Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-09 / 10. szám
Thursday March 9, 2000 Amerikai Magyár Szó 5. Kossuth Lajos portréja. Színes kőnyomat J. Basblic híres New York-i litográfiái üzeméből Kossuth Lajos levele H. W. Seward amerikai külügyminiszterhez Turinból, 1864. szeptember 28-án New York, 1852. július 1.: Kossuth-dollár. Kossuth saját kezű aláírásával. Márciusi ének Márciusnak legszebb éke: Szabadságnak a jelképe! Piros-fehér-zöld a színe Szivárványnak legszebb dísze Márciusnak az Idusán Petőfi állt őrt a vártán Lengett-pengett a szózata: "Talpra magyar! - Hí a Haza!' Talpra Magyar! ezt az zsongja, kinek becsületes múltja, kinek letört a rab-lánca kinek fénylik zászló-rudja Felfelé száll az éterbe felfelé zeng szív éneke Isten, segíts meg e hazát! Isten, törd le a rabigát! Ferencz Amália „Lesz ágyú!” Erdélyben egyre kevesebb az emlékhely A kalotaszegi Felszeg rengeteg erdői között található a szomorú emlékű Fon- tinel-fennsík, ahol 1849 július 13-án Vasvári Pál és a Rákóczi szabadcsapat kétszáz harcosa - köztük a bécsi légió diákjainak egy része is - hősi halált halt. Sírhelyüket a század elején még kőrakás jelezte, ma a tarnicai gát építése után keletkezett tó vize borítja. A kizárólag gazdasági okok miatt épített gát meghozta kultúrharcos eredményét. A szabadságharc jelentős katonai eseményeinek helyt adó Erdélyben egyre kevesebb emlékhely őrzi a magyar történelem emlékét. Sepsiszentgyörgyön ülésezett Háromszék honvédelmi bizottmánya. Itt hangzottak el 1848 november 23-án Gábor Áron híres szavai: "Lesz ágyú!" A népgyűlés kimondta, hogy Háromszék népe fegyverrel védi meg a szabadságát az osztrák elnyomókkal szembe - ez áll a kétnyelvű emléktáblán. Gábor Áronnak, a szabadságharc "fegyvergyárosának" szobra Kézdivásárhelyen áll. Itt található Szacsvay János Gábor Áron szobra Kézdivásárhelyen és Monár Józsiás, a lőporgyártás vezetőinek emléktáblája is. Berecken látható Gábor Áron szülőházának emléktáblája. A régi házat már lebontották, de a város még ma is büszke szülöttjére. Számon tartják azt is, hogy ebben a városban találkozott 1849 július 25-én Petőfi Sándor Bem tábornokkal, és együtt mentek tovább Fehéregyháza felé. Tuzson János ezredes csapatának állít emléket a Szentmártonban látható honvédemlékhely. Az orosz túlerő morzsolta fel a székely csapatot. Nagyenye- den, a vár falán helyezték el a Negyvennyolc január 8 feliratú kicsiny táblát. Alatta van eltemetve az a nyolcszáz magyar, akiket 1848 január 8-án mészároltatott le Axen- te Sever, az ellenséges román szabadcsapatok egyik Határon túli értékeink Arany János és a Csonka torony Nagyváradtól alig negyven kilométerre délre fekszik a bihari síkság központja, Nagyszalonta, a hajdúk és leghíresebb szülötte, a költő Arany János (1817-1882) városa. Az ősi település II. András király 1214-ben kelt oklevélben szerepel először mint Zolunta nevű puszta, amikor megerősíti Imre király (1196-1204) adományát, amelyben Szalontát a leleszi prépostságnak adta. Az 1241 évi tatárjáráskor Váraddal együtt feltehetően e települést is felégették. Újjáépült, ezután több család birtokolta, egy oklevél szerint 1515- ben a Toldi família szerezte meg. 1598-ban a Várad alól visszavonuló török pusztítja el, ezután nyolc évig az egész környékkel együtt lakatlan. A Nagyszalontára vonatkozó egyik legfontosabb oklevelet Bocskai István erdélyi fejedelem adta ki Kassán, 1606 március 16-án, amelyben 300 hajdút családjaikkal együtt a közeli Kölesér nevű mezővárosban telepít le Sza- lontától mintegy négy kilométerre nyugatra. A török csapatok ezt megtudva azonnal nyugtalanítani kezdték a hajdúkat, akik emiatt még ebben az évben Szalonta bir- tokosának, Toldi Györgynek az engedélyével beköltöztek a közeli folyóvizek és nádasok által biztosabb helynek tekintett településre, ahol akkor alig ötven házban 220- 300-an laktak. A hajdúk várat 1620-ban kezdték építeni, ennek az őrtornya volt a ma is álló Csonka torony. A munkálatokat másfél évtized múlva, 1636-ban fejezték be I. Rákóczi György erdélyi fejedelem segítségével. A várost újjáépülése után, 1745-ben Mária Terézia királynő Esterházy Pál nádornak adományozta, ami ellen a helybeliek eredménytelenül tiltakoztak. Egy évszázad múlva, 1847-ben, amikor Arany János volt a város másodjegyzője, tűzvész pusztította a települést. A költő halála után az Arany-emlékeket a református gimnázium egyik szobájában őrizték, majd 1899 augusztus 20- án fia, Arany László kezdeA torony bejárata fölött Arany János szobra látható ményezésére megnyitották a múzeumot a Csonka toronyban, ahol immár egy évszázada mutatják be a látogatóknak az Arany János-relikviá- kat. A legútóbbi 1992. évi népszámláláskor a városban 20 660-an laktak, közülük 12 622 volt volt magyar, azaz 62 százalék.
