Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-12-14 / 47-48. szám
11. Amerikai Magyar Szó Thursday, Dec. 14, 2000 Belgium, a Csárdáskirálynő Brüsszelben László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszelben színpadra került a Csárdáskirálynő, és egy héten át megtöltötte Auderghem városrész modern, szép színháztermét lelkes közönséggel. A belga fővárosban nincs operettszínház, illetve ilyen jellegű társulat sem. Mivel a műfaj közép-európai válfaja úgyszólván ismeretlen, sőt Offenbach francia nagyoperettjei is ritkán kerülnek előadásra, a műfaj angol változata próbálta meghódítani a belga főváros kozmopolita közönségét az Angliában közkedvelt Gilbert és Sullivan-operettek behozatalával. Negyedszázada jött létre a brüsszeli Gilbert és Sullivan- társaság, amely időközben Brüsszeli Könnyű Opera Társulattá változtatta nevét, és már annak angol nyelvű nevével is jelezni kívánta, hogy az angol operettet próbálja meghonosítani nagyrészt angol művészekből álló társulatával. A negyedszázados évforduló alkalmából a Csárdáskirálynőt tűzték műsorra. Az angol szövegkönyv kissé átalakította a Budapesten játszott eredeti változatot: itt nem a néhai Honthy Hanna által alakított idősebb csárdáskirálynő áll a produkció központjában, elhagyták nagysikerű belépőjét és a Hajmási Péter kezdetű fergeteges magánszámát is. Az angol változatban a francia szerelmesek állnak a középpontban, a Petérré átkeresztelt Edwin és a Sylva Varescu néven szerepeltetett cigány kabaréénekesnő - a darab cime is a Cigányhercegnő lett. A meghatározó helyszín ugyan itt is a budapesti orfeum, de a darab magyar jellege egyebekben szinte elveszett, Miskolc nevével reménytelenül küszködött az öreg herceget alakító énekes, a csárdások és a tánckar jelmeze csak távolról imitálja a tánc magyar jellegét, a szinlap pedig "a cigányok vérpezsdítő csárdását" emlegeti. Az énekszólamokat viszont pontosan és színvonalasan hozták a szereplők, a zenekar magyar fülnek kissé lassúbb tempókkal, de korrekten vitte a fülbeszászó kálmáni dallamokat egy egészében sokkal inkább angolos, mint magyaros előadásban. Egyetlen előadás erejéig fellépett Brüsszelben a Blázy Lajos vezette magyar Strauss zenekar is, amely a halhatatlan bécsi keringőkirály örökzöld dallamaival járja Nyugat-Európa nagyvárosait és előadásaihoz korabeli jelmezekbe öltözött táncosokkal színpadra hozza a múlt századi közép-európai báltermek forgatagát is. Karácsonyi történet Karácsony táján mindig valami megható, szívhez szóló történetek jutnak az eszünkbe. Egyre Karády Katalin örökzöld slágerje cseng a fülembe, "Mert a nagy szerelmek nem gyógyíthatók". Éva és Laci 55 éve nem találkoztak. Közvetlen a második világháború után mondtak búcsút egymásnak, nem gondolva arra, hogy a viszontlátás oly hosszú ideig várat magára. Laci Svájcba került, hol tanulmányai befejezte után a bank szakmában kapott igen jövedelmező, ragyogó állást. Éva egy külföldi diplomatához ment feleségül, amikor látta, hogy Laci nem szándékszik hazajönni és feleségül venni őt, ahogy azt ígérte. Szerelmük a szülőkön keresztül indult. Laci és Éva papája hetente a Budai Kaszinóban sakkozott, míg a mamák sűrűn rendeztek - az akkori időknek megfelelő szerény vacsorákat - hol az ifjúság is találkozott. Laci nővére Andrea, szívbeli jó barátnője lett Évának. Természetesen másról sem szólt a beszélgetés, csak szerelemről. Délutánonként Lacival biciklizett a Vár dimbes-dombos lejtőin. Évának ellenállni nehéz volt, aki egy gyönyörű, magas, igazi szőke kékszemű szépség volt. Laci atléta termete sem volt mindennapi. Hogy kettőjük között mi történt sose kötötték a világ tudtára, csak szép csendben imádták egymást. Lázas csókolózás, forró ölelkezés és még forróbb ígérgetés a jövőre. De ember tervez, Isten végez. A sors felettük másképp rendelkezett, 55 évig egymás nélkül éltek a föld két különböző pontján, alig-alig hallva egymásról. Éva 15 éve özvegy, Laci egy éve vesztette el a feleségét és most 55 év után, karácsony táján ismét találkoztak. A találkozás néma, szoros ölelésből állott, csak a szív és a szemek beszéltek. Aki hisz karácsony varázsában, Jézus születésében, nagy fantázia nem szükségeltetik, hogy higgyen az örök szerelemken' Bittó Boldog Klára Folyékony arany "Babilónia földjét tűz járja át. Azt mondják, hogy a talajt folyamatosan égő folyamok rengetik, mintha érverés lüktetése rázná a föld felszínét. Nagy hőség idején Babilónia lakosai kötelesek nagy, lapos, vízzel telt amforákon aludni." - Plutarkhosz ír ezekkel a szavakkal a Nagy Sándornak szentelt i művében, s nem tudja, hogy az olajról beszél. Az olaj! Petróleum, rock oil, crude oil, petrole brut, neft, surovina, ropa, titein__Kincs, ami van. Mélyen a föld alá rejtve. Öregebb, mint az emberiség. Az ősember legnagyobb kincse