Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)
1999-11-25 / 43. szám
Thursday, Nov. 25, 1999 Amerikai Magyar Szó 5. Claire Kenneth beszámolója A Honthy Hanna emlékestről Ha azt irom, hogy csoda történt, hogy a zsúfolt közönséget, akik megtöltötték a hatalmas nézőteret, elvarázsolta Honthy Hanna emléke, egy korszkot élesztett fel a lelkekben, a régi Pestet... A "század primadonnája" volt ő, soha hozzá nem volt senki, hasonlítható. A varázsló pedig, ki lett volna más?.. Csakis Cserey Erzsi, a Magyar Színház zseniális igazgatónője, aki éppen most kapott magas kitüntetést a Magyar Közársaságtól, kulturális munkájáért. Több mint tíz éve csinálja ezt a színházat, feláldozva az amerikai karrierjét, sok jelentőségteljes "Off-Broadway" főszerep után. De nézzük ezt a produkciót, mely nemcsak itt New Yorkban lesz sokáig beszédtéma, de Magyarországon is. Honthy Hanna, a legendás primadonna. Ahogy a függöny elé állt Lovas György, a Szabadságharcos Világszövetség elnöke, szívhezszóló beszédet mondva, és ott állt a rivalda fényben - eszünkbe juttatta, amikor 1957-ben, a UN előtt letépte a maggyalázott magyar zászlót. Majd Cserey Erzsi jelent meg, mint Honthy Hanna. Csodálatos piros estélyiben, romantikus virágokkal dekorált Florentin kalapban. Honthy Hanna életéről beszélt. A kis szerény Hugel Hajnalkáról, aki balerinának készült. Majd egy gavallér, idősebb úr szerelme lett, aki elősegítette pályáján. Hugel Hajnalból így lett Honthy Hanna, a világ legünnepeltebb Csárdás királynője. Ebben a remek zenés feldolgozásban, mind a négy Honthyt láthatjuk, a kis kezdő, naív fiatal teremtést, akit Bíró Eszter alakít, aki most nagy siker Pesten a Madách Színházban, ahol a "Miss Saigon" címszerepét adja. Csodásán táncol, énekel. Platina szőke parókájában, meg sem ismertem ezt a 22 éves kislányt. A már befutott primadonnát, Megyeri Izabella alakítja, akinek szopránja a Metropolitán Opera színpadára való... Légiesen karcsú, magas szépség. A Csárdás-királynőből énekel. Hímzett, magyar ruhája, látványosan illusztrálta a korszkot, melyben ez a Kálmán operett íródott. A következő Honthy Hannát, már Lendvay Gabriella adja, ő évek óta New York kedvenc opera énekesnője. Először Molnár Ferenc, Liliom-jában tűnt fel, ahol angyalt alakított, aki leszállt az égből, hogy megvigasztalja a halott Liliomot... Ezúttal nem voltak szárnyai, hanem merészen dekoltált, szuper-szexi flitteres ruhában tündökölt. Végül, ismét Cserey Erzsi jelent meg, mint Honthy Hanna. Azt mondta: "Életem a színház és a családom a közönség! És ez, így is volt. Nem frázis, hanem valóság. Voltak persze szerelmek, tűnő flörtök Akit a színlapon X. Istvánnak írtak, az nem volt más, mint Békássy István, a bonviván, ( Soós János) aki gyakran volt partnere, nemcsak a színpadon, de az életben is. Ő később Amerikába távozott. És ki volt ez a romantikus Daniló? Ezt a szerepet, egy Robert Wagner nevű amerikai színész játssza. Érdekes véletlen, hogy pont a Robert Wagner auditóriumban. Rákosi Szidit, az örökőifjú remek humorú Mautner Mimi alakítja, akit imád a New York-i közönség. Kátay Mihály tökéletes a magyar arisztokrata személyében. Frakkos alakja mintha egyenesen a békebeli Nemzeti Kaszinóból lépett volna ki. Hát igen, valamikor ilyen főurak szívesen támogatták az ambiciózus kis balerinákat.Ha talán nem jelenik meg Hugel Hajnalka életében, akkor ő sosem került volna ki a Nefelejts utcából... A gitáros narrátor, egy kitűnő pesti színész, Buda Gábor. Nagy rutinnal festette alá a hangulatot. Persze Fornwald László, mint zenei vezető mindig tökéletes. Kátay Mihály diszletei elegánsak és nagyon stílusosak. Molnár Viktornál jobb hang és fény effektusokat senki sem csinál. A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek Magyarul Pénteken du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattanben Hungarian Magazine Extra szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatornán Manhattanben Hungarian Magazin Extra Brooklyn vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatornán Brooklynban * Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő Kolompszó a magyar mezők felett I*' * . .