Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-06 / 1. szám
Thursday, Jan. 6, 2000 Amerikai Magyar Szó 5. Koszorús Ferencről Újévi könyörgés LIPTÁK BÉLA Seholsem vagyok, mindenütt vagyok! Ég — Föld a hazám! s az a tenyérnyi hon, mely dombosán ragyog, ha visszanézek rá. Honos hontalanság űző sanyarúság -horizontba -- vágyó tekintetet sajtói égbe szakadva — visz -- visz a magasba bolygó — bolygóságba — mindenség honába. Sehol sem vagyok, mindenütt ~ mindenben otthonos vagyok, mert mindenütt - mindenben magyar vagyok! szellemem a hazám! Csillagfényezredek fénye, keringve — kering köreimben! Látnak és várnak rám! Szellemi otthonom fénye, Isten fénylelkének része, teremtőn megáll. Fényszázadából hozza, évezredében hordja magasztosult magát! S mégis, a kitaszított nemzet keserve, vergődik bennem - nemzedékemen át! Lássd meg Uram, lássd meg, a sanyargatottságát! Zsidó Múzeum Lápták Béla Halld meg Uram, halld meg, kínban zokogását! Váltsd meg Uram, váltsd meg, a hontalanságát, SZÉTDÚLT magyarságát!!! Péterfly Gyöngyi LIUl ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tövább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N Y, 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Dr. MOLNÁR TAMAS FAMILY PRACTICE Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main SL and two blocks South of Grand Central Pkw. Bur Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.A Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station.______ Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kente* nyújt . az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk Első Amerikai Magyar Televízió N.Y, Minden szombaton reggel 7:30-jsor műsort közvetít a Manhattan Cabel-televízió 34-es csatornáján A múzeumnak négy terme van. Az első a péntekszombati ünneplést és az azokkal kapcsolatos családi szertartásokat ismerteti a látogatókkal. A második terem a zsidó ünnepeket mutatja be. Márta, aki a stam- fordi zsidó klubba jár tornázni, jobban ismeri ezeket az ünnepeket, mint én, aki sok újat tanulok: Megtudtam, hogy a Rosh ha-Shanah a zsidó újév, melyet a holdévre alapoznak, meg azt is, hogy ezen az ünnepen énekelték a "Szól a kakas már...." kezdetű szép zsidó népdalt. Megtudtam azt is, hogy a széder este, az egyiptomi menekülés búcsúvacsorájának emlékét őrzi és azt is, hogy Jézus "utolsó vacsorája" egyben egy széder vacsora volt. Látom, hogy az engesz- telés napján (Jóm Kippur- kor) a nők a fejük felett tyúkot, a férfiak kakast lengetnek. Megtanulom, hogy Hannukkah a Makkabeus szabadságharc emlékünnepe, amikor csodálatos módon a lámpákban nyolc napig égett az olaj. Ettől kapott szimbolikus jelentőséget a nyolcas szám és innen származik a nyolcágú gyertyatartó, a me- norah, mely később Izrael állam jelképe, jevénye is lett. Hallok még a mi farsangunknak megfelelő "puri" - ról, a "szukkot" névre hallgató sátoros ünnepekről és végül már zsong is a fejem az igye- i kezettól, hogy az évezredek folyamán felgyűlt tradicionális ünnepeket megkülönböztessem egymástól, mert úgy tűnik, hogy az évnek majdnem minden napján esik egy ünnep. Persze számomra ezeknél a szokásoknál is érdekesebb az ahogyan a minket vezető hölgy látja a kereszténység kialakulásának történelmi hátterét, magyarázatát: | Krisztus egy zsidó rabbi volt' és az általa létrehozott kereszténység csak egy zsidó vallási reform irányzat, mely a 4-dik századig ugyanolyan "reform-zsidó" ágazat volt, mint az összes többi. Szerinte Nagy Konstantin római császár (288-337 AD) tette a kereszténységet államvallássá, ami teljesen igaz, ugyan a tény, hogy Konstantin szimpatizált a keresztényekkel és a halálos ágyán maga is meg- keresztelkedett. Érdeklődve hallom, hogy Konstantin idejében a szabad polgárok