Amerikai Magyar Szó, 1998. július-december (52. évfolyam, 26-47. szám)

1998-12-17 / 47. szám

Thursday, Dec. 17, 1998 Amerikai Magyar Szó 9. Krisztus Urunk születése Karácsonykor Krisztus szü­letését ünnepeljükörvendező szíwel. O a megígért Szabadí­tó, Messiás és az Úr. Isten Fia azért lett emberré, hogy az üdvösség kegyelmi lehető­ségét nagylelkűen ajánlja fel minden jószándékú ember­nek. A betlehemi Istengyer­mek hozta el a földre, és mindazok részére, aki befo­gadta Őt, a békesség és sze­retet szövetségét Isten és az ember között. Az emberi élet üressé, sőt gyötrelmessé válhat, ha lel­kében nem él az önzetlen szeretet. A karácsonyfát kö- rülálló, éneklő gyermekek, az örömtől és boldogságtól su­gárzó arcok, sejtetik meg velünk a Jézust fogadó szent örömet. A betlehemi jászol­ban fekvő kis Jézus sejteti meg velünk, a nagylelkű a- jándékozás szent örömét. A mennyei Atya legszentebb Ajándéka minden ember számára. Isten Fia alázatos szegény­sége hiteles tanúság szá­munkra, hogy az egyszerű istálóhely is lehet a legszen­tebb örömök színhelye. A szív és lélek tisztasága, bűn­től való mentessége jogosít fel bennünket arra, méltó módon ölelhessük őt ma­gunkhoz. Sajnos, napjainkban sok ember lelkét a hitetlenség sötétsége, az önzés, a szere- tetlenség rabságában sínylő­dik. Amikor ezeket az embe­reket látjuk, nem egyszer megkérdőjelezzük az emberi méltóságot, az emberi élet értelmét?! Ezért jött közénk Isten Fia, saját életpéldájával megmutassa nekünk isten­gyermekségünk élethivatását. Hittel és hálás szeretettel járuljunk a betlehemi Isten­gyermek jászolához. Alázat­tal kérjük, tanítson bennün­ket az Istennel és ember ­testvéreinkkel való szívbeli megbékélésre. Gyújtsa meg lelkűnkben is az Isten - és ember-szeretet diadalmas, szent örömét! Szent ünnepek­ben egy szíwel-lélekkel éne­kelhessük az angyalokkal: "Dicsőség a magasságban Istennek, És békesség a földön a jó­szándékú embernek." Fr. Csorba L. Domonkos, O.F.M. a N.Y.-i Szent István templom magyar plébánosa Karácsonyi levél a Mennyországba Ez az első karácsony nélkü­led drága Anyukám, s na­gyon, de nagyon hiányzol. Kimondhatatlanul árvának érzi magát Papa is mióta az Isten magához szólított, vi­gasztalom, hogy már nem szenvedsz, nincsenek fájdal­maid és te is vágyódsz után- nunk. Ugye nem bánod, hogy mindennapi beszélgetéseim veled a késő órákra jut, mikor már alszik a város, akkor az új kutyuskával kinn a kis utcákon koborógva fel­tekintek az égre, arra az ap­róka csillagra, ahol minden este vársz, mióta a mennyor­szágba költöztél. Meghallom hívásod, nem zavar bennün­ket senki sem az éj csendjé­ben. Bizonyára messzire nyú­lik a mennyei világ, de tu­dom, ide erre a csillagra si­etsz, hogy jobban halld, esti suttogásaimat. Úgy mint rég, most is jó elmondani a napi eseménye­ket, úgy mint rég, most sem akarlak elszomorítani semmi­vel. Amig itt voltál a földi életünkben igyekeztem eltit­kolni előtted minden rosszat, bút, bajt, hogy ne okozzak szenvedésedben még bánatot is. Ma, a kocsi az utón elrom­lott, s nem lehetett se kor­mányozni, se fékezni, nagyon féltem. Nem szólnék erről, de előtted már nincsenek titkok szemed kisér és fél­tesz. Köszönöm, hogy küldtél egy őrzőangyalt megóvni egy egy balesettől, vigyázni rám. Itt a földi létedben sokat áldoztál, rengeteget tettél a családért, testvérekért, bará­tokért. Kevés móka, de annál több munka és beteg­ség volt életed. Panasz és zokszó nélkül viselted a sors csapásait. A rák fájdalmairól soha egy jaj szó sem hagyta el ajkad. Hősiesen viselted azt a pár hónapot, amit az orvos gyakorlatból neked jósolt. Nem magadra gondol­tál, még a halál árnyékában sem, hanem Papa sorsáról aggodalmaskodtál, hogy ki fogja ápolni, ellátni nélküled. A jó Isten nagy kincset adott nekünk, amikor megal­kotott téged, drága anyám. Jelenléteddelmegszépítetted