Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)

1999-11-25 / 43. szám

Thursday, Nov. 25, 1999 Amerikai Magyar Szó 5. Claire Kenneth beszámolója A Honthy Hanna emlékestről Ha azt irom, hogy csoda történt, hogy a zsúfolt közönséget, akik megtöltötték a hatalmas nézőteret, elvarázsolta Honthy Hanna emléke, egy korszkot élesztett fel a lelkekben, a régi Pestet... A "század primadonnája" volt ő, soha hozzá nem volt senki, hasonlítható. A varázsló pedig, ki lett volna más?.. Csakis Cserey Erzsi, a Magyar Színház zseniális igazgatónője, aki éppen most kapott magas kitüntetést a Magyar Közársaságtól, kulturális munkájáért. Több mint tíz éve csinálja ezt a színházat, feláldozva az amerikai karrierjét, sok jelentőségtel­jes "Off-Broadway" főszerep után. De nézzük ezt a produkciót, mely nemcsak itt New Yorkban lesz sokáig beszédtéma, de Magyarországon is. Honthy Hanna, a legendás primadonna. Ahogy a függöny elé állt Lovas György, a Szabadságharcos Világszövetség elnöke, szívhezszóló beszédet mondva, és ott állt a rivalda fényben - eszünkbe juttatta, amikor 1957-ben, a UN előtt letépte a maggyalázott magyar zászlót. Majd Cserey Erzsi jelent meg, mint Honthy Hanna. Csodála­tos piros estélyiben, romantikus virágokkal dekorált Florentin kalapban. Honthy Hanna életéről beszélt. A kis szerény Hugel Hajnalkáról, aki balerinának készült. Majd egy gavallér, idősebb úr szerelme lett, aki elősegítette pályáján. Hugel Hajnalból így lett Honthy Hanna, a világ legünnepeltebb Csárdás királynője. Ebben a remek zenés feldolgozásban, mind a négy Honthyt láthatjuk, a kis kezdő, naív fiatal teremtést, akit Bíró Eszter alakít, aki most nagy siker Pesten a Madách Színházban, ahol a "Miss Saigon" címszerepét adja. Csodásán táncol, énekel. Platina szőke parókájában, meg sem ismertem ezt a 22 éves kislányt. A már befutott primadonnát, Megyeri Izabella alakítja, akinek szopránja a Metropolitán Opera színpadára való... Légiesen karcsú, magas szépség. A Csárdás-királynőből énekel. Hímzett, magyar ruhája, látványosan illusztrálta a korszkot, melyben ez a Kálmán operett íródott. A következő Honthy Hannát, már Lendvay Gabriella adja, ő évek óta New York kedvenc opera énekesnője. Először Molnár Ferenc, Liliom-jában tűnt fel, ahol angyalt alakított, aki leszállt az égből, hogy megvigasztalja a halott Liliomot... Ezúttal nem voltak szárnyai, hanem merészen dekoltált, szuper-szexi flitteres ruhában tündökölt. Végül, ismét Cserey Erzsi jelent meg, mint Honthy Hanna. Azt mondta: "Életem a színház és a családom a közönség! És ez, így is volt. Nem frázis, hanem valóság. Voltak persze szerelmek, tűnő flörtök Akit a színlapon X. Istvánnak írtak, az nem volt más, mint Békássy István, a bonviván, ( Soós János) aki gyakran volt partnere, nemcsak a színpadon, de az életben is. Ő később Amerikába távozott. És ki volt ez a romantikus Daniló? Ezt a szerepet, egy Robert Wagner nevű amerikai színész játssza. Érdekes véletlen, hogy pont a Robert Wagner auditóriumban. Rákosi Szidit, az örökőifjú remek humorú Mautner Mimi alakítja, akit imád a New York-i közönség. Kátay Mihály tökéletes a magyar arisztokrata személyében. Frakkos alakja mintha egyenesen a békebeli Nemzeti Kaszinó­ból lépett volna ki. Hát igen, valamikor ilyen főurak szívesen támogatták az ambiciózus kis balerinákat.Ha talán nem jelenik meg Hugel Hajnalka életében, akkor ő sosem került volna ki a Nefelejts utcából... A gitáros narrátor, egy kitűnő pesti színész, Buda Gábor. Nagy rutinnal festette alá a hangulatot. Persze Fornwald László, mint zenei vezető mindig tökéletes. Kátay Mihály diszletei elegánsak és nagyon stílusosak. Molnár Viktornál jobb hang és fény effektusokat senki sem csinál. A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek Magyarul Pénteken du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattanben Hungarian Magazine Extra szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatornán Manhattanben Hungarian Magazin Extra Brooklyn vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatornán Brooklynban * Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő Kolompszó a magyar mezők felett I*' * . .