Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-12-14 / 47-48. szám
Thursday, Dec. 14, 2000 Amerikai Magyar Szó 13. A Philadelphiai Magyar Otthon Gyere, hogy emlékezz.... Az amerikai magyarság önszerveződésének, önmagára találásának e kemény világban egyházi életükön kívül, összetartó erejük a szervezett kultúráiét klubjainkban, magyar otthonainkban s máshol, ugyanakkor az életrehivott politikai szervezeteikben van. A Philadelphiai Magyar Otthon 75 éve működik nívós kultúrélettel, finom és olcsó konyhával, könyvtárral 2000 könyvgyűjteménnyel... Küzdelmeikellenére összetartotta az itt élő magyarságot, s ha gyérülnek is a sorok, de mindig teltházzal várják a színvonalas, lelkesítő ünnepélyeket, kultúesteket, zenés-táncos összejöveteleket. Juhász Magdaléna elnöknőnek kiváló segítői a Bússá házaspár, Fogarasi Kálmán volt elnök, Kiss János és Nelly, Kemenes Zsuzsa és mások. Az utóbbi időben emlékezetes maradt Kemenes Zsuzsa, Pávlánszki Tibor, Kiss János, Kiss Nelly által szervezett rendezvények, ünnepélyek, estek. Az ünnepélyeken Philadelphia polgármestere, rangos egyházi személyek, politikusok is resztvesznek. Az előadások bevételét jótékonyságra fordítottuk: a debreceni, a miskolci! a nagyváradi kórházak, iskolák, Kolozsváron, Marosvásárhelyen tanuló diákok,öregotthon megsegítését szolgálta, jelszavunk szellemében: Egymáshoz tartozunk, bárhol élsz, bárhol vagy! Magyar ifjúságban él a magyar jövő! Értük vagyunk felelősek! Az amerikai magyarság mindenütt és mindig, méltó módon | ünnepelte a nemzeti ünnepeit. Az ’56-os forradalom és | szabadságharcról való megemlékezés a legmélyebb szívügye lett azóta. Ez évben Pávlánszki Tibor szervezésével, műsorá- j val, bensőséges méltó ünnepélyünk volt. Ünnepi előadónk Czire Dénes professzor Budapestről. Pál László újságíró emlékezett meg az októberi eseményekről. Nagy Ilona, Kiss Ernő aradi vértanúról olvasott fel hiteles dokumentumot. Taylor Erzsébet szavalta az Ave Hungáriát, Hannuth Anna Mária, Tollas Tibor versét: Fekete Karácsony, Péterffy Gyöngyi Becsaptatok c. versét szavalta. Füredi László zongorán adta elő Bánk bánból, Hazám, hazám c. áriát. A nyitó és záró imát dr. Mészáros Sándor lélkészünk által fohászkodtunk. A hősök emlékművénél Juhász Magdaléna, mint a Magyar otthon elnöke helyezett koszorút az Otthon nevében, Pénzes Gyula a Magyarok Világszövetsége Amerikai Országos Tanácsa nevében helyezte el virágcsokrát, mondván: ’56 tragédiája ma is gyógyítjhatatlan sebként él szívünkben. Az 1997-ben Lindenben tartott előadásom mozgósító versikéje vált valóra: Gyere, hogy emlékezz - Gyere, hogy ismerkedj, Gyere, hogy barátkozzunk egymással! Bethlehem 2000. november Péterffy Gyöngyi Regősök éneke költözzön szeretet eme földtekére daloljon szívetek ezredévi fényben hozsannát zenélve csendüljön a szózat aki, ma érkezett annak lesz szép napja sok-sok éve annak csillag jött az égen mutatta az útat a nagy messzeségben hozsánna Istennek! hozsánna tinéktek messzi tájról jőve aki, értünk jött le. Alleluja! - Alleluja ma született égnek Fia legyen ünnep régi karácsony, fény, égi! Ferencz Amália Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. ■Minden szombatos reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manbattaji CabeLtckvízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly Mikszáth Kálmán ( SÁROSPATAK A pataki várat a hagyomány szerint Retel építette. Retel pedig azon urak közül való volt, aki még látta Ázsiát s volt benne "odahaza" Együtt jött Árpáddal s kíséretében volt, midőn az a meghódolt országot öregkorában beutazta. Egy helyütt egy megáradt patakot gázolt át Árpád lovával, de forgata- gos helyre jutván az örvény elkapta lovastól. Retel volt az első, aki utánaugrott és kimentette.