Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)

1998-02-19 / 7. szám

Thursday, Feb. 19, 1998 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Claire Kenneth Claire Kenneth beszámolója Szabó Szilárd emlékestről Ha valaha volt magyar színész, akiért a New York-i emigráció rajongott, az Szabó Szilárd volt... Ha megjelent a színpadon, máris tapsvihar fogadta. Ezúttal, halálának egy éves évforduló­ján, megtelt a Kossuth-Hall, mindenki eljött, hogy mégegyszer, utoljára lát­hassák kedvencüket. A család rendezte ezt az estét. Felesége Mária, a kiváló pszichiáter,---------------... már az ajtóban fogadta a vendégeket. Karcsú, feketruhás alakja, kedves, finom mosolya megindító volt. Fiai: Andris, és Pestről érkezett fia György, és leánya a gyönyörű Judith, akivel együtt láthattuk az egyik film­felvételben. Az előadás művészi részét Cserey Erzsi állította össze és ő konferált is. Cserey, mint a Magyar Színház igazgatója, minden előadáson talált egy megfelelő, karakter-szerepet Szilárdnak. A dobogón hatalmas video-TV állt és ime, egyszerre csak viszontláthattuk Őt, drága Szilárdunkat, egy páros jelenetben a "Cabaret"-ből, Juditkával, aki Liza Minelli szerepét játszotta. Szilárd remek volt, humoros, tapsoltunk neki, közben könnyes lett a szemünk, úgy fájt, hogy ez már csak film, nem valóság.... Aztán következtek sorra a Magyar Színházban játszott sikerei. Utolsó volt a Mágnás Miska. Emlékezetes alakítása volt a Kaméliás hölgy-ben, ahol Armand apját játszotta Csereyvel, egy drámai jelenetben. Erzsi majdnem olyan szép volt, mint Greta Garbo a filmben. Szilárd egy valódi francia főúrat elevenített meg. Igaz, bármely szerepében átalakult azzá, akit játszott. Grófot, vagy tisztiszol­gát. a színpad élt. a nézők nem tudtak betelni vele. A Molnár Ferenc darabban "Játék a kastélyban" jobb volt, mint egykor Csortos. Ezt nem én állapítottam meg, hanem egyöntetűen a kritikusok. Sok éven át minden szerepben láttam az Amerikai Magyar TV-ben. Mikor meghalt gyönyörűen méltatták. Kátay Mihály megható versét is felolvasták, melyet most ismét hallottunk. A műsor befejeztével, fia leült a zongorához és Szilárdnak egyik szerzeményét játszotta el. Mert dalszerző is volt, remek verseket, cikkeket is írt. Engem és férjemet, negyven évi barátság fűzött hozzá. Itt laktak ők is a Riverdalen, pompás otthonuk a "White Hall" nevű felhőkarcolóban. Ha ott üldögéltünk a hatalmas swimming pool partján, mindenki irigyelt (amerikaiak persze), hogy ki ez az elegáns gentleman, akivel beszélgetek. Mindenről tudtunk beszélni, őt minden érdekelte, ami a nagyvilágban történik, szellemes, remek megjegyzéseit élveztem. A barátságára nagyon buszke vagyok. Elment.... De az emléke itt maradt velünk, itt maradt a szívünkben. És most nem irok tovább. Képtelen vagyok, mert a könnyeimen keresztül nem látom az írógépem betűit. Drága Szilárd! Ezen a búcsúesten még együtt lehettünk veled és családoddal, akiket imádtál. És még hallottuk a hangodat, még láttuk nemes arcodat, még ragyogtattad humorodat és művészetedet. Köszönjük Cserey Erzsinek, a Magyar Színház igazgatónőjének ezt a felejthetetlen élményt. 175 éve született Madách Imre A Tragédia költője Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Hushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vérnyomás’cukorbetegség Teljes kivizsgálás Syflirwég esetén házhoz megy Madách Imre Húsz nappal később látta meg a napvilágot, mint Pető­fi, akit költőként csodált és utánzóit. Filozófiai és jogi tanulmányait a pesti egyete­men végezte, s a reformkor szabadelvű eszméinek lett elkötelezettje. Szűkebb pát­riájában, Nógrád vármegyé­ben kezdte hivatalnoki pályá­ját és politikai szereplését. Barátjával Szontagh Pállal együtt a centralisták nézeteit vallotta a modern polgári közigazgatás szükségességé­ről. - de szemben a centralis­tákkal - tisztában volt a vár­megyei politizálás előnyeivel is. Súlyos szívbaja 1848-49- ben megakadályozta, hogy részt vegyen a fegyveres küz­delemben; megyei főbiztos­ként a hadsereg élelmezését intézte. Talán csak Vörösmarty döbbenetes víziókkal zsúfolt nagy költeménye, az Előszó képes érzékeltetni azt az i- szonyú cenzúrát, amelyet a szabadságharc bukása hozott Madách és számos sorstársa életében. Nővérét és család­ját menekülés közben román parasztok verték agyon. 22 éves öccse a tavaszi hadjárat során szerzett betegségébe halt bele. Őt magát egyéves elzárással sújtották, mert Kossuth titkárát, távoli roko­nát. Rákóczy Jánost rejteget­te birtokán. Míg ő rabosko­dott, felesége könnyelmű életmódot folytatott, s a bör­tönből szabadult Madáchot családi háborúság várta ott­honában, ami végül váláshoz vezetett. Házasságának ku­darca is közrejátszott abban, hogy Éva alakját később Az ember tragédiájában állha­tatlannak, egyes színekben kifejezetten felszínesnek áb­rázolta. Amikor 1861-ben a bécsi udvar egyetlen alkalomra összehívta a magyar ország- gyűlést, Madách Balassagyar­matnak 1848-as programmal megválasztott követeként érkezett Pestre, s Szontagh Pál tanácsát követve átadta műve kéziratát Arany János nak. Az országgyűlésen nagy sikerű beszédet mondott, amelyben kétségbe vonta, hogy az osztrák birodalom léte politikai szükségszerű­ség, majd betegségének kiú- julása hazakényszerítette. Csak hónapokkal később kapta kézhez Arany elismerő levelét. Arany ugyanis gyön­gének találta az első jelene­tet s félretette a kéziratot, de amikor újra nekilátott föl­ismerte kivételes értékeit. Madách mindössze három évvel élte tu« Az ember tra­Zlchy Mihály illusztrációja A/ ember tragédiájához gédiáját. írt néhány figyelem­re méltó tanulmányt és Mózes címmel egy újabb drámai költeményt, melynek világképe számottevő elmoz­dulást jelez: hitet tesz a szen­vedés útján elérhető megvál­tás gondolata mellett. Az ember tragédiája pedig elin­dult az irodalmunkban e- gyedülálló diadalútján: nap­jainkig több mint 110 kiadást ért meg magyarul, harminc nyelvre fordították le, s csak a budapesti Nemzeti Szín­házban mintegy másfél ezer előadástért meg. Értelmezé­sei kis híján kiteszik a fél magyar irodalomtörténet­írást. Karinthy Frigyes egye­nesen úgy fogta fel, mint a Bibliávalegyenrangú mítoszt. Népszerűségének mit sem ártott, hogy legjelesebb mű­vészetbölcselőink, Erdélyi János és Lukács György sú­lyos kritikában részesítették; Erdélyi szerint Az Ördög komédiája találóbb cim lenne számára. A Rákosi-éra idején - "reakciós pesszimiz­musára": hivatkozva - letil­tották a színpadról. Minthogy igen sokféle in­terpretációja van. példakép­pen itt csupán egyetlen rep­rezentatív értelmezésére u- talnék - arra. mely Az em­ber tragédiájának lírai olda­lát hangsúlyozza. Eszerint a mű gerincét Adám és Lucifer hatalmasan ívelő párbeszéde alkotja, ők pedig Madách eszmélésének két fázisát képviselik: Adám a liberaliz­musban hívő. idealista elmé­leti embert. Lucifer a kiáb­rándult. materialisztikus-po- zitivista gondolkodót. Adám bizakodó idealizmusát szün- te le nü 1 megké rdőjelezi ugyan Lucifer, ám nem képes győz­ni ő sem, mert bár jól tagad, de csak tagadni tud. Madách kíméletlenül fel­tárja a liberális romantika gyöngeségeit. illúziós voltát, a pozitivizmus rideg valóság­kultusza azonban nem elégíti ki. A patthelyzetből adódó bizonytalanság és többértel­műség az oka a madáchi em­ber tragédiájának. Veres András Manhattanben összeállított, manhattaniek számára bemutatott magyar nyelvű műsorok: HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA szombaton d.e. 10 órakor a 34-es kábel csatornán vasárnap d.u. 1/2 3-kor a 16-os kábel csatornán és FRISS HÍREK MAGYARUL szombaton reggel 7 órakor a 34-es kábel csatornán hétfőn d.e. 1/2 10-kor az 56-os kábel csatornán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents