Amerikai Magyar Szó, 1998. július-december (52. évfolyam, 26-47. szám)
1998-12-17 / 47. szám
14. Amerikai Magyar Szó Thursday, Dec. 17, 1998 Egészség Gyógyszerrel az influenza ellen "Az influenzás napok száma csökkenthető" - hangzott el San Diegóban szeptember végén rendezett kemoterápiás konferencián. A Rochesteri és a Manitobái Orvostudományi Egyetem kutatói arról számoltak be: a GS4104 jelű, szájon át szedhető neuraminidáz-gátló 103 óráról 70 órára csökkenti az influenza időtartamát, ha a tünetek megjelenését követő 36 órán belül naponta kétszer beveszi e készítményt a beteg. De az i s j ótétemény i hogy sokkal enyhébbek a páciens panaszai, s felére csökken a szövődmények gyakorisága. Sőt, az influenza megelőzésére is hatásosnak bizonyult. Akárcsak az a belélegezhető neuraminidáz- gátló szer, amellyel a Michigani Egyetemen dolgozó A. Monto 67 százalékos védelmet ért el. Nagyszámú gyermeket vont be R Belshe a Washingtoni Orvostudományi Egyetemen abba a vizsgálatba, amelynek során fertőző, de megbetegítőképességétől megfosztott influenzavirus- ból az A (H3N2)-Wuchan Felnyitott influenzavírus törzsből készült oltóanyaggal vakcinába őket. Kiderült, hogy az oltás nemcsak e vírustörzs, hanem az A (H3N2)-Sydney törzs ellen is 86 százalékos védelmet nyújtott. Azt, hogy e keresztvédettségnek mi az oka, még nem tisztázták a kutatások. Az influenzával egyidejűleg a pneumokokkuszos gyulladások elleni vakciná- lás hatékonyságát is tanulmányozták az egyesült államokbeli Kaiser Vakcinakutató Központ munkatársai. A beoltott gyerekek közül egy sem betegedett meg a pneumokok- kusztól, míg a nem vakcinál- tak csoportjában többnek is e baktérium okozta fertőzése volt. dásos folyamatok is közrejátszhatnak kialakulásában. De az sem elhanyagolható, hogy a beteg élete során milyen eseményeket szenvedett el. Jelenleg tüneti kezeléssel képesek javulást elérni. Az Alzheimer-kóra65 éveseknél 0,5-0,6 százalékos gyakorisággal fordul elő, majd ez a szám ötévenként megkétszereződik. Az agyi infarktust követően kilencszer nagyobb a szellemi hanyatlás kockázata. Bár még nem precízek a kontrol lvizsgálatok, elképzelhető, hogy a hormonok hiánya is közrejátszik a betegség kialakulásában,ugyanis a me- nopausa utáni hormonkezelt nőknél jelentősen kisebb e kór kialakuiasa; továbbá azoknál,, 'akik reümátológiai ökókból, tartósan fájdalomcsillapítót szedtek. Számos híres ember, mint pl. Reagan exelnök is Alzheimer kórban szenved. Az emberi DNS reitélve Elég régóta tudjuk, hogy az öröklődésért, tulajdonságaink meghatározásáért alapvetően a DNS-moleku- la felelős. Arról azonban még kevés ismeretünk van, hogy mit kódol a DNS egy- egy szakasza, azaz milyen örökletes mechanizmusok vezetnek a különféle betegségek kialakulásához. Ehhez ugyanis azonosítani kell a bajkeltő gének helyét, szerkezetét, elváltozásait. Evégett az utóbbi években hatalmas munka kezdődött, amelynek az emberi DNS- szerkezet teljes készletének feltárása a célja. Az emberi DNS genetikai és fizikai térképének elkészítése a csaknem háromszázmilliárd bázispár sorrendjének megállapítása az Egyesült Államok tudományos intézményei által támogatott programként indult 1990-ben. Ezenkívül a kutatók a szükséges technikai eljárások kifejlesztését és széles körben való elterjesztését is rendkívül fontosnak tartják. Eredendően a DNS teljes bázissor-rendjénekmeghatá- rozását 2005-re tűzték ki, ám ez már 2002-ben ismeretessé válhat. A kutatásrévén a százezerre tehető emberi génállomány azonosíthatóvá válik. Az eddig megismert gének száma töredéke ennek, igaz, sok örökletes betegséget okozó gént már sikerült azonositani. Ilyen például a Duchenne-féle izomsorvadás, a