Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-12-07 / 46. szám

Thursday, Dec. 7, 2000 Amerikai Magyar Szó 7. Gyógyítandó emberi kapcsolataink Az ember számára rendkívül fontos a másik emberrel való mély és tartalmas kapcsolat. Hogyan tehetjük kapcsolatainkat jobbá, teherbíróbbá, gyümölcsözőbbé, akkor is, ha azok gyakran konfliktusokkal, feszültségekkel vannak tele, és inkább megmérgezik, mintsem szebbé tennék életünket? Emberi kapcsolataink csak akkor lesznek élővé, ha időt szentelünk rájuk. Korunk óriási tecnhikai fejlődése folytán figyelmünk mindinkább a tárgyakra irányul, örömünket ezekben véljük megtalálni. Túlságosan racionális a szemléle­tünk, miközben érzelmi világunk elsivárosodik. Pedig "egy szívet voltaképpen csakis egy szív táplál... minden más eledel vagy élvezet után a szív üres marad.". (F. X. von Baader) Ne csak a kívülről jövő információkra figyeljünk, hanem próbáljuk meglátni mindazt az értéket és szépséget, amelyet a magunk és a másik lelkében, gondolataiban fedezhetünk fel. Egy kiadós beszélgetés feltölti, felvidítja az embert. Tudatosan igyekezzünk időt szánni rá, mert az egyéb elfoglaltságoknak legkönyebben a társas kapcsolatok ápolása esik áldozatul. Ahhoz, hogy egyáltalán kapcsolatot tudjunk teremteni, és hogy az jó alapra épüljön, előítéletektől menesen kell közelí­tenünk a másikhoz. Törekedni, hogy semmiféle ítéletet ne formáljunk előre, hiszen az csak igazi megismerésen alapulhat, amihez időre van szükség. Ha újonnan találkozunk valakivel, a külső megjelenése, az első reakciói nagyon megtévesztőek lehetnek. Hosszabb ideje fennálló kapcsolatban is mindig számoljunk azzal, hogy nem tudhatjuk, mi mozgatja, mi készteti a másikat. Ha önmagunk­ba nézünk, jól tudjuk, hogy sokszor a fáradtság, az idegesség, a félelem diktálja egy-egy megnyilatkozásunkat, alakítja ki magatartásunkat. Nem éltünk még át olyat, hogy valójában mást szerettünk volna kifejezni, mást éreztünk, mint amit a szavaink közvetí­tettek? Dehogynem! Mindig gondoljunk arra, hogy a partnerünk is így lehet ezzel, és ne azonosítsuk rögtön a cselekedetével. Ha önmagunkkal szemben őszinték vagyunk, a másik emberrel is igazságosabbak leszünk. Ha indulatos, ha igazságtalan velünk szemben, valószínűleg ő maga van nehéz helyzetben, és éppen őneki van szüksége a figyelmünkre, megértésünkre. Aki tisztában van saját hibáival és gyengeségeivel, az a többi ember iránt is elnézőbb. Csak akkor leszünk megértőbbek másokkal, ha ismerjük és elfogadjuk önmagunkat! Fontos kiemelnünk a tiszteletet - sajnos egyre kevésbé jellemző, és már nem magától értendő -, amely az ember személyiségét, ami egyszerű és egyedi,megilleti.Mindenkinek megvan a maga küzdelme, fájdalma, amit különösen tisztelet­ben kell tartanunk. Beszéljük meg problémáinkat! A felmerülő gondok megoldásának első lépése az őszinte megbeszélés. Amit nem mondunk ki, feszültséget teremt bennünk és a partnerünkben is, és minél hosszabb a csönd, annál nagyobb lesz a kettőnk közti távolság. Fogalmazzuk meg, hogy mi bánt, mi hiányzik, máris enyhül a feszültség, és lehetőséget teremtünk a közös rendezésre. A kapcsolatteremtési nehézségek hátterében gyakran olyan problémák rejtőznek, mint a túlzott gátlásosság, a kellő önbizalom hiánya, a zárkózottság, a bizalmatlanság. Ezeknek okuk van, amit érdemes feltárni, hogy személyiségünk harmonikusabbá kapcsolatteremtésünk sikeresebbé váljon. Ebben is leginkább egy másik ember, egy szakember tud segíteni. Friss híreket a Magyar Szó-ból (sűrtM-Fűzűm) Luca nap Decembernek, karácsony havának 13. napjára esik Luca ünnepe. Ez a nap a varázslásoké, hiedelmeké, ősi praktikáké. Szent Luca a legenda szerint Szicíliában halt vértanúhalált. Szembe­tegségben szenvedők, bűnbá­nó utcanők, varrónők patró- nája. Luca napján csodák, bo­szorkányok bájitalok várnak ránk. A házasságjosló gom­bócleves biztos tipp volt. A gombócokba férfineveket írtak a lányok, s kifőzéskor, amelyik elsőnek jött a víz felszínére , abban volt a jö­vendőbeli