a tűz volt. Az ókorban: az "égő forrás" egyenesen az istenek ajándéka. A tűzimá- I dók nyomai fölfedezhetők például a Kaukázusban, Baku környékén (Zoroasz- ter): a föld titokzatos méhe tüzet lehel, az emberek leborulnak. Az ember először nem is tudta, mire kell használnia, noha vannak bizonyítékok arra, hogy már Krisztus előtt is éltek vele; Japánban, Kínában, Perzsiában, Júdeábán.... A bábeli torony építésekor ez volt a habarcs (Hérodotosz is "megerősíti"), de ez a lágy aszfalt védi Noé bárkáját, sőt a kis Mózes kosarát is a Nílus hullámain. Az Újkor embere persze mindenre "magyarázatot" keresett. Áhá, bólintott már a múlt század első. évtizedben a Bibliát olvasva, nyilvánvaló, hogy Szodoma és Gomorra valami óriási petróleummező fölött terülhetett el, s talán éppen ilyen "fekete forrást" érő villám- csapás indította el a katasztrófát. ("Hogy imé tűzzel készülne az Űr Isten a büntetésre, mely minekutánna megemésztette volna a nagy mélységet, megemészté Izrá- elnek is egy részét." AMOS 7: 4.) Bizony, jól hasznosítható ez a furcsa anyag Meg lehet vele kenni a harci kocsik tengelyeit,.s a közeledő ellenséges hajóhadat megállítani a vizet is legyőző, azon szétterülő lobogó lángtengerrel (görögtűz!). Vagy vegyük például a ravasz Belizár ötletét! Az Észak-Afrika ellen induló római hadvezér vaddisznók hátára keneti föl, s mint égő fáklyákat (lángszó- . ró?) hajtja aztán a támadó vandálok közé. De a tizenötödik századtól inkább már gyógyításra használják. Az 1491-ben Mainzban megjelent gyógyszerkönyv (Hortus Sanitaris) már eléggé pontos származási leírást ad róla. És 1547-ben I. Ferenc francia király holttestét ezzel a "földi szurokkal" balzsmozzák be (egy régi egyiptomi módszer alapján). Az olajforrásokat évezredeken, évszázadokon át úgy találták - például egy Jósé De la Roche D’Allion nevű francia szerzetes a mai New York állam területén -, s a jó eszű, élelmes emberek igyekeznek is ilyen földdarabhoz jutni. George Washingtonról jegyzik fel, hogy az 1750- es években tudatosan vásárolt olajforrásokban gazdag területeket Pennsylvania nyugati részén. De a lámpákban még mindig cethalolajat é getnek, s a pittsburgi gyógyszerész, bizonyos Sámuel Kiér nagy tételben árulja üvegcséit ezzel a gyógyító kenettel íeneca oil: a szeneka indiánok ősi csodaszere). A XIX. század közepén a- zonban történik valami. Egy ■ New York-i kereskedő, George H. Bissei támogatásával megalakul az első olajos részvénytársaság (Pennsylvania Rock Oil Company), és keresni kezdik a kőolajat. Titusville, 1858 májusa. A társaság leszerződtet egy Edwin Laurent Drake nevű embert (Drake, akárcsak I. Erzsébet hírhedett kalózve- * zére!), s ő szervezi meg az első mélyfúrást, egy William Smith nevű "sófúróval" össze- állva. (Észak-Amerikában hosszú ideig úgynevezett sóforrásokból nyert vízből párolták a sót, s a növekvő lakossági létszám miatt keresett szakmának számított.) 1859. április 1.: elkezdik építeni az első kezdetleges fúrótornyot; az emberek nevetnek a tákolmányon. Ócska gőzgép hajtja a fúrófejet, tizenkét méter mélységben azonban sziklaréteget érnek. Sebaj! Kettőzött erővel folytatják a munkát. Napi tizenkét óra alatt egy-egy méterrel haladnak lejebb. Aztán augusztus 27-én, huszonhárom méter mélységből fölbuggyan.... Az olaj! A többit ismerjük. Drake később mindenét elveszít-' a tőzsdén s a legsötétebb nyomorban hal meg New York-ban. Talán ez a büntetése? Arany, olaj, atom.... Mondják: az emberiség három legfőbb kincse. De ki tudja? Talán boldogabbak lennénk nélkülük. Kocsis L. Mihály UNIVERSE PUBLISHING CO. kiadásában Amerikában, New Jersey-ben jelent meg Horthy István tragikus halálának története angol nyelven 230 oldalon 20 oldalnyi 28 kitűnő szép képanyaggal The Tragic Death of Stephen Horthy VICE -REGENT OF HUNGARY A legszebb ajándék a könyv! Különösképpen karácsonyra szép ajándék, RENDELJE MEG. Kérjük tanulmányozza további értékes könyveket is amelyek alant olvashatók: Megrendelhető könyvek száll, költ ár szállítás+kezelés+ár USA-n belül- kívül USA-n belül - kívül The Tragic Death of !«'”loflA Stephen Horthy (angol) $4.- $5.- $15.- + ><c:$19;00 $20.00 Szilassy Sándor: Trianoni Tanulmányok (magyar) $3.- $4.- $14.- $18.00 $19.00 Magyarország a szakadék szélén Eszényi László: Idegenben szakadt hazánkfia (magyar) $3.- $4.- $18.- $21.00 $22.00 Téglás Csaba: Budapest Exit (angol) $3.- $4.- $27.95 $30.95 $31.95 Hirdetéseinket részletesebben interneten is olvashatja és a kiválasztott könyveit azonnal meg is rendelheti 24 órán belül küldjük is, amennyiben hitel kártyával rendeli Kérjük látogassa meg honlapunkat www.erdélyonline.com E-mail címünk: info@erdélyonline.com Postai megrendelés: Universe Publishing Co. 185 West Demarest Ave. Englewood, NJ. 07631-2239 4*t*l+t*4*t*»*l*t* **l*k+* 4» ***** *4**4