külső elválasztá- sú mirigyeket érintő cisztás fibrózis, a családi halmozódású bélpoliposság- és a Huntingon-betegség génje. Ezeknek a felfedezése új utat nyitott eme örökletes betegségeknek a megelőzésében illetve korai felismerésében. A genetikai ismeretek gyarapodásával nemcsak a "klasszikus" örökletes betegségek génjei váltak ismertté, hanem olyan gének is, amelyeknek a szerkezeti módosulása eddig nem örökletesként számontartott bajok létrejöttéért felelős. Az azonosított gének számának gyarapodásával rohamosan növekedhet a genetikai tesztek iránti igény az esetleges rizikófaktorok meghatározása céljából. A genetikusoknak idejében fel kell készülniük arra, hogy az etikailag elfogadott elvek alapján az új elvárásoknak megfelelhessenek. A szélütéstől óvó kálium Két közelmúltbeli orvosi szakcikkből is az derült ki, hogy a káliumban, magnéziumban és növényi rostokban gazdag étrend, különösen magas vérnyomásos férfiak körében, csökkenti a szélütés kockázatát. A Harvard Egyetemen dolgozó A. Ascherio és munkatársai nyolc éven keresztül több mint negyvenháromezer, 40 és 75 év közötti férfi egészségi állapotát követték nyomon. Összesen 328 szélütés következett be a körükben, s javarészt azokat érte, akik nem fogyasztottak 2,4 grammnál több káliumot naponta. Azok ellenben a- kiknek étrendjében a 4 grammot meghaladta ennek az elemnek a mennyisége, kevés kivételtől eltekintve biztonságban érezhették magukat e betegségtől. Minthogy a főzeléknövények, a zöldségféle és gyümölcs (a bab, a burgonya a Sárgarépa, a paradicsom, ,a banán) bőséges káliumfor-, rás, az egészséges étrendnek nélkülözhetetlen részei kell legyenek. Habár a káliumot tartalmazó tabletták védőhaBőséges káliumforrás tása szintén bebizonyosodott, Ascherio doktor mégis inkább a gyümölcs- és zöldségfogyasztást ajánlja, mert ekkép a jótékony magnézium és növényi rost is bejut a szervezetbe. A Washingtoni Orvostudományi Egyetem R. Grubb vezette kutatócsoporja többé-kevésbé elzáródott fej verőerű betegeken vizsgálta a káliumnak a szélütés elleni hatását. Azt tapasztalták, hogy a kevés káliumot fogyasztó pácienseknek csaknem egyharmada, míg a káliumban dús étrenden élőknek nem egészen tíz százaléka szenvedett szélütést. Habár a nyolcvanas évek derekán arra hívta fel a figyelmet egy tanulmány, hogy az éráthidaló műtét után nem csökken érdemben a szélütések gyakorisága, Grubb doktor kiállt e műtét mellett, de szerinte akkor származik a legnagyobb haszon belőle, ha káliumban gazdag étrenddel társítják. MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐ 157 E 72 St. New York, N.Y. 10021 Telefon: 212-744-8700 ■ ■ > > . ' ‘ f < i > ; J «>>.«-• - * I l i > t á-.'f Prosztata .problémák * Y^ectoJúl' * Húgyúti',. , , fertőzések *, impotencia * Y^q és,hólyag- , ( i daganatok * Vesekő * Nemi betegségek 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross- Blue Shield biztosítást elfogadunk Az Alzheimer-kór Az agyi érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát növeli a már egyéb > érrendszeri betegségeknél jól ismert elhízás, magas vérnyomás, dohányzás cukorbetegség. Elébe mehetünk a bajnak, ha igyekszünk egészséges életmódot folytatni. Az Alzheimer-kór - nevét felfedezőjéről, Alois Alzhe- imerről kapta - súlyos szellemi hanyatlással, depresszióval meglopatásos téveszmékkel járó időskori betegség, mely az egész családot megviselheti, hisz a beteg saját adataival sincs tisztában, gondot okozhat neki a WC használat, és nem látja be saját állapotát. •Pillanatnyilag öt 'gént ismer 'a tudómáríy,' 'nhély e2f áz. állapotot létrehozza, továbbá egy ingerületátvivő molekula, az acetil-kolin rneg'vatkozása és gyulla-
