Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-09 / 10. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, March 9, 2000 Mi és meddig tartja otthon A Tisza temetése a kutatókat? Ami a televízióban a Tiszába került ciánszennyződés hatásáról megjelent, pusztulásnak csak a töredékét mutatja. Itt egy egész folyót kipusztítottak; a legapróbb szúnyoglárváktól elkezdve a kagylókon és csigákon át a halakig, és a folyó mentén élő állatokig - tudtuk meg Érsek Zsolt olimpiai és világbajnoki bronzérmes vívótól, akinek a kiskörei víztározótól nem messze Négyes községben van telke.- Amikor a cián Füredre ért, egyik percről a másikra mintha felrobbant volna a Tisza. Először feljöttek a süllők, majd a busák, az apróhalak, legtovább a harcsák bírták - meséli a sportoló.- Hat-nyolc óra alatt vonult el a ciánfelhő legnagyobb része, magával hozva a totális pusztulást. Több kilométer hosszan sodorta a víz az elpusztult haltetemeket. A madarak elkezdték marcangolni a dögöket, és ott vannak még azok az állatok is, amelyek a vízhez jártak le inni. Tegnap láttam egy vergődő őzet. Látni kellene a meglett, felnőtt férfiak arcát: keserűség, bánat, szomorúság, tehetetlen düh. Csak ülnek a víz mellett maguk elé meredve, és folyik a könnyük, mint a gyerekeknek sorolja élményeit elakadó hangon. - Nemcsak a folyó ment tönkre, a csak benne honos, szigorúan védett fajtákkal együtt, hanem a belőle élő emberek egzisztenciája is. Aki mondjuk munkanélküli volt, néhány óra alatt kifoghatta a család egész heti élelmét. Most haljanak éhen? És akiknek gyorsbüféjük, fagylaltozójuk, kempingjük, vidámparkjukvolt? Akik vízi túrák vezetéséből éltek? Ki fog ide jönni ezek után? Ezt az iszonyú pusztítást nem lehet eltitkolni az emberek előtt, hiszen a hatása nem múlik el néhány hónapon belül - ezt meg kell mutatni az egész világnak, egészen Ausztráliáig! - emelkedik meg a hangja. - Elnézést, de nem tudok indulatok nélkül beszélni. Amikor megérkeztem a füredi hídhoz, olyan érzésem volt, mintha elkéstem volna egy temetésről... , , . (r.n.) Magyar Nemzet febr. 11. 2000 ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek"az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondos-ággal dolgozik, keressen fel! Kaprinyálc Gyuláné "EMLÉKEZZ" EUő kötet A szerző 57 versében gondol vissza hazájára: falura, templomra, húsvétra karácsony estre, barátokra, családra - fiatalságára Amerikából. Az ihletet adó Magyaror- szág-i és Arizona-i "idill* harmonikusan lélegzik együtt a szép sorokban, ami ebből az "első kötetes" verseskönyvből áramlik. Várjuk a folytatást. Megrendelhető szállítással: Kaprinyák Gyuláné 7104 N. 7th Street.Phoenix, AZ 85020 USA címen $ 7.95 beküldésével személyi csekken, vagy nemzetközi pénzesutalványon. A tudományos kutatásra szánt összegek a rendszerváltás után lényegesen lecsökkentek: 1.5 százalékról 0.6 százalékra. A rendszerváltás eddig valamennyi kormánya elvben, szavakban és ígéretekben elismerte a tudomány fontosságát, sőt stratégiai fontosságát, megígérte a tudományos kutatásra és a kutatók bérezésére szánt összegek emelését, de mindez üres ígéret maradt. A tudományos kutatás ma Magyar- országon rendkívül alacsony presztízzsel rendelkező, alulfinanszírozott terület. Hasonló méretű országok, például Ausztria, Finnország, Belgium stb. a tudományra nemzeti jövedelmüknek lényegesen magasabb részét költik, mint Magyarországon. Az egész emberi társadalomnak a jövője függ attól, hogy támogatja-e a tudományos kutatásokat, vagy sem. A tudományhoz való nem megfelelő hozzáállás egyik jele, hogy az egyesült európai tárgyalásokon az elsők között "intézték el" a tudományos kutatást, mondván, hogy nincs vele nagy probléma. Ez egyszerűen nem igaz: a tudománnyal Magyarországon komoly gondok és problémák vannak! Az, hogy ezt az ország vezetői nem is veszik észre vagy nem tartják fontosnak, megengedehetetlen! A kutatói átlagbér az 1989-es