ezt a szürke világot. Ember­szereteted jó lelked, hatal­mas szíved, törődésed az elesettekkelmindigpéldakép volt és lesz előttem. Szeret­nék olyan jó ember lenni, mint te Édesanyám itt a föl­dön voltál, s vagy most is ott az angyalok közt. Szeretnék nyomdokaidban járni. A Papa, amint látod, jó helyen van itt velem. A kis­kutya - Princessnek hívjuk, - nagyon huncut vele, nevelés­re szorul, de engedem csinta­lankodni mind kettőjüket, főleg a Papa kedvéért vet­tem. Esténként, mikor felte­kintek a te pici csillagodra, Princess figyelmesen követi ujjamat, mutatom neki, hogy ott vagy. Akkor is látom csil­lagodat, amikor borús az ég, kikutatlak a felhők mögött is. Most, hogy korábban sö­tétedik, Papa korábban fek­szik le. Ő az ágyában beszél­get veled. Délutánonként viszem ki sétálni, vagy az ápolónő kíséri el. Elég jól megy a bottal, azonban a tolószékkel még mindig nem barátkozott meg. Anyukám remélem odafenn együtt vagytok a drága nagy­mamával, testvéreiddel, sok­sok jó baráttal, emberekkel, akiket úgy szerettél és mon­dogattad, hogy nagyon vár­nak már. Jó lenne tudni, hogy a földi fájdalmaidat végre kipihe­ned-e? Ahogy ismerlek ezt kétlem. Amikor az a piciny csillag ragyogó vibrálással jelezte az égen, hogy ott vagy, tudtam, hogy a mennyei varrószobát azonnal berendezted, amint odaértél. Vajon az angyaloknak a ka­rácsonyi ruhákat elkészítet­ted már? Fehéreket csillogó­kat, díszeseket, mert itt a karácsony. Tudom drágám, hogy fenn a mennyben, amióta te ott vagy, azóta már az angyaloknak új ruhácská­juk van. Lelki szemeimmel szinte látlak, hogy fáradalmat nem ismerve az egekben mindenkinek kiszabtad már hónapokkal ezelőtt az ünne­pi viseletét. Sokat gondol­kodtál, hogyan is lesz az an­gyali szárnyaknak szabásmin­tája. A sok-sok milliónak, kicsinek, nagynak, fiatalnak, öregnek, de megoldottad már ezt is rég. Éjt nappalt nem ismerve dolgozol, hogy egyetlen angyal se maradjon új öltözék nélkül, egyetlen lélek se maradjon ki ajándé­kodból. Ahogy elnézem azt a parányi csillagot, tudom nem pihensz. A világ összes szi­várványának minden anyagát kiszabtad már, s minden an­gyali viselet egy-egy tündéri csoda a kezed alól. Tavaly, betegen nekem meg a roko­noknak készítetted a kará­csonyi ünneplőket. Az idén anyukám, de sok angyal né­zegeti magát a szemed tükré­ben, megtekinteni a csodát, amit varrtál nekik. A csillagodra nézek, hosszan figyelem fényének játékát, szinte hallom a fel­hőkre állított varrógéped halk zaját. Tudom boldogan szorgoskodsz, mert Máriának is új palástot készítettél. Jé­zusnak, meg aranyos köntöst. Zsebemben lapul, de nem érem fel az eget, hogy az apró kis selyem címkéket felnyújtsam neked, belevarr- ni, mint ott a földön szoktad, hogy "Barbara’s creation" Azt hiszem erre nincs szük­séged, mert az Isten is moso­lyog, amint hallja varrógéped zaját, s az angyalok körbeáll- nak, csodálják kezed munká­ját. Az Isten mióta ott vagy, igen örül, mert az új kará­csonyi díszbe öltözött angya­lokat látja maga körül. Meg­simogatja fejed, maga mellé ültet, lásd azért hivott magá­hoz, mert az angyalok visele­té már elrongylódott, elko­pott, s nagy szükségük volt új ruhácskákra, míg itt voltál a földi világot szépítetted, öl­töztetted, varázsoltad el. Most a mennyországban lakóknak is ezt teszed, egy örökkévalóságig. Ez az első karácsony nélkü­led drága Anyukám, s na­gyon, de nagyon hiányzol. Még fáj, hogy elmentél, de most amikor a csillagokra nézek a mennyországba üze­nem, neked suttogom: Anyu­kám drágám, nagyon boldog karácsonyt. Puskás-Balogh Éva Magyarul beszélő ügyvédek Büntető és Polgári Magánjogi ______Általános jogi ügyek Shortell-McSweeney 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Hungarian speaking Lawyers Criminal and Civil Matters Keresse: RóseAnii Schill-t

Next

/
Thumbnails
Contents