neve (vagy nem!). Persze egy boszorkány jára­tos volt a túlvilágban is. A tollas pogácsával figyelmez­tettek, hogy jön a vég. A pogácsákba egy-egy tollat szúrtak, s akinek a sütőben megégett a tolla, arról tud­ták, hogy jövőre meghal, aki­nek csak megpörkölődött, arra csupán betegség várt. Luca leves Hozzávalók: 6 oz rizs; 4 oz vaj, liszt, 1 fej vöröshagyma, só, bors, petrezselyemzöld. A rizst megfőzzük, a vajat felforrósítjuk és annyi lisztet teszünk bele, hogy világos rántást kapjunk. A rizst le­szűrjük, majd a levével fel­öntjük a rántást. Egy kis fej vöröshagymát apró kockára vágunk, és kevés vajon a- ranysárgára pirítjuk, sózzuk, borsozzuk és kevés vízzel felforraljuk. Hozzáadjuk a főtt rizst, petrezselyemzöddel forrón tálaljuk. k ült rerőér-elzáródás A krónikus verőér-megbetegedés pontos biológiai oka nem ismert. Főleg, de nem csak az alsó végtag artériáit betegíti meg és a szövetek táplálkozási zavarát okozza. Csökken a vérellátás, ami panaszokat okozhat. Okai lehetnek:- érelmeszesedés,- cukorbetegség,- Bürger-kór (kiserek megbetegedése). Az első a nagy- és kisereket egyaránt megbetegítheti, míg az utóbbi kettő a kiserek betegsége. A krónikus verőérbetegség kialakulását elősegítő rizikó faktorok: 1. magas vérzsír- és koleszterinszint, 2. magas vérnyomás, 3. cukorbetegség, 4. tűi sok húgysav a vérben, 5. dohányzás, 6. mozgásszegény életmód, 7. egyéb faktorok: életkor, nem, emberfaj. A KÓRLEFOLYÁS STÁDIUMAI Négy stádiumot különítenek el a verőérszűkkület kórlefo­lyásában: 1. Kompenzált szakasz. Ekkor a beteg még panaszmentes. Ilyenkor a kollaterális (keringés) az elzáródott artörzset teljesen helyettesíti. 2. Az ún. időszakos sántítás szakasza. A vérellátás terheléskor nem kielégítő. "Kirakatbetegségnek" is szokták nevezni, mert a fájdalom a beteget megállásra kényszeríti és bizonyos várakozási idő után szűnnek meg csak panaszai és ezután tud tovább menni. (Mire megnézi a kirakatot, panaszai csökkennek.) Ezek a panaszok ismétlődnek és fokozódnak a betegség előrehaladtával. A betegek arról szoktak panaszkod­ni, hogy járás közben a lábfejben zsibbadást, a lábizomzatban pedig görcsöt éreznek. 3. Ebben a stádiumban a lábujjakon fekélyek és később üszkösödés jelenik meg. Megfigyelhetjük ilyenkor, hogy a beteg szívesen lógatja a lábát, mert ez időlegesen enyhíti fájdalmát. A üszkösödés lehet száraz és nedves. Az előbbi esetében az elhalt rész feketésvörös és szagtalan. A nedves gangréna (üszkösödés) színe megegyezik a száraz gangrénával, de bűzösen váladékozó és duzzadt. 4. A nyugalmi fájdalom szakasza. Az eddigi beavatkozá­sok és gyógykezelések ellenére kialakulhat vérellátás hiánya, ami a végtag üszközödését okozza. Ekkor a betegnek már nagyon erős fájdalma van, lázas, szeptikus állapot alakulhat ki, ebben az esetben végtag-amputációt végeznek. Az idült verőér-elzáródás kezelését és ápolását az határoz­za meg, hogy a betegség melyik stádiumban van. Az előzőek­ben már írtuk az életmódbeli tanácsokról, fontos azokat az utasításokat betartani. A második stádiumtól kezdve a kezelés kiegészül az orvos utasításának megfelelő különféle értágító gyógyszerekkel és érműtéttel. A helyreállító érműtét során az érsebész szakorvos előzetes kivizsgálás és mérlegelés alapján klinikai tüneteknek megfelelően végzi a verőér űrterének helyreállítását, illetve a beteg érszkasz saját vagy műérrel való pótlását. Helyreállító érműtétek után a beteget fokozott megfigye­lésben, ápolásban részesítjük. Állandóan ellenőrizzük vérnyo­mását, pulzusát, orvos utasításának megfelelően fájdalomcsil­lapítót adunk. Rendszeresen figyeljük a műtéti területet, kötését, a végtag színét és hőmérsékletét. Gondoskodunk a beteg szükségleteinek kielégítéséről. Fontos a korai mobilizá­lás, ami gyógytornász és az ápolószemélyzet segítségével a fokozatosság elvének betartásával, általában a műtét második napján történik, de sok minden meghatározhatja, például a beteg általános állapota. Jakus Edit

Next

/
Thumbnails
Contents