szint hetven százalékát éri el. Tulajdonképpen nem lehet csodálkozni, és néha az az ember érzése, hogy az a célja a politikai és gazdasági vezetésnek, hogy a legjobb kutatóit, a legkiválóbb elméket elűzze mert Magyarországon a kutatási lehetőségek több nagyságrenddel elmarad egyes országokétól és a kutatói fizetések a tizedét sem érik el a máshol kaphatónak, akkor mi az, ami otthon tartsa a kutatókat, mi az, ami vonzó lehetne számukra? Természetesen lehet azt válaszolni, hogy a hazafias érzés, de miért gondolják úgy, hogy a kutatók (pedagógusok, egészségügyiek) hazafias alapon, önzetlenségből kell hogy végezzék a munkájukat. A magyar Nobel-díjasok száma meglepően magas más országokhoz képest, csakhogy ezeknek a döntő többsége eredményeit külföldön érte el. Nem jutott soha az ország vezetőinek az eszébe, hogy olyan lehetőségeket kell teremteni Magyarországon, amely a szerény gazdasági helyzet mellett is jobban alátámasztja, jobban segíti a kutatási lehetőségeket és az ezt végzők anyagi ösztönzését is? A tudomány területén tisztességes, becsületes emberek dolgoznak, akik nem várják munkájuk kiemelten nagy díjazását, de azt szeretnék, ha megélhetési gondok nélkül, emberi színvonalon tudnák végezni a munkájukat, versenyképes feltételek között. Kiss Dezső Tíz éve szűnt meg a III/III-as főcsoportfőnökség FÁBRY JÁNOS RAJZA A Történeti Hivatalban őrzött dokumentumok tanúsága szerint egy évvel a III/III-as főcsoportfőnökség megszűnése előtt, 1989-ben Magyarországon még csaknem 164 900 embert figyeltek meg - közölte Kutrucz Katalin, a Történeti Hivatal, alelnöke, abból az alkalomból, hogy a minisztertanács tíz évvel ezelőtt 1990 január 21-én tiltotta meg az operatív és titkosszolgálati eszközök használatát, és egyetértett a BM III/III-as főcsoportfőnökségének megszüntetésével. Hozzátette: az 1989-es adat nem egészen pontos, de ennyi ember szerepelt a hivatalnak átadott nyilvántartásban; majd hozzáfűzte: információt jóval több emberről szereztek, mint ahányat megfigyeltek. Az akták folyamatos feldolgozása alapján körülbelül 300 ezer nevet tartunk nyilván - tette hozzá. 1957-ben Kádár Jásnos - mivel akkor 1, 200 000 embert figyeltek meg - kijelentette: inkább kevesebb embert tartsanak szemmel, de azokat alaposabban. Akkor 300 ezerben határozták meg a megfigyeltek számát, de még a hatvanas évek elejéről is van olyan adat, amely szerint 400 ezer körül volt azoknak a száma, akiket az állambiztonsági szervek megfigyeltek. Arra a kérdésre, hogy van-e a hivatalnak arról tudomása, hogy a megfigyeléseket hány ügynök végezte, azt válaszolta: az ügynökök számát nem tudják pontosan. Az ötvenes években 40 és 60 ezer között voltak, de ebben a számban nincsenek benne a fogdaügynökök, a hivatalos kapcsolatok, azaz a személyzeti vezetők, intézményvezetők és azok, akik maguktól jelentettek. Éppen mostanában talált dokumentumokat arra vonatkozóan, hogy a hetvenes évek elején voltak úgynevezett "alkalmi segítők" is, akik havonta 500 forintot kaptak azért, hogy figyeljék: például az egyetemeken szórnak e röpcédulákat. A Történeti Hivatal iratanyaga nem teljes, és soha nem is lesz az, mert amit korábbanmegsemmisítettek, azt már nem lehet pótolni. A hivatalban 3,5 kilométernek megfelelő mennyiségű irat van, a Belügyminisztériumtól 400 folyóméter internálási iratot várnak, és egyéb hivataloktól is számítanak arra, hogy a törvény értelmében február 28-ig átadják az általuk őrzött anyagot. MOSZKVA. Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz államfőt merénylet fenyegeti, s a veszély mögött most egy szervezet áll. Szergej Gyevjatov, az orosz állami vezetők biztonságáért felelős Szövetségi Védelmi Szolgálat szóvivője a Kommerszant Daily című moszkvai napilapnak nyilatkozva - megerősítette, hogy Putyin szentpétervári látogatását "nemcsak példátlan, hanem szabályos biztonsági intézkedésektől gyökeresen eltérő" lépések kisérték.
