Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-12-07 / 46. szám

6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Dec. 7, 2000 * Évfordulónaptár Karády Katalin 1912 december 8-án született az igéző színésznő. Születésének körülményei közül sok a bizonytalanság, az azonban biztos, hogy Kőbányán látta meg a napvilágot Kanczler Kató néven. Csa­ládi körülményeit éppen nem nevez­hetjük ideálisnak, alig várta, hogy megszabaduljon a mindennapos atyai pofonoktól, ezért tizenhat évesen férjhez ment. Ha a nála jóval idősebb adótiszt oldalán megtalálja a boldogságot, talán soha nem lesz színésznő. A magyar filmgyártás nagy szerencséjére azonban nem sikerült a házassága, elvált, s így megismerkedett a kor nagy tekin­télyű kritikusával, Egyed Zoltánnal, aki halálosan beleszere­tett, s elhatározta, hogy színbésznőt farag szerelméből. Elvitte egy sziniiskolába, énekelni taníttatta, Kanczler helyett Ka- rádyra "keresztelte" és személyesen gondoskodott róla, hogy színpadi debütálásáról valamennyi kollégája elismerő kritikát tegyen közzé lapjában. Első filmje viszont már igencsak megosztotta a kritikusokat, sőt a Halálos tavasz országos botrányt kavart. Karády személyében ugyanis először szerepelt magyar filmben olyan nő, akiről - amint Kelecsényi László szellemesen írta - "a férfinépnek nemcsak az juthatott eszébe, hogy kezet csókoljon neki". A film körül kirobbant vihar nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a titokzatos Karády, mint a végzet asszonya kezdte meg filmszínésznői karrierjét. Egy csapásra meghódította tíz egész országot, népszerűsége minden mértékben túlment, rajongói klubot alapítottak, és állítólag háromszáz szerelmes levelet kapott naponta. 1949- ben aztán elhagyta az országot, és mivel abbahagyta a filme­zést is, örökre megmaradt a titkok asszonyának. (1990 február 9-én hunyt el New Yorkban) Hagyománytisztelők Asokféle népközösségeknél különböző szokások, hagyományok lelhetők fel, amelyek az idők folyamán beépültek kultúrájukba, összeforrtak vele. Nem­zedékről, nemzedékre öröklődnek, fennmaradnak. Bármerre is sodorja sorsuk a nagyvilágba, otthon felvett szokásaikat, hagyományaikat magukkal viszik és hűek maradnak hozzá. Sok van belőlük, legtöbb egy-egy ünnephez társul. A naptári évek hullámverésével meghatározott időközökben feltünedeznek. Jövetelüket az emberek részéről izgalmas várakozás előzi meg. Akár egy távolból érkező kedves vendég, sok titkot rejtenek magukban, ezért annyira szívesen látottak. A mi fajtánk meg erősen hagyomány ragaszkodó. Akár külön-külön, akár eggyé összeállva szorosan történelmi múltúkhoz, népi kultúr-kincsünkhöz tartoznak. A karácsonyfa állítás is ebbe a kategóriába tartozik. Az ünnek vigíliájára díszpompába öltöztetett fenyő csillogásátólválik megszenteltté az ünnep, emelkedetté a hangulat. E nélkül nehezen képzelhe­tő el a karácsonyi szellem. Ahol erre nem kerítenek sort, ott az öröm, ami a fán sziporkázó fényekből szikrázásból nyeri táplálékát, nem lesz képes felhevíteni a szíveket. A friss fenyőillatot árasztó karácsonyfa réges-rég a magyar karácsony nélkülözhetetlen kelléke, dísze. Ugyanakkor szimbóluma is, emblémája az ünnepnek. Jelen írás terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a fenyőállítás eredetét feltárjuk: kiktől és mikor vettük át a hagyományt. Nem is fontos. A lényeg az, hogy azon népek sorába tartozunk, akiknek a karácsony méltó megünneplése szívügyük. Belesajdul a szívünk, ha a közemultra visszagondolunk, amikor (odahaza) a hatalom korlátozta az emberek lelkiisme­reti szabadságát. A vallás ellenes hivatalos álláspont a karácsony jogosultságát is kétségbe vonta. Mégis a szigorú tiltások ellenére a nagy többség módját ejtette annak, hogy az őseiktől örökölt szép hagyonányoknak esetről-esetre érvényt szerezzenek; családi körben gyertyafényes vacsoránál a feldíszített karácsonyfa mellett ünnepeltek. Hagyomány­tisztelők voltak. Nagy Ábrahám Nagy Ábrahám / En nem tudom... Mit egyek? Én nem tudom, sokan megfogalmazták-e előttem azt a bölcsességet, amelyet sajátomként most önök elé tárok: a halál oka maga az élet Természetesen nem arra a világos összefüggésre gondolok, hogy csakis az hal­hat meg, aki él, hanem arra, hogy az öregedés, majd az elmúlás alapoka az oxigén belélegzése, az égés. A népi bölcsesség szerint: korán meghal az, aki két végén égeti a gyertyát Ezért utaz­nak a tudományos-fantaszti­kus irodalom jeles hősei az űrben hibernált állapotban, arról nem is beszélve, hogy állítólag fénysebességen nincs öregedés. Végül is arra akarok ki­lyukadni, hogy az, aki taka­rékra állítja magát, nem mo­zog, nem végez