Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-11-09 / 42. szám

Thursday, Nov. 9, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. Eötvös Péter a brüsszeli oprában vezényel László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: A brüsszeli királyi operaház nagy sikerrel játssza Leos Janácek A Makropulosz ügy című operáját, amelyben a két sztár, a címszerepet éneklő Anja Silja és a karmester Eötvös Péter. Az Erdélyben született karmester, aki Kodály Zoltán tanítványa volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián, majd Karlheinz Stockhausennel és Pierre Boulezzel dolgozott a Darmstadtban és Párizsban, ma már a modern európai zene egyik legünnepeltebb karmester tolmácsolója, saját műveit pedig a vezető európai zenefesztiválokon mutatják be. Eötvös Péter most sok korábbi sikere színhelyére, a brüsszeli La Monnaie operaházba tért vissza, hogy a cseh Janácek egyik ritkán játszott operáját vezényelje. A Makropulosz ügyet Karel Capek kisregénye alapján írta Janácek, aki Magyarországon inkább a Jenufa és A ravasz rókácska című operájával ismert a zenekedvelő közönség körében. A fantasztikus detektívregénynek is beillő allegorikus történetben a zeneszerző az örök ifjúság gyötrő fausti kérdését viszi operaszinpadra modern zenével, vibrálóan izgalmas cselekményszövéssel. A több évszázados per feszült vigjátékát ragyogó rendezéssel és szuggesztív fényhatásokkal állították színpadra a brüsszeli operában, ahol a produkció két kiemel­kedő sikere Eötvös Péter vezénylése és Anja Silja alakítása volt. A német világsztár 1962-ben robbant be Salomé alakítá­sával az operaszínpad nagyjai közé, s hangja a kritika egyönte­tű elismerése szerint 60 éves korán túl is töretlenül szép és átütőerős, játékával valóban az örök ifjúságot jeleníti meg a színpadon. A brüsszeli Janácek produkció eredetileg Aix-enProvence nyári fesztiválján született meg, ahol a birminghami zenekar játszott. A belga fővárosban a brüsszeli operaház zenekara viszi sikerre Eötvös Péter vezényletével. László Balázs Prodi szerint 2003-ra hat ország kész lesz az EU-belépésre BOLOGNA. Romano Prodi, az EU brüsszeli bizottságának vezetője október 28-án Bolognában úgy nyilatkzott: várakozá­sa szerint 2003-ban hat ország áll majd készen az EU-csatla­kozásra. Prodi nem nevezte meg az érintett államokat, mindössze annyit közölt: minden egyes jelentkező országot saját érdemei szerint fognak megítélni. A bizottság elnöke feltűnően derűlátónak mutatkozott a nizzai konferencia kilátásait illetően. Elmondta: folyik a közvetítő munka az EU tagjai között a belső reformmal kapcsolatos megállapodás tető alá hozása érdekében. Prodi szerint jól haladnak a dolgok a megegyezés körvonalai már láthatóak. A legfontosabb pontja ennek a egyezségnek - tette hozzá - a minősített többségi szavazásra való áttérés lenne. Kultúrák találkozása Erdélyben AMERICANA RENT-A-CAR T/Fax: (00-36-1)320-8287. Tel.: 350-2542 H-l 134 Budapest, Dózsa György út 65. Website: http://www.americana.matav.hu E-mail, americana@mail.matav.hu Akar Ön Új, légkondicionált autót bérelni ENNYIÉRT ??? (korlátlan km használattal és biztosítással) 17,90 $/nap* 26.90 $/nap* 29.90 $/nap* 29.90 $/nap* 36.90 $/nap* SUZUKI Sedan 1.3 FIAT Marea Sedan vagy Kombi SEAT Cordoba automata TOYOTA Corolla automata SPACE Wagons (6 személyes) *a fenti árak legalább 28 napos bérlés esetén érvényesek ­amennyiben másként akarja, a legolcsóbb árat a legjobb szolgáltatással akkor is nálunk kapja! Amerikai menedzser: Mr. Gabriel LORAND 973-237-0377 *9-18 mindennap________ es Erdély a nagy euró­pai és talán még in­kább változatos közép­európai etnika és kul­turális mozaikon belül külön mozaik: az ottani hagyományok mindig nyelvi, vallási és műve­lődési sokféleségre é- pültek. Ennek a sok­féleségnek a következ­tében jött létre az az erdélyi multikultúrális modell, amely igazából csak a svájcival hason­lítható össze. Termé­szetesen azzal az igen lényeges különbséggel, hogy az alpesi ország­ban a több kultúra egy- másmellettiségére és külöcsönös tolarenci- ájára alapozott szerke­zet egy gazdasági te­kintetben is virágzó kis ország "államrezonját" hozta létre, szemben az erdélyi berendezkedés­sel, amely több kínál­kozó alkalommal is (így 1867,1918 és 1945 után) elutasította az előbbiből adódó törté­nelmi stratégiát. Erdély területe két félszer akkora, mint az iri­gyelt nyugat-európai államé, lakóinak száma több mint egymillióval nagyobb: Svájcé körülbelül hat és fél, Erdélyé 7.7 millió fő. Erdélyből - történelmi értelemben - alakulhatott volna kelet-európai Svájc, és ha ezt a történelmi straté­giát, amely különben nem volt idegen az 1918 előtti erdélyi román politikusoktól sem, érvényesíteni lehetett volna. Ez azt jelenti, ha mind az 1918 előtti magyar, mind az utáni román állami hatalommal közjogi értelem­ben is el lehetett volna is­mertetni az országrész multi­kulturális jellegét, Erdély jótékonyan befolyásolhatta volna a magyar és román nép, a két állam viszonyát. Sőt tágabb értelemben ösz­tönzőleg hathatott volna a mindig is etnikai konfliktu­sok által gyötört és ennek következtében szüntelenül újra meg újra dezintegrálódó és lesüllyedő közép- és kelet­európai régió belső viszo­nyainak konszolidálására, egy kívánatos regionális integrá­ció esélyeinek alakulására is. A történelem azonban csak tényeke) ismer, és nem felté­telezéseket. Már a rendi társadalom korában Erdély több példát is szolgáltatott a különféle etnikumok és kultúrák együttműködésére. A legis­mertebb közölük az 1437- ben kötött "kápolnai unió", KÁRPÁTALJA V ÖLTENI A MUNTENI A Az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés után a történeti vagy belső Erdély (56 836 négyzetkilométer) fogalma csaknem a kétszeresére bővült. Azóta min­den Romániához csatolt hajdani magyarországi terület, így Erdélyen kívül a Máramarost (10620 négyzetkilométer), a Körös-vidéket (15187 négyzetkilo­méter) és Bánságot (17 195 négyzetkilométer) is Erdélynek neveznek. A leg­utóbbi, 1992. évi népszámlálás szerint az erdélyi megyékben a magyarság nem­zetiségi aránya így alakult: Beszterce-Naszód 6,46, Brassó 9,88, Fehér 5,98, Hargita 84,72 (297 533 fő), Hunyad 6,18, Kolozs 19,85, Kovászna 75,24 (177 678 fő), Maros-Torda 41,41 (255 597 fő), Szeben 4,26 százalék. A Körös- vidék-Máramaros területén lévő megyékben: Bihar 28,44 (185 668 fő), Máramaros 10,17, Szatmár 35,03 (156 668 fő), Szilágy 23,67 százalék. A Bán­ságban fekvő megyékben: Arad 12,51, Krassó-Szörény 2,09, Temes 8,98 szá­zalék. Az erdélyi magyar szervezetek és egyházak becslései szerint a magyarok száma egyes területeken a hivatalos adatoknál 10-25 százalékkal magasabb. amely a három "erdélyi nem­zet": a magyar, a székely és a szász szövetségét hozta létre. Ebből kimaradtak a romá­nok, mivel külön román ne­messég ekkor nem létezett. A román nemzeti ébredés (a XVIII. század) óta teljesen érthető román követelés volt, hogy a románok mint "ne­gyedik nemzet" kapjanak alkotmányos helyet az erdé­lyi társadalomban. Erdélyt azonban nem­csak etnikai, hanem vallási tekintetben is a "sokféleség" tradíciója jellemezte.A vallás háborúkfeltétlen intoleranci­ájától terhelt Európában az erdélyi fejedelemség törvény­hozása volt szinte az egyet­len, amely az egyén lelkiis­meretére: személyes választá­sára és döntésére bízta azt, hogy melyik vallás tanításait követi. Az 1557-es tordai országgyűlés sok európai (nyugati) országot messze megelőzve mondta ki azt az elvet, hogy bárki kényszerítés nélkül követheti akár a régi, akár az új hitet. Az erdélyi multikultura­lizmus mára csak töredékes módon maradt fenn, elsősor­ban az erdélyi magyar kultu­rális intézmények működése révén, holott ez gazdagítani tudná mind Romániát, mind a közép-európai régiót, és közvetve a térség európai integrációját. Ezenkívül hoz­zájárulhatna a magyar és a román társadalom kölcsönös kiengesztelődéséhez és e- gyüttműködéséhez. Vajon van-e lehetőség arra, hogy ennek eszméje és gyakorlata ismét a történelem napirend­jére kerüljön? Ezt igazából nem az írók és a publicisták, inkább a politikusok tudnák hiegmondani, mert a térség sorsának alakítása az ő ke­zükben van, ők a felelősek azért, hogy ez a történelmi sors miként alakul. A szel­lem emberei természetesen szolgálhatnak tanácsokkal, javaslatokkal a politika szá­mára. Ezek a javaslatok a- zonban csak akkor számít­hatnak meghallgatásra, ha a politika is felismeri bennük az érdekeinek megfelelő ele­meket. Pomogáts Béla Köszönet Ma már ötvenkét éve ' Elvittek Budadélre ÁVO meseautóval. Vittek többedmagammal, Kilencszáznegyvennyolcban Szabadból elraboltan, Október hatodikán Vértanuk emléknapján. Szűrőben éjjel fáztam Egy köztörvényes társam - Maga nincs ehhez szokva - Kabátját nekem adta. Testvérem volt a bajban Köszönöfri neki mostan Velem van imáimban Együtt leszünk tisztultan Örökkévalóságban. Dennis P, Horváth, M.D.

Next

/
Thumbnails
Contents