í,k ■ . •. Százhúsz éve született Móra Ferenc Móra és barátai a makói színház előtt (balról az első sorban Juhász Gyula, a második sorban a második József Attila. Középen Móra Ferenc) Nem sokra tartotta magát: "Én az irodalomnak csak barkácsoló kismestere va­gyok - írta. - Nem vagyok nagy regiszterű orgona, ko­lompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt em­berek ezt is szeretik hallani néha." Pályatársai - egy Juhász Gyula, egy Kosztolányi De­zső, egy Tamási Áron, egy Karinthy Frigyes - igen nagy­ra tartották. Karinthy pél­dául ekként summázta Móra ferenc életművét: "Magyar iró volt a szó nemzeti értel­mében, ami azt jelenti, hogy hangjában, tónusában, stílu­sában volt magyar." A 120 esztendeje 1879 jú­lius 19-én született Móra Ferenc máig az egyik legol­vasottabb írónk, elbeszélései, versei - Vége van a nyárnak - Hűvös szelek járnak, - Nagy bánata van - a Cinege madárnak..) tárcái népsze­rűek olvasókönyvekben, iro­dalmi s szórakoztató össze­állításokban, könnyűzenei, filmes és színpadi feldolgozá­sok formájában egyaránt. E keserédes századvégen derűs, tiszta szándékú írásait gyer­mekeinknek szánjuk inkább, és nem kiábrándult önma­gunknak. De két nagy regé­nyét az először 1927-ben kiadott Ének a búzamezők­ről című realista alkotását meg az Aranykoporsó cí­műt, 1932-es történelmi (a- mely Diocletianus császár korában játszódik, de - állí­tólag ő Ferenc József biro­dalmának széthullásáról szól) ha kézbe vesszük, úgy bele­éljük belefeledkezünk, hogy képtelenek vagyunk letenni őket, annyira "olvastatják" magukat. Mert eligazítanak a históriában, el az emberi lélek legtitkosabb zugaiban is. "Fején a derű kalapjával, kezében az igazság botjával és lábán a mese csizmáival" bandukolt Móra Ferenc gaz­dag irodalmi tartományában, amelybe az újságírás, a lap­szerkesztés éppúgy beletarto­zott, mint a tanár és a tan­könyvíró, a könyvtáros, a régész, a múzeumigazgató mindvalahányélettapasztala- ta. Noha vidéki konzervatív polgáremberre gondolunkrá, ha eszünkbe idézik a fotog­ráfiái meg finom iróniával megrajzolt önarcképei, tudo­másul kell vennünk, Móra Ferenc a szó legteljesebb értelmében vett modern em­ber volt, aki mindenről azon­nal tudomást szerzett, és mindenre gyorsan reagált. Mozgékony szelleme képes volt naprakészen követni a természet- és társadalomtu­dományok fölfedezéseit és magának a társadalomnak a változásait is. Az újságíró (ki a hírlapírást hivatásának te­kintette, s tisztában volt vele, hogy minden kérészéletű publikáció tudást, jellemet és szívet követel) jól kiegészí­tette a kutatót, a kutató meg az újságírót. Ugyanakkor - csupa szív ember létére - a leglíraibb elbeszélőként írta bele magát irodalomtörténe­tünkbe. "Az én írásaimban félegyhá­zi nap süt, félegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül. Ettől a várostól kaptam a kiskunok nyers, nyakas ma­kacsságát is.És az igazi élete­met, áloméletemet is itt élem mindig. Hiába vagyok Olasz­országban, Spanyolország­ban, mindig azt veszem ész­re, hogy az álom hazavisz Kiskunfélegyházára" Aváros, ahol Móra született, ahol felcserepedik,azellenzékiség egyik fő fészke. Héteszten­dős Móra Ferenc, amikor Kossuth Lajost díszpolgárává választja Kiskunfélegyháza. Petőfi Sándor emlékét is ele­venen őrzi, a gyermek Móra pontosan tudaj, hogy azokat az utcákat járja, ahol Petőfi lovagolt nádparipán. Múlt és jelen oly természetesen kap­csolódik eggyé e vidéken, ahogyan később a Móra Fe­renc által igazgatott múzeum kiállításain. A legkitűnőbb népművelő, tanító és szem­léltető múzeum az övé, írják róla méltatói, mert mindenki megérti és élvezettel szemléli tárlóit, a paraszt, a miniszter, sőt az "okkupáló francia tá­bornok is". Leleményes cso­portosítással tudta letűnt korok képét rekonstruálni. A 120 éve született író em­lékét megidéző írásnak is, hiszen a viszonylag kurtára szabott élet (mindössze 55 esztendőt élt Móra Ferenc) gazdagsága csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha foglalkozni kezdünk vele. S akkor sejtjük örök derűje tán nagy-nagy boldogtalanságot takart, a családi tűzhely iránti odaadó hűsége sok férfiúi lemon­dást, szomorú titkot, érzelmi zsákutcát takart. Jó volna egyszer végre megismerni - kiismerni - az igazi Móra Ferencet, De még jobb volna műveit újra fölfedezni, gyermekeinkkel, unokáinkkal fölfedeztetni a Kincskereső kisködmönt, a Dióbél királyfit, a Rab em­ber fiait. Ezekből ugyanis csakis a helyeset tanulhatják meg anyanyelvűnkről és a világról egyaránt. És milyen kevés szerzőről, milyen kevés műről mondható ez el mos­tanság? Lőcsei Gabriella A »fi »I« »T» ifi i|h|i .f..?. ■|»«|» »|»«|» »I« »f« »I» »|»«{«»l« i|i 4» »|» »f» »T» «T» j« 4 * £ Legyen On is támogatónk! £ i Hungarian TV Magazine t J of Queens í £ Adásunkat mhwfm héten a QPTV 57-es csatornán sugá- £ 4 rozzuk ywnnhatnn este 8-9 áfáig és ezt az adást szeidán £ 4 délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar- £ £ országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Érdek- £ 4 l^jwiA Ösztöke István producer/szeikeszlonél az alábbi r- 4 telefan vagy fax számom X

Next

/
Thumbnails
Contents