anyagcserét, nem lélegzik, nincs ébren és nem is alszik és megpróbál mínusz 60 fokon nekivágni az öröklétnek, az elvileg so­káig él. A gyakorlatban nem mindig válnak be ezek a dol­gok, olykor a takarékra állí­tott ember is feldobja a tal­pát. Amikor egy 116 éves öregembert megkérdeznek, hogy mi a hosszú élet titka, ilyeneket mond: "Sohasem dohányoztam. Nem ittam egy korty szeszes italt se. Sok mézet ettem, és bodzavirág- párlatot ittam. Mindenben mértéket tartottam." Vagy: "Mindennap megittam egy liter vörösbort. Minden étke­zés után elszívtam egy szi­vart. Lehetőleg kerültem a bodzavirágteát, egyébként semmit sem vontam meg magamtól." Senki sem állítja azt, hogy azért élt meg 116 évet, mert nem esett a fejére egy tégla, nem ütötte el a villamos, sőt azt sem, hogy őseitől örökölt remek szerve­zetét nem tudta kikezdeni holmi influenzavírus vagy egy jópofa rák. Valamennyi 116 éves megvan győződve arról, hogy életvitelének és étkezé­si szokásainak, tehát önma­gának köszönheti hosszú éle­tét. Na most, ha az újságot olvasom, tudom, mire vigyáz­zak. Májzsugor, epe- és vese­kő, koleszterin, szív és ér­rendszer, koszorú és egye­bek, érszűkület, láblevágás, fertőzések, újabban Koch- bacilus, rák a nagylábujjam­tól a hajam tövéig, továbbá Lyme és Ebola. Nem könnyű. Azt mondják például, hogy a piásokra rájár a rúd. Na, gondolom, rám akkor aligha. Erre olvasom, hogy napi három-négy deci vörös­bor valóságos gyógyszer, a szív szempontjából felér egy pacemakerrel. Nosza, vacso­ra előtt egy kis vörösbor. Néhány hónap után olvasom: a szívnek jó ugyan, de a cser­sav árt a gyomornak, plusz amenyivel kevesebb a infark­tus veszélye, annyival több a gutaütésé. Na, mondom, akkor elő a C-vitaminnal, arról még semmi gonoszság nem derült ki. Ahogy ráka­pok, olvasom, hogy a sok C- vitamin vesekövet okoz. Mivel volt már vesekövem, nem vagyok rá kíváncsi. El­kezdek tejet inni, mivel ame­rikai tudósok több ezer ame­rikai férfiún végzett kísérlet­tel igazolták, hogy az a kö­zépkorú férfi, aki napi három deci tejet fogyaszt, 40 százalékkal nagyobb eséllyel kerüli el a prosztatadagana­tot, mint tejabsztinens kortá- sai. Alig egy éve iszom a te­jet, amikor olvasom, hogy amerikai kutatók szerint a nullás vércsoportúaknak a tej valóságos méreg. Mit gon­dolnak, milyen a vércsopor­tom? Nem csalódnak, nullás. Nyilván tisztában voltak ezzel az amerikai kutatók is, amikor is cseszegetni kezd­ték a tejet. Hát akkor, gyerünk, neki a sárgarépáknak. Fél éve falom, amikor a napilapok egyöntetűen közük velem, hogy nyersen heveny trágya­mérgezést okozhat, főve pedig semmit sem ér, más­részt pedig a kemikáliát nap­estig főzheted, attól csak rákkeltőbb lesz. Jön a mar­hakergekór, aztán a csirjce- dioxin. Pitypangot ehetnék, de csak olyan helyről, ami minimum tiz kilométernyire van a lakott helyektől.Minap jöttem rá hogy a kedvenc csalánlelőhelyemtől húszlé­pésnyire szemét és roncste­lep van a talaj csak úgy cup­pog a metilkloridtól. Mitől élek még? A hal és vad elősegíti a húgysavképződést, a sóska savat csinál, a spenót, ha magad szeded, lumbágót. Csak a fokhagymáról nem hallottam még semmi rosszat. Ismertem egy em­bert, aki mindennap meg­ivott fél liter kaukázusi kefirt korpával és öt gerezd dara­bosra zúzott fokhagymával. Ha ez az ember felszállt egy buszra, az összes többi a kö­vetkező megállót tekintette végállomásnak. Ezt a fok­hagymás embert nemrégiben temették. A pap gázálarcot viselt, és azt mondta, a Te­remtő nem a szagunk alap­ján ítél meg minket. Hogy ezek után egyáltalán érdemes-e bármit ennek, én nem tudom. Kristóf Attila Budapest Nagyar Nemzet Az összes szolgáltatás egy kalap alatt-----Csak egy számla! Távolsá2Í vonal Internet and Data •Magyarország 21.9 »High speed DSL - Dial up - S14.95401 •5.9 az USA-n belül »Web-hosting ($29.95-töl). Web-design •7.9 Toll free number »E-commerce ( $34.95-töl) •Calling kártya »T1 Voice and Data ■■Telegroup , »Customized sendee „„ 1-888-588-7348 www.globallinktel.com A Primus company Legyen Ön is támogatónk Hungarian TV Magazine of Queens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugá­rozzuk szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást szerdán délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Ér­deklődjenek Üsztöke István producer-szerkesztőnél az a- lábbi telefon vagy fax számon: 718-721-2824 A Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató Orvosi rendelőbe jelentkezik kivizsgálásra egy beteg.- Doktor Úr! Nem tudok menni - mondja.- Hát akkor, hogy jött ide? - kérdezi az orvos. Hár pont ez az, - válaszolja a beteg. Jönni tudok, csak menni nem!

Next

/
Thumbnails
Contents