- ben dolgozott, végül 1996- ban vonult nyugállományba. 2000 elején költözött Cali- forniába. 1957-ben az ENSZ ma­gyar ügyet kivizsgáló Ötös Bizottsága munkáját segítet­tük együtt azzal, hogy sza­badságharcos tanúkat tobo­roztunk a Bizottság számára. Együtt alakítottuk meg a Magyar Szabadságharcos- Nemzetőr Szöveséget, majd pedig az Atlantic Research and Publications, Inc.-t, a Highland Lakes-en, New Jersey államban törvényesen bejegyezett tudományos inté­zetet. Az elsőben vezetőségi tag volt, az utóbbinak min­den projektjét lelkesen támo­gatta. Taraszovics Sándor nem csak bátor szabadságharcos volt, de mint emigráns, ön­zetlenül dolgozott a forrada­lom iránti magyar és nemzet­közi megbecsülés fenntartá­sáért, és a magyar nemzet jóhírének öregbítéséért is. Szabadságharcos volt 1956- ban, és maradt haláláig. Emberségére jellemző, hogy 1963-tól, amikor Wa­shington DC-ben a Harvard Egyetem ott működő Center for Hellenic Studies-ének gazdasági igazgatója lett, és az intézet területén nagy, kényelmes és vonzó házat kapott otthonául, a magya­rok számára - akár az Egye­sült Államokban éltek, és csak látogatást tettek Wa­shingtonban, de különösen, ha hazulról jöttek, mint diákok, kutatók, vagy bármilyen más minőségben - kinyitotta ott­honának kapuit, és szállást adott nekik. Szabad György­től kezdve - aki a demokrá­cia első Országgyűlésének elnöke lett - számtalan híres és névtelen magyar ideigle­nes szállást talált Taraszovics Sándor házában. Halda Aliz - aki a fordulat után ország- gyűlési képviselő lett - a 80- as években történt amerikai látogatása során kapott szál­lást Sándornál. Olyan meg­ható volt számára a barátsá­gos fogadtatás, hogy serleget ajándékozott Sándornak, amibe "A vendéglátás világ­bajnokának" dicsérő elisme­rést vésette. A díjazott sze­rénységére jellemző, hogy - habár büszkén őrizte a tró­feát - csak ha érdeklődtek felöle, akkor mutatta meg azt látogatóinak. Amerikában sokan mint emigránsok, az 1956-os for­radalom szerzett, vagy állító­lagos érdemeik kamataiból próbáltak élni. Taraszovics Sándor azonban mint a sza­badságharcosok nagy része, nem élni akart abból, hanem szolgálni akarta a magyar ügyet. Ezt pedig úgy lehetett a legeredményesebben meg* valósítani, ha valaki tovább­tanult, hogy jobban megis­merje az ideiglenes új hazá­ját, szorgalmasan és eredmé­nyesen dolgozott, és bekap­csolódott amerikai társadal­mi, sport-vagy hivatali szer­vezetekbe, hogy azokon belül toborozzon támogatókat a magyar ügy szolgálatára. Ezt cselekedte Taraszovics Sán­dor. A Bard College-ban ta­nult angolul. Itt találkoztam vele először Amerikában. Életre szóló barátságunk ott és akkor vette kezdetét. Az American University-n foly­tatta tanulmányait, ahol tör­ténelemtanári diplomát szer­zett. A Hellén Intézetben folytatta kenyérkereső mun­káját, de időt takarított meg arra, hogy tudományos kuta­tást is folytasson. Jellemzően Trianon problémájára össz­pontosította kutató munká­ját, hogy erről a magyar tra­gédiáról minél több hiteles adatot bocsáthasson az ango­lul olvasó művelt emberek rendelkezésére. Tanulmány­ban foglalta össze kutatása eredményeit. Olyan kitűnő és meggyőző volt ez a mun­ka, hogy az általam alapított és szerkeztett "Atlantic Stu­dies on Society in Change" sorozatban - amit a Colum­bia University Press terjeszt világszerte - közre is adtuk a 15. kötetként 1982-ben megjelent Essays on World War I. Total War and Peace­making: A Case Study on Trianon című könyvben Mivel indokoltan hitt ab­ban, hogy a tudomány eszkö­zeivel lehet hosszú távon legeredményesebben szolgál­ni a haza ügyét, néhány tár­sával Committee for Danu- bian Research néven olyan szervezetet hoztak létre amely a Duna-medencei népek - köztük Magyaror­szág történelmével foglalko­zó tudományos művek létre­jöttét támogatta. Kora ifjúságától a tenisz érdekelte, e sportot mint labdaszedő kezdte Nyíreghá- za teniszpályáin. Az USA- ban már teniszoktatói diplo­mát szerzett, és oktatója lett a Dennis Van Der Meer Tennis University-nek. Ezt követően megalapította a United States Professional Tennis Registry-t, aminek haláláig elnöke volt. Ha te­niszpályafutásának egyik mozgatója a sport szeretete volt is, ezt is arra használta fel, hogy tehetséges magyar fiatalokat Amerikába vigyen sport tudásuk fejlesztésére, baráti kapcsolatok szerzésé­re, és azok útján a magyar­ság nyugaton való jobb meg­ismerésére. Ha egy mondatban kíván­nák pályafutást összefoglalni, ez lenne az a mondat: "Tara­szovics Sándor otthon sza­badságharcos hős, az emigrá­cióban a magyar nemzet jó­hírét öregbítő önkéntes dip­lomatája volt." Tisztelettel emlékezni rá kötelességünk. Van-e kiút? Forgó örvény az élet - elsodor Mit törődik az véled, ha elbukol Tarka talányain, ha elmerengsz Megnyomorít az téged, ha ráfelelsz. Fú a szél és mindig alkonyul Elvisz a szél, s az ég beborul. Sötét van, sötét van, kevés a fény, Elvisz a szél, jaj hol van a cél? Elbágyadsz, bugdácsolsz le s megint föl Elkap a hullám, s az örvény megöl. Ember légy erős, menj fuss tova Ne vessen el az örvény S menj ha van hova De vajon érzed s tudod-e hova? Leona Borek ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit Most én akarom tovább segítem a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba­Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents