Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)
1998-06-18 / 24. szám
Thursday, June 18,1998 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Xsángóság - elcsángósodás nemzetvesztés - párhuzamosság A New Yorki Magyar Színház június 8-án tartotta évadzáró előadását a Kossuth Hallban. Ez volt a 14-ik évad, ebből 5 Cserey Erzsi vezetése alatt. Ebben az évadban a színház hét új bemutatót állított színpadra. Gondoljunk csak bele, ebben a hét teljesen különböző színházi eseménybe. A Metropolitán Opera elmúlt szezonjában tíz bemutatót tartott, ahol minden egyes előadás minimum egy millió dollárba kerül. Az Amerikai Ballet Theatre összesen hat különböző balett bemutatására vállalkozott csupán. Ezek után érthető az a bizalom, amivel például a New York State Művészeti Tanácsa támogatja a színház munkáját. E mellett természetesen nem szabad megfeledkeznünk a magánadakozókról, sem pedig a közönségről, akik előadásról előadásra ott ülnek a színházban. Külön köszönet illeti Nt. Cseh Györgyöt az Első Magyar Református Egyház pásztorát és presbitériumát, akik a Magyar Színház munkáját mindenkor segítik. Cseh György több alkalommal bevezetőt mondott és a színház létezését szívügyének tekinti. Aligha akadt ilyen segítője a művészetnek a Magyar Színház létezése óta. Az évadzáróra a terem megtelt, nemcsak a közönséggel, hanem a szép számú média képviselőkkel, akik érdeklődve szemlélték az előadást. Két videó-kamera is rögzítette az adást, ott volt három televízió és négy amerikai magyar lap tudósítója. Apatini Gyulát ezúttal nem láttuk, igaz unokája nem lépett fel. A díszleteket remek ötlettel és gondos grafikai munkával Kátay Mihály készítette. Ezt azért kell megemlíteni a cikk elején, mert a belépőket két Blaha Lujza portré fogadta, amit két igen gyönyörű nemzeti lobogó a koronás címerrel angyalokkal fogott keretbe. Cserey Erzsi egy csodálatos népi hímzésű ruhában, hímzett pártában állt a közönség elé és mondta el bevezetőjét, amiben megköszönte az áldozatos munkát az évad végeztével. Ő volt Déryné, megszemélyesítője a színpadon, igazi átéléssel és magyar érzéssel. A második részben két remek sanzonnal kedveskedett az ő drága közönségének. Minden alkalommal mikor a színpadon megjelent, a publikum tapssal fogadta. Természetesen az egész előadás színpadra állítása és rendezése is az ő munkáját dicsérte. Gratulálunk! A színészek kiválasztása is remekül sikerült és a megszokott arcokon kívül, új, friss tehetségek is feltűntek. Philippovics Tamás, Blaha Lujza naplójából olvasott fel részleteket és magabiztos művészi produkciót nyújtott. Kátay Mihály magyar nótáival szórakoztatta a közönséget. Lendvay Gabriella csodaszép áriákat adott elő a Hunyadi László operából, nem hagyva ki Verdit sem műsorából. Topány Ildikó ezúttal nemcsak magyar dalokat énekelt, de prózai szerepre is vállalkozott és igen kiváló színésznőnek bizonyult. Nem különben Varga Erzsébet, akit már versei révén ismerhet a közönség a Pódium előadásokról, aki szintén jó szereplést nyújtott. Mautner Mimi és Raymen Rita ez alkalommal előadói tehetségét egy kis kabaré jelenettel tette emlékezetessé. Az új arc ezen az előadáson Nádai Cherie volt, fiatal, energikus, bájos egyéniség, aki mindezek mellett még énekelni is tud. Ezen az előadáson a "Kacagó áriát" és a "Messze a nagy erdő" operett dalt énekelte a hálás közönségnek. A zenei vezető ez alkalommal Fornwald László zeneszerző, zongora- művész volt. Gratulálunk Cserey Erzsinek és a Magyar Színház egész társulatának ehhez a csodálatos szezonhoz és ehhez a felejthetetlen évadzáró előadáshoz. Természetesen a társulat számára egy-két hetes rövid pihenő után a felkészülés következik az új színházi évadra, de addig is kellemes vakációt kivánva fejezem be ezt a rövid tudósítást. r, Deák Pál Dr. SZABÓ ENDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pqzsmirigy problémák és tgy€b hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69th Street NEW YORK.N.Y. 10021 t**« (212) 628-5626 Appointment csak előzetes bejelentesse! Szavakban, önigazoló nyilatkozatokban senki sem vonja kétségbe: az anyaország felelős a határonkívül rekedt kisebbségeiért. Hiszen azok sorsa - főleg távlatokban, de a napi politikai értelmezésben is - része a nemzet sorsának, s a velük történtek kihatnak az egész nemzet jövőjérte. Mint köztudott, mindez tény, realitás. S adott nézőpontból: jog is. És mégis.... Van Romániának egy kétszázezres nagyságrendű "kisebbsége", a moldvai csángómagyarság. Több hipotézis ismeretes arról, miként kerültek odaAlegősibb réteg képviselői főleg északon, a Románvásár és Jasi (Jászvásár) közötti térben élnek Csak hát jó részük elrománosodott - noha erről ők tehetnek legkevésbé. Egyik nézet szerint ez a népcsoport nagyobbára még etelközi maradvány, más feltevés szerint a hajdani gyepűre telepítették volt őket egykori királyaink, feltehetően még a román lakosság megjelenése előtt, vagy azzal egy időben, tehát mindenképpen Moldva őslakóinak számítanak. "Legfiatalabb" rétegeik a madéfalvi veszedelemkor, vagy annak környékén tehát a XVII- XVIII. században kerültek át, vagy mint politikai, vagy mint gazdasági, a mostoha székelyföldi viszonyok elql menekülő földönfutók... Tehát összegezve: ős-vagy beláthatatlan idők óta Románia fennhatósága alatt élnek. A környező lakosságtól különbözik a vallásuk, a nyelvük, a kultúrájuk, etnikai jellemzőik, s ebből a szempontból nézve a helyzetük hasonló a mai Magyarországon élő románságéval. Ok is mindig - vagy legalábbis beláthatatlan idők óta - Magyarország területén éltekéinek, soha nem tartoztak román fennhatóság alá, nyelvük, vallásuk, kultúrájuk, s tegyük hozzá: lelki alkatuk is egyedi sajátosságokkal bir. Petrás Incze János, a csán- góság sorsát szóvá tevő, vál- laira vevő, múlt századi római katolikus lelkész az 1840-es és 70-es évek közötti leveleiben pontos információkat ad az akkori állapotokról. Körülbelül 30 északi csángó falut sorol fel, s szól a nagymérvű nyelvvesztésről, s hogy nincsenek anyanyelvükön szóló papjaik, nincsenek iskoláik, nemzetiségi jogaik, nem részesülnek semmiféle anyanyelvi nevelésben, s a hatalom mindent elkövet mielőbbi beolvasztásukért. Csángó férfiak Gyimesközéplokról Hogy ez mennyire sikerült, bizonyítja a mai helyzet. 1948-50-ben még a magyar folklór kincsesbányája volt az északi - maradjunk most náluk - terület 5-6 faluja, de ma már csak Szabófalván, Kelgyesten és Újfaluban - és ott is csak az öregek körében - él a magyar nyelv. A folklór szinte teljesen kiveszett, tehát megtörtént a zenei anyanyelv elvesztése, s folyamatosan a befejezéshez közeledik a nyelv és a kultúra teljes elhalása. Az ok: a folyamatos beolvasztási politika a nemzeti jogok el nem ismerése, meg nem adása, az anyanyelv be nem engedése az iskolákba, s kiüldözése még a templomokból is. A másik, újabb keletű, a XV.-XVIII. századtól eredeztethető csángóréteg, mely főleg Bakó környékén, a Szeret, Taros és a Tázló folyók völgyében él, mintegy száz faluban. Ok még jobban őrzik anyanyelvűket. Azt a népet, amelyik a legősibb magyar kultúr- és nyelvréteget őrizte meg (néhol a Halotti beszéd, másutt Balassi Bálint, megint másutt Mikes Kelemen korabeli magyar nyelvet beszélnek) s olyan archaikus jellegű folHórkincse van, mely az egyetemes kultúrának is része, és annak legnagyobb értékei közé tartozik. Óriási veszélyeket rejteget a csángóság "leírása" a pusztításuk, pusztulásuk iránti közöny. Ettől megóvni, megmenteni nemzetünket az a- nyaországnak, anyanemzetnek nemcsak joga, hanem kötelessége is. És nem elég beszélni vagy - a csángóságot illetően még nem is beszélni róla. Erkölcsi, emberi kötelessége egy édesanyának menteni a nagybeteg, halódó gyermekét akkor is, ha fel se merül benne: a kór a többi gyerekét is fenyegetheti Pár évvel ezelőtt a társadalmi érdek és a szociális indok a magyar iskolaügy segítségére sietett. Minisztériumi engedéllyel megszületett a gyimesfelsőlo- ki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és Kollégium, ahol idén elsőként érettségiznek azok a bátrak, akik a még kialakulatlan, nehezen törvényesíthető oktatási intézményhez adták a nevüket. Az iskolában jelenleg száz növendék tanul, akik a környező székely, csángó falvakból és moldvai magyar településekről érkeztek. A kollégium négy kicsi elemista árvát is befogadott. Gazda József Manhattanben összeállított, manhattaniek számára bemutatót magyar nyelvű TV műsorok: HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA szombaton d.e. 10 órakor a 34-es, vasárnap d.u. 1/2 3-kor a 16-os csatornán FRISS HÍREK MAGYARUL pénteken este 6 órakor az 57-es és hétfőn d.e. 1/2 10-kor az 56-os csatornákon láthatók "A nemzet csalogánya"
