Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-10-26 / 40. szám

Thursday, Oct. 26, 2000 Amerikai Magyar Szó • 5. Magyarok Világszövetsége Amerikai Országos Tanácsa Kedves Magyar Barátaink! Mint a Magyarok Világszövetsége Amerikai Országos Tanácsa (MVSz/AOT) vezetői szeretnénk felkérni az Egyesült Államok területén működő minden egyesület, klub, egyház és egyéb magyar szervezet tagjait, hogy úgy egyénileg, mint tesületileg vegyetek részt az MVSz/AOT munkájában. Joggal kérdezhetitek, miért van szükség még egy magyar szervezetre, amikor már így is felaprózódott a külföldi magyarság. A Magyarok Világszövetsége azonban egy 60 éves múltra visszatekintő szervezet és célja a világon szétszórtság­ban élő magyarok közötti kapcsolatok tartása. Ami összetart minket -nyelvünk, kultúránk, történelmünk, -lényegesebb és fontosabb mint a köztünk lévő bármilyen nézetkülönbségek. Az Amerikai Országos Tanács célja kifejezetten ennek az összetartó erőnek, a hangsúlyozása, és az arra való törekvés, hogy együtt és egységesen a közös magyar érdekért dolgoz­zunk. Ehhez kérjük csatlakozásotokat. Az MVSz/AOT tagjai lehetnek egyének és szervezetek. Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy az Egyesült Államok minden nagyobb magyarlakta területén megalakuljon egy MVSz/AOT képviselet, egy helyi aktív, amellyel az Országos Tanács közvetlen és gyors kapcsolatot tud fenntartani. Az MVSz/AOT Központi Internet hálózatán keresztül továbbítjuk a helyi szervezetek híreit a világ minden részére. Helyi szinten felmerült szervezési vagy támogatási igények így közvetlenül jutnak el a magyarországi központba és az Egyesült Államok területén működő csoportokhoz is. A legnagyobb hangsúlyt tehát az információk gyors közlésére és a kapcsolattartásra helyezzünk. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az MVSz/AOT elsősorban szolgálni akarja az amerikai magyarságot, nem pedig fordítva. Munkánkban való részvétel a magyar üggyel való elkötelezett­séget is kíván. Nem hagyjuk figyelmen kívül a magyar nép és a magyar kultúra méltó nyugati képviseletét sem, s ha ennek érdekében kell tennünk valamit, arra is készek vagyunk. Kértünk, hogy levelünket tegyétek közzé tagjaitok körében és jelezzetek vissza posta, telefon, Fax, vagy e-mail útján: mit várnátok az Amerikai Tanácstól? Mi lenne az a szolgáltatás vagy irányvonal, amiért érdemes volna tagjaink sorában lépni? Véleményeteket és hozzászólásaitokat érdeklődéssel várjuk. Magyaros üdvözlettel várjuk visszajelzéseteket. A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul pénteken du.6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattan Hungarian Magazin Extra \ szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan N Hungarian Magazin Extra Brooklyn \ vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooktynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 Különc volt, a végtelenségig. Zárkózott, befele élő. Nem érdekelte, hogy kint fényes nappal van, csukott spaletták, hangszigetelt ajtók mögött írt, olvasgatott, rótta titkos naplójának hieroglifáit. Néha elővette a bár­sonytokból hegedűjét, felhangolta, meggyantázta a vonót és játszott a múzsák társaságában késő délutánig. Pirkadatkor kelt, szép nyári haj­nalokon kiült a méhesbe, a kopott huzatú, régi díványra, hallgatta a ma­darakat. Mindegyiket felismerte a daláról. Még fel se száradt a harmat, már ott sétálgatott a virágai közt. Aztán mikor a lelke szinültig telt illattal, madárdallal és fénnyel, a terített asztalhoz ült, jóízűen megreggelizett, és munkához látott. Írás közben még édesanyja se merte zavarni. Gárdonyi Előbb csak a harangzúgás miatt tartotta zárva a spalet- tákat, aztán megszokásból. Igaz, a templomokvárosában folyton csengtek-bongtak a harangok Arc és álarc A róla készült fotográfiák és remek karikatúrák bonyo­lult lelki képlet tükrei. Magas homloka elmélyült gondolkodásra, hosszú orra formaérzekre, de búvalbélelt természetre vall. Tekintete sose a külvilágra, hanem be­felé figyel, a lélek titkait für­készi. Mosolytalan száját ba­jusz takarja, ez a rejtőzködés jele - érzelmeibe nem pil­lanthat be senki. Válla csa­pott, bőre a pipafüsttől do­hánysárga, teste gyenge, szi­kár, ádámcsutkája feltűnően erős, mint az aszkétáké. Ilyen élete alkonyán. Ilyen­nek látszott. Ám épp ő érzett rá a titokra, hogy "az ember­nek csak az arca ismerhető, de az arc nem őr az arca mögött van. Láthatatlan" Gyökerek Agárdon egy fehérre me­szelt nádtetős pici cselédszo­bába érkezett az újszülött, akit pár nap múlva Ziegler Gézának kereszteltek. Nagy szeretet, még nagyobb sze­génység vette körül. Apja nyughatatlan, büszke önérze­tes ember, elvégre a szabad­ságharc idején a halálfejes légióban hadnagyi rangig vitte. Ismerte Petőfit is. A lobbanékony fiatalember könnyen megsértődött, ilyen­kor az se érdekelte, hogy egy fészekalja gyereknek kell enni adnia, szekérre rakta a családját, és irány a nagyvi­lág! Vándoroltak, hol itt lak­tak, hol ott. Édesanyja lágyabb lelkű volt, engedékenyebb. Tudta, hogy érzékeny, álmodozó kisfiának szigor helyett szere­tet kell, mert mindig éhes a szeretetre. O aztán tudta, milyen koldus érzés ez, hi­szen korán apátlan-anyátlan árva lett, végül somogyi nénje vette pártfogásba. A szomszéd birtokról hozzájuk jártak a fiatal gavallérok. De hozomány nélkül ki vette volna el Terézt? Meg aztán bele is szeretett a Ziegler fiúba. A sors összeterelte Gárdonyi Géza őket, így került egymás mellé az anyja és apja. Két nagy álmú ember. Gézát taníttatni akarták. Sá­rospatakra küldték. De a tanulás se Patakon nem megy igazán, se az egri taní­tóképzőben. Jó közepes. Barátai ugratják: "Olyan so­vány vagy, mint az agár. A- gárdon születték, miért a- karsz épp Gárdolyi lenne" Ekkoriban veszi fel a Gárdo­nyi álnevet. A lámpás Karádon kezdi a néptanítói pályáját, nagy álmokkal, szép reményekkel, de elképesztő viszonyok fogadják. Szabá­lyosan nyomorog. Havi tíz forintot kap, fütetlen szobá­ban alszik. Ha nagyon fázik átmegy a tanterembe, ahol maradt valami a fűtés mele­géből. Rendes ruhát sem tud venni, hát hiába várják a ta­nító úrat a lakodalomba. "Minden parasztosan fekete vagy sötétkék ünneplőbe van. Hogy állítsak be mindenna­pos világosszürkében"? Nem sokáig marad Kará­don, Sárvár, majd Dabrony következik. Ott ismeri meg a karcsú, pici, de formás kö­kényszemű Csányi Máriát, a plébános unkahugát. Hu­szonkét éves, a lány tizenhat, a szalmaláng nagy lobot vet, összeházasodnak. Úgy tűnik remekül nősül, a felesége csinos, ráadásul gaz­dag , öt háza, négy vízimal­ma van és a bankban sok-sok pénze, amihez egyelőre nem nyúlhat hiszen kiskorú. Ám az együtt töltött évek alatt kiderül, hogy nem egymás­hoz valók. Telnek, futnak az évek, három gyerekük születik: Sándorka, Gizi és Józsi. És egyre nehezebb a civakodá- sokkal tarkított rossz házas­ságnak véget vetni. 1885-ben esküsznek, 1908-ban elvál­nak. A kislány az anyjánál marad, a fiúkat Gárdonyi édesanyja neveli. Szerelmi álmok Begubózik, de így se lehet élni. Olykor megpróbál ki­törni. Feszty Árpádéknál ismeri meg a szép, napsugár kedélyű, csupa élet Margitot. Ez sem sikerül, szakítanak. Pár évig a munkának él, aztán hirtelen váratlanul rá­talál a boldogság. Az igazi. Megismeri Milát. Az asszonynak ugyan férje és gyereke van, köztiszteletben álló földbirtokos felesége, de se pletyka, se megvetés, semmi nem választhatja el őket. Mert a kapcsolat több, mint szerelem, testvérség, barátság, lelki harmóniát nyújt, tizenöt éven át. Vele osztja gondját, sérelmét, örö­mét. Mila ápolja, eteti, bete­gen is. A halálos ágyán is tőle bú­csúzik utoljára. "Isten áldja meg, Istennek legjobb angya­la." Valóban az lehetett, az egyetlen, aki ismerte és sze­rette a láthatatlan embert. Élete utolsó tavaszán 1922- ben a vérőfényes napokon még kint üldögél a méhes­kertben. Orvosai szívgyenge­séget állapítanak meg, szana­tóriumba küldenék, de csak legyink, nem megy. Hegedül, töpreng, élvezi a cirógató meleget, a virágok illatát és néha irogat. "Sokan azt vélik, hogy aki visszavonultan él, azzal nem történik semmi. Pedig dehogynem. Az embe­ri lélek nem olyan, mint a befagyott tó, a magányban sem. Sőt éppen a magányban bontakozik ki, amikor csakis magával foglalkozik. Aki visszavonultan él, nagyobb világot fedez fel, mint aki utazik... a lélek világtörténel­mét." Neki köszönhetjük az Egri csillagokat az Ábel és Esztert, az Isten rabjait, az Ida regényét - és A látha­tatlan embert, Nagy Emőke

Next

/
Thumbnails
Contents