í,k ■ . •. Százhúsz éve született Móra Ferenc Móra és barátai a makói színház előtt (balról az első sorban Juhász Gyula, a második sorban a második József Attila. Középen Móra Ferenc) Nem sokra tartotta magát: "Én az irodalomnak csak barkácsoló kismestere vagyok - írta. - Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt emberek ezt is szeretik hallani néha." Pályatársai - egy Juhász Gyula, egy Kosztolányi Dezső, egy Tamási Áron, egy Karinthy Frigyes - igen nagyra tartották. Karinthy például ekként summázta Móra ferenc életművét: "Magyar iró volt a szó nemzeti értelmében, ami azt jelenti, hogy hangjában, tónusában, stílusában volt magyar." A 120 esztendeje 1879 július 19-én született Móra Ferenc máig az egyik legolvasottabb írónk, elbeszélései, versei - Vége van a nyárnak - Hűvös szelek járnak, - Nagy bánata van - a Cinege madárnak..) tárcái népszerűek olvasókönyvekben, irodalmi s szórakoztató összeállításokban, könnyűzenei, filmes és színpadi feldolgozások formájában egyaránt. E keserédes századvégen derűs, tiszta szándékú írásait gyermekeinknek szánjuk inkább, és nem kiábrándult önmagunknak. De két nagy regényét az először 1927-ben kiadott Ének a búzamezőkről című realista alkotását meg az Aranykoporsó címűt, 1932-es történelmi (a- mely Diocletianus császár korában játszódik, de - állítólag ő Ferenc József birodalmának széthullásáról szól) ha kézbe vesszük, úgy beleéljük belefeledkezünk, hogy képtelenek vagyunk letenni őket, annyira "olvastatják" magukat. Mert eligazítanak a históriában, el az emberi lélek legtitkosabb zugaiban is. "Fején a derű kalapjával, kezében az igazság botjával és lábán a mese csizmáival" bandukolt Móra Ferenc gazdag irodalmi tartományában, amelybe az újságírás, a lapszerkesztés éppúgy beletartozott, mint a tanár és a tankönyvíró, a könyvtáros, a régész, a múzeumigazgató mindvalahányélettapasztala- ta. Noha vidéki konzervatív polgáremberre gondolunkrá, ha eszünkbe idézik a fotográfiái meg finom iróniával megrajzolt önarcképei, tudomásul kell vennünk, Móra Ferenc a szó legteljesebb értelmében vett modern ember volt, aki mindenről azonnal tudomást szerzett, és mindenre gyorsan reagált. Mozgékony szelleme képes volt naprakészen követni a természet- és társadalomtudományok fölfedezéseit és magának a társadalomnak a változásait is. Az újságíró (ki a hírlapírást hivatásának tekintette, s tisztában volt vele, hogy minden kérészéletű publikáció tudást, jellemet és szívet követel) jól kiegészítette a kutatót, a kutató meg az újságírót. Ugyanakkor - csupa szív ember létére - a leglíraibb elbeszélőként írta bele magát irodalomtörténetünkbe. "Az én írásaimban félegyházi nap süt, félegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül. Ettől a várostól kaptam a kiskunok nyers, nyakas makacsságát is.És az igazi életemet, áloméletemet is itt élem mindig. Hiába vagyok Olaszországban, Spanyolországban, mindig azt veszem észre, hogy az álom hazavisz Kiskunfélegyházára" Aváros, ahol Móra született, ahol felcserepedik,azellenzékiség egyik fő fészke. Hétesztendős Móra Ferenc, amikor Kossuth Lajost díszpolgárává választja Kiskunfélegyháza. Petőfi Sándor emlékét is elevenen őrzi, a gyermek Móra pontosan tudaj, hogy azokat az utcákat járja, ahol Petőfi lovagolt nádparipán. Múlt és jelen oly természetesen kapcsolódik eggyé e vidéken, ahogyan később a Móra Ferenc által igazgatott múzeum kiállításain. A legkitűnőbb népművelő, tanító és szemléltető múzeum az övé, írják róla méltatói, mert mindenki megérti és élvezettel szemléli tárlóit, a paraszt, a miniszter, sőt az "okkupáló francia tábornok is". Leleményes csoportosítással tudta letűnt korok képét rekonstruálni. A 120 éve született író emlékét megidéző írásnak is, hiszen a viszonylag kurtára szabott élet (mindössze 55 esztendőt élt Móra Ferenc) gazdagsága csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha foglalkozni kezdünk vele. S akkor sejtjük örök derűje tán nagy-nagy boldogtalanságot takart, a családi tűzhely iránti odaadó hűsége sok férfiúi lemondást, szomorú titkot, érzelmi zsákutcát takart. Jó volna egyszer végre megismerni - kiismerni - az igazi Móra Ferencet, De még jobb volna műveit újra fölfedezni, gyermekeinkkel, unokáinkkal fölfedeztetni a Kincskereső kisködmönt, a Dióbél királyfit, a Rab ember fiait. Ezekből ugyanis csakis a helyeset tanulhatják meg anyanyelvűnkről és a világról egyaránt. És milyen kevés szerzőről, milyen kevés műről mondható ez el mostanság? Lőcsei Gabriella A »fi »I« »T» ifi i|h|i .f..?. ■|»«|» »|»«|» »I« »f« »I» »|»«{«»l« i|i 4» »|» »f» »T» «T» j« 4 * £ Legyen On is támogatónk! £ i Hungarian TV Magazine t J of Queens í £ Adásunkat mhwfm héten a QPTV 57-es csatornán sugá- £ 4 rozzuk ywnnhatnn este 8-9 áfáig és ezt az adást szeidán £ 4 délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar- £ £ országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Érdek- £ 4 l^jwiA Ösztöke István producer/szeikeszlonél az alábbi r- 4 telefan vagy fax számom X