nem hordtak kalapot, míg a rabszolgáknak muszáj volt azt hordani és szerinte egy ilyen jellegű megkülönböztetés céljából kényszeritette Nagy Konstantin a zsidóságot a kalap-viselésre. Ez szerinte a nagyarázata annak, hogy ma a zsidó ember kalapot hord a templomjában, míg a keresztény leveszi azt. Azt is kifejti a bennünket vezető hölgy, hogy a 10,-ik századig házasodhattak a keresztény papok is és csak IX- ik Gergely pápa tiltotta be a papi házasságot. (Ezt az információt nem tudtam ellenőrizni, de annyit megtudtam, hogy IX-ik Gergely pápasága a 13-ik századra esett.) A hölgy úgy gondolja, hogy az egyház azért szüntette meg a papok házasodását, mert ha örökségük megoszlik a gyerekeik között, akkor nem maradtak volna egyben a papi földek. Miközben ezeket a számunkra új és érdekes elméleteit fejtegeti, közben többször forrásként említi a történész Karsai nevét. A Hétköznapok és a Holocaust termei A harmadik terem a zsidó hétköznapokat mutatja be. Megismerem a "tefillim"- et az imazsákot, melyet minden vallásos zsidó állandóan magánál hord. Megértem, hogy milyen nagy szerepe volt a lengyelországi emlékeknek a közép-európai zsidó szokások kialakulásában. így például a zsidó nők azért borotválták le a fejüket, mert Lengyelországban a nászéjszaka a földesurat illette és kopaszságukkal a fiatal arák azt remélték elérni, hogy a földesúr erre az éjszakára ne tartson igényt. A pajesz pedig annak a föld- csíkocskának a szimbóliuma, melyet minden vallásos zsidó köteles volt a földjéből leválasztani és a szegény vándorok rendelkezésére bocsátani. i A negyedik terem a vészidők, náci vérfürdő emlékeit őrzi, de felöleli a közép-európai zsidó tartózkodás történetét is. 1782-ben adta ki II József a türelmi rendeletét, mely megengedte a zsidók bevándorlását és a "névvásárlását" is. Mivel a német nevek voltak a legolcsóbbak, azért lett annyi magyar zsidónak Grósz, Schwartz meg Grűn a neve, magyarázza vezetőnőnk. 1848-ban Kossuth mellé állt a magyar zsidóság és ezért aztán el kellett szenvednie Hynau kemény büntetését, mely egészen 1869-ig tartott. Csak ekkor, 1869-ben nyerték el a "majdnem" teljes egyenjogúságot. Ettől kezdve zsidóból is lehetett tábornok, képviselő vagy báró, de már gróf vagy herceg nem! A zsidóság tragikus történelmének többi része jól ismert, ezért az arról hallottakat itt nem ismétlem el, csak megjegyzem, hogy amikor a minket vezető hölgy 1944 júliusához ér és arról beszél, hogy a svéd király megfenyegette Horthyt, hogy Nürnbergbe kerül mint háborús bűnös, ha eltűri Eich- mann garázdálkodását az országban, akkor megkérdeztem: "Honnan tudta a svéd király 1944-ben, hogy Nürn- bergben lesz a háborús bűnösök tárgyalása?" - kérdeztem minden rosszindulat nélkül, csak kíváncsiságból. "Lényeg az, hogy tudta! Karsai László is ezt mondta!" — válaszol olyan hangsúllyal, mintha legalább is a Bibliát idézné. "Ön hallott arról, hogy 1944 július 5-én Koszorús Ferenc harckocsiezrede elfoglalta Budapest stratégiai pontjait és 6-án ez az ezredparancsnok 24 órát adott a Baky és Endre vezette (és Eichmannt kiszolgáló) csendőr alakulatoknak, hogy elhagyják Budepestet? Ön tud arról, hogy Baky másnap kapitulált és a nácikat kiszolgáló,a deportálások végrehajtásában segédkező csendőr ezredek elhagyták a fővárost?" - kérdeztem. "Ilyesmiről nem hallottam!" - mondja. "Elolvasta ön Koszorús vezérezredes emléktáblájának szövegét itt a zsinagógával szemben, a Dohány utca falán?" - kérdeztem. "Én semmi ilyen emléktábláról nem tudok. Valaki biztos félrevezette magát!" - válaszol olyan hangsúllyal, mint akit én valamivel megharagítottam és aki a témát lezártnak tekinti. Kérdő mosollyal nézek Borbálára, majd pedig továbbindulunk az ortodox negyed irányába. folytatjuk
