Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-10-19 / 39. szám

Thursday, Oct. 19, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. A Magyar Forradalom eszméinek eltiprása (1956) és győzelme(2000) Nemzeti ünnepeink évfor­dulóján vigyáznunk kell arra, hogy ne üres szólamokban merüljön ki a visszaemléke­zésünk, hanem újra és újra tisztázzuk a lényeget. Az így leszűrt igazságot pedig tanít­suk a fiatalságnak, hogy nö­veljük a haza iránti elköte­lezettségüket. Hívjuk fel rá a világ figyelmét, hogy ezzel is öregbítsük nemzetünk jóhírét a világban. Erre köteleznek a hősök és mártírok, így szol­gáljuk híven az ő emléküket is. Mi 1956 óta tisztában vol­tunk ügyünk patyolat tiszta­ságával, a szovjet és kádári propaganda azonban sokakat megtévésztett: felkelésre és ellenforradalomra igyekeztek degradálni forradalmunkat, és rendcsinálásnak, a ma­gyar népnek nyújtott segít­ségnek nevezték a belügye- inkbe való fegyveres beavat­kozást. Pedig részükről há­ború volt a magyar nemzet ellen, a mi válaszunk pedig szabadságharc volt. 1990-től azonban pár évig nyitva vol­tak a szovjet levéltárak, és Borisz Jelcin elnök jelentős mennyiségű szovjet doku­mentumot hozott magával budapesti látogatása során, így ma már eredeti és hiteles szovjet okmányhalmaz is bi­zonyítja igazságunkat. Mik ezek az igazságok? A magyar nemzet 1956-ban szuverenításavisszaállítására és polgárai számára az em­beri méltóság biztosítására törekedett békés reformok­kal, nem forradalommal. Ezt követelte az a 16 pontot tar­talmazó program, amely a forradalom Katája lett s amely október 22-én a Mű­egyetemen született. A pro­gram a szovjet csapatok visszavonását, egyenlő titkos szavazással végrehajtott álta­lános választásokat, új kor­mányt, teljes vélemény és szólásszabadságot, a múlt bűnöseinek felelősségre vo­nását, az ártatlanoknak igaz­ságtételt követelt. Minezt békés tüntetéssel proklamál- ták október 23-án. Nem a nemzet, hanem a szovjet és a magyar csatlós kormány használt fegyvert a békés reformátorok ellen. De még­sem az erőszak, hanem a békés változás volt a jellem­ző. Az október 28-a utáni fegy­verszünet alatt békés eszkö­zökkel törölték el a kommu­nista diktatúra két kulcs-in­tézményét: október 29-én a belügyminiszter maga törölte el az ÁVH-t, a terror intéz­ményét; november 1-én pedig a Kommunista (Dolgo­zók) Pártja központi vezető­sége saját elhatározásából törölte el a rossz emlékű pártot, és alakította meg az MSZMP-t, azt ígérve, hogy a demokratikus rendszerben kisebbségként törvénytiszte­lőén működik majd. Mindez azt jelenti, hogy 1956-ban az akkor érvényes törvények keretein belül, azaz "törvénytisztelő" forra­dalom zajlott le hazánkban, és ez a forradalom győzött. November 1-én többpárt­rendszerű demokratikus kor­mány vezette hazánkat. Közben a Szovjetunió a leggaládabb tettre készült. Október 30-31-re. éjszaka megkezdődött a második szovjet agresszió. Malashen- ko ny. altábornagy szerint - aki 1956-ban a Budapesten operáló különleges hadtest vezérkari főnöke volt - 16 magasabb egység 200 harc­kocsi és jelentős vadászbom­bázó erő nyomult hazánkba. Ennek a haderőnek maga a mérete jelzi, hogy háborúra készült a Szovjetunió elle­nünk. (1940-ben pontosan ennyi harckocsival verte le Hitler a francia haderőt és a brit expediciós hadsereget.) Még mielőtt Nagy Imre kikiáltotta volna az ország semlegességét, november 1 én Hruscsov Brestben a len­gyel, Bukarestben a többi szatellita vezetőt, végül Brio- ni szigetén Titót tájékoztatta a küszöbön álló agresszióról. A román és csehszlovák ve­zetők követelését, hogy részt vehessenek a magyarok elle­ni erőszakban, azonban el­utasította. Azaz a háború már október 30-31-e éjjelén kezdődött, csak a tűzparancs várt november 4-ig. Ez meg­cáfolja az akkor széles kör­ben hangoztatott tételt, hogy a semlegesség kikiáltása volt az agresszió oka. Pedig az nem az agresszió oka, hanem annak következménye volt. A szovjet haderő, mint az háborúkban szokásos, rend­szeres hadműveleteket foly­tatott addig, amíg a törvé­nyes kormányt elmozdította, és saját csatlósát, Kádárt ültette hatalomba. A Kádár­rendszer újkori történelmünk legbrutálisabb szakasza volt, még a Bach-rezsim vérengzé­sén is túltett. 2652 személyt öltek meg a hadműveletek során. 1958. április ig 14,378 személyt ítéltek el a forrada­lomban való részvételéért, és 229-et közülük kivégeztek. Az ENSZ különbizottsága megállapította, hogy: "Az USSR agressziót követett el Magyarországon, botrányo­san beavatkozva az ország belügyeibe..., a Kádár rezsim nem élvezi a lakosság bizal­mát." Hannah Arendt, a neves amerikai szociológus tézisét arra alapozva, hogy a forra­dalom alatt az ország kor­mányzását szabadon válasz­tott tanácsok végezték, és hogy a "tanács" fogalom oro­szul szovjetet jelent, megálla­pította, "... amikor a szovjet tankok eltiporták a forradal­mat Magyarországon, valójá­ban megsemmisítették az egyetlen demokratikus szov­jet rendszert, ami valaha is létezett a világon..." Két másik tudós megállapí­totta, hogy a magyar ’56 győ­zött, és hogy az volt a szovjet rendszer végének a kezdete. Milovan Djilas szerint a ma­gyar forradalom olyan széles ösvényt égetett a kommuniz­mus testén, ami soha nem gyógyul be. Raymond C.F. Áron pedig azt állapította meg, hogy a magyar forrada­lom történelmi tragédia, de "a vereség diadala is." Mindezeknek a tudósoknak a jóslata a 80-as években igazolódni kezdett. A szamiz- dat, azaz demokratikus ellen­zéki irodalom és cselekmé­nyek, hazánkban erősödtek meg legelőször. 1989-ben a reform-kommunista kormány belátta, hogy a demokratikus mozgalom elfojtása újabb ’56-ot okozhatna, ezt elkerü­lendő, kiegyezésbe kezdett. A nemzeti kerékasztalon az alakulóban lévő demokrati­kus pártokkal megyegyezett a békés átmenetben. Egy újabb "törvénytisztelő forra­dalom" kezdődött. 1990 tava­szán általános választásokkal megkezdődött 1956 eszméi­nek diadala. 1990 júniusában az utolsó szovjet katona elhagyta ha­zánkat. 1999-től az elsők kö­zött lettünk a NATO rendes tagja. Szuverenitásunk csor­bítatlanul helyreállt, megtet­tük az első lépést méltó he­lyünk Európa felé. Ma, 2000-ben, az Európai Unió első új tagjelöltje vagyunk. Belpolitikánkban pedig három-három köztársasági elnöki, általános országgyűlé­si, és helyi önkormányzati választás zajlott le rendben, visszaélés nélkül. A lelkiis­meret-, a szólás-, és sajtó-, gyülekezési- és szervezkedési szabadság korlátok nélkül virul: az egyetemisták 16 pontos programjában megha­tározott ’56-os eszmék győz­tek. Gazdasági életünk szilárd, több nyugati befektetés tör­tént hazánkban, mint a többi volt szovjet csatlós államban összesen, a forint szilárd és konvertibilis, a munkanélkü­liség és az infláció, ha fájdal­masak is, a korlátokon belül maradnak. A koaliciós kormány jóléti államot fejleszt: beruházá­sokkal igyekszik az elmara­dottabb keleti vidékeket fej­leszteni, és felzárkóztatni a fejlettebb régiókhoz. Az átkos demográfiai hanyatlás megfordítására a fiatal házasok felé fokozottan érvényesíti a jóléti állam szabályait. Tíz év óta először rendkívüli kedvezményeket nyújt lakás- és házépítésre, illetve vásárlásra, adóked­vezménnyel, családi pólékkal és minden lehető más módon igyekszik az életked­vet növelni, és a gyermek- nevelést lehetővé tenni. A kultúrális és tanító intézmé­nyek megújulva, mennyiség­ben és minőségben növeked­ve, készek az ifjúság nevelé­sére. A jóléti állam egy másik eleme is megvalósult: a tanulás tandíjmentes min­den fokon. Az évszázad legpusztítóbb tavaszi árvizekor a nemzet az ’56-os egység szellemében önkéntesen és egységesen, a megújuló honvédséggel, OrbánViktor miniszterelnök személyes vezetésével együtt á«H gáton, és dacolva az árral megakadályozva a sze­rencsétlenség tetemes részét. A román bányából a Tiszába ömlött szennyezést szakszerű intézkedésekkel és az ár se­gítségével átvészeltük. A Tisza közel van teljes meg­újulásához. A milliennium évében, a forradalom 44-dik évforduló­ján az ’56-os elvek győzelmét ünnepelhetjük: az ország virágzik. A forradalmunk valóban győzött. Raymond Áronnak igaza volt: ’56 olyan esemély volt, mely ..."helyre­állította az emberiség hitét önmagában, és figyelmezte­tett bennünket sorsunk értel­mére: az igazságra." Király Béla a Nemzetőrség Főparancsnoka (1956) Új honfoglalás Valami nincs a világon rendben Otthonuktól távol elveszetten Sok milliók jobb sorsot keresnek Maguk mögött hagyva az emlékeket. Emlékeit egy boldogabb múltnak Amin segíteni már nem tudnak, Elveszett elsüllyedt mint Atlantis Feltámadásában senki sem hisz Bár időnként táplál, hiú reményt Hogy kiböjtöli száműzetését Ha másként nem, de végre majd holtan A hazai földben megnyugodtan Felejti, élve volt eltemetve A felejthetetlent elfeledve Mi mindannyian diaszpórában Fogjunk össze világ nyomorában Népesítsük be a régi földet Síkságot, hegyeket minden völgyet Patrícius házaktól, kunyhóig Mielőtt a szemünk lehunyódik Unokáinkkal kik mi helyettünk Élnek ott honnan mi elkerültünk. Dennis P. Horváth, M.D. Legyen On is támogatónk Hungarian TV Magazine of Queens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugá­rozzuk szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást szerdán délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Ér­deklődjenek Üsztöke István producer-szerkesztőnél az a- lábbi telefon vagy fax számon: 718-721-2824

Next

/
Thumbnails
Contents