- Fiam - mondta Árpád - ezt a szolgálatodat nem hagyhatom szó nélkül. Legyen ettől a pataktól kezdve minden föld a tiéd!- De meddig? - vágott közbe a birtokszomjas Ethe.- A legközelebbi patakig, amit majd útközben találunk - szabta ki az agg vezér találomra a birtokhatárt (Egypár ezer hold ide-oda volt még akkor.) Retel elfoglalta a birtokot és egy erős várat épített a folyóparton, melyet ős források Retelpataknak neveznek, csak később cserélődött ki a Retel elnevezés "Sáros"- ra. A pataki vár sok kézen ment keresztül, míg Rákóczi- akéba került. A Retel utódjaitól elcserélte I. Endre, akinek a felesége lakott ott szívesen, talán mert közelebb érezte magát onnan a hazájához, Kievhez. Azontúl hosszú ideig volt királyok lakhelye. Itt született "jószívű" Erzsébet királykisasszony is: a későbbi kálvinista fészekben egy katolikus szent. Hosszú ideig birták a Pe- rényiek. Itt lakott Lórántffy Zsuzsanna, majd Zrínyi Ilona, történelmünk e két nagy asszonya. A sárospataki vár fénykora a Rákócziak idejére esik. Ezeknek a főfészke. Kivált a II. Rákóczi Ferencé, kinek úgyszólván fejedelmi székhelye volt; itt tartott ország- gyűlést is, s fényes leventék, udvart képezve nyüzsögtek a komor falak közt. Itt fejeztette le őfelsége 1708-ban Bezerédj Imrét, aki elárulta a kurucok ügyét. Derék vitéz volt. Mindenki sajnálta. S noha fejét vették a pataki várban, a babonás nép mégis azt beszélte, hogy a nagy hős élve záratott sírjába, mert tetemei fölött megmozdult a föld. Ez a hír annyira terjedt s kedvetlenné a népet, hogy a fejedelem, megnyittatván a vártemplom ajtaját, kiemeltette s kinyittatá hajdúi által a Bezerédj oda temetett koporsóját:- íme, lássák kegyelemtek, hogy két darabban vagyon őkigyelme. Régebben a pataki vár volt a Rákóczi család kincsesháza. A "vörös torony", melyet még V. István király építtetett, tele volt arannyal, ezüsttel. Az Erdélyben uralkodó Rákócziak ide szállították megtakarított pénzecskéjüket mint biztos helyre. Az elmés erdélyi urak emiatt nevezték el "Erdély vizikátorának” a várat; mert a vizikátor kihúzza a testből a nedveket, a vörös torony pedig kihúzta Erdélyből a pénzt. Ezerhatszázhetvenben eredeti módon dézsmálta meg a Rákócziak aranyait egy kollégiumi diák. Fogott valahol egy csókát, s azt oly ügyesen kitanította tolvajnak, hogy mindennap kétszer szállt föl a vörös toronyba, s egy kis nyíláson át berepülvén minden alkalommal egy koronás aranyat hozott ki csőrében a gazdájának. Mikor már a nebuló aranyai jócskán fölszaporodtak, agyonütötte a csókát s ő maga elköltözött végképp Patakról. De a csóka bizony nem bírt kihordani annyit, amennyit a Rákócziak behordtak. S viszont a Rákócziak nem bírtak annyit összegyűjteni, amennyi elég lett volna II. Rákóczi Ferencnek. Amit a csóka meghagyott, elszedte a kétfejű sas. Az a madár, amely a labancok zászlóin feketedett. A háború költségei annyira fölemésztették a Rákóczi magánvagyonát, hogy "Erdély vizikátorának" az ura így szólt egy ízben panaszkodva az erdélyi rendeknek: Még talán ez a mente sem az enyém, ami rajtam van. A béke, ami lehetett volna m Ott a távol keleti tájon jvl Egy olyan nép éldegél, Ki szegénységet mosollyal hordja, ' [Jf Dolgozik s álmodik mesét. JH. Máshol a hiány lelket őről "D És bút gyűlöletbe fon, Harcol semmivel törődve, . [!í Majd porba hullik régi hon. JH Szomszédaik aranya súlyos, -O Palotáik fényesen csillogók, ft] Ha segítenék a szegényt w Hol lennének a viszályt okozók. vj Majd amikor minden majd pusztul, -Q S az ő életük is hunyadó, Eszükbe juthat, hogy rajtuk múlott, T4 Sok ember élet s a béke veszte, . vi Mi lehetett volna béke, Mely szép létet alkotó Leona Borek ~jvr
