Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)
1997-10-02 / 36. szám
Thursday, Oct. 2, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Az Aradi Tizenhárom Közös ügyeink Európával és a nagyvilággal A Nyugat asztalánál Minden népnek van egy múltja, emlékei, nyelve.. Vannak ősi harcosai, s van egy történelme. Azok között vagyunk mi is kik jövőért vívnak, Volt barátunk, ellenségünk .j^s magyarnak hívnak. ní>-rr Viseltünk sok nehéz harcot, pusztítását annak. Odaveszett Petőfi is, s mártírjaink vannak. Szabadságért ömlött a vér, nem bírtuk a jármát... Lefogták a vezéreket, mind a tizenhármat. folytatás az 1 oldalról lünk, vagy tervezünk Magyarországon, és ott is akku- mulcHÚ'nke rre a gélra, vagy pedig szentimeníális látogatásainkra rezerválunk otthoni egyszámláinkon. (Egyébként cserében alacsonyabb kamatot kapunk, és diszkriminál- nak bennünket, és a titulusunk "deviza külföldi", mely különösen megkülönböztetett bürokratikus ügyintézéssel és költséggel jár). (Persze velünk,- külföldi magyarokkal,^ 3, megkülönböztetés természetesen jön, egyenest a Rákosi-rendszer- ből, mert akkor is ingyen erőszakolták ki a szolgálatainkat, az enyémet csupán 28 hónapra. Legtöbbünk nagyon belejöttünk ebbe az egyoldalúságba, de legalább a szavak ne kongjanak a fejünkön! Segíteni egyébként mindig készen vagyunk.) Ahogy csupán ebből a kis eszmefuttatásból is látjuk, a jelenlegi kormány nagyon gyakran elismerést igényel Elkobozták kardjaikat nem ülhettek lóra, Elitélték Arad-várban bécsi parancsszóra, Hazafias céljaiknak halál lett az ára, Egymás után akasztották, osztrák bitófára. Hasztalan most felsorolni minden egyes percet... Vitézeink nem hagytak mást: könnyet és keservet. Habár akkor hőseinknek elfojtották hangját, Ezernyolcszáznegyvennyolcnak meghúzzuk harangját.. olyan tevékenységekre is, ahol a kormány csupán a haszonélvező volt, és semmivel sem járult hozzá a dolgok kondíciójához. Általában nem igaz az a feltevés, hogy ez a kormány nem kap elég elismerést a sikerekért. Ha analizáljuk a "sikereket", akkor látni fogjuk, hogy az a kevés siker, ami van, valójában ennek a kormánynak a kertjébe tévedt. Ami érték az országban van, azt ronggyá mossák, mialatt még a jelenre sem fordítanak elég gondot. A magyarság jövője pedig foszlányokban lóg a szárítókötélen, mialatt Ágnes asszony csak a leplet mossa, mosogatja, mikor melyiket, hiszen már van egy egész gyűjtemény. Sőt, már a patak nem is habzik többé. Felmerül a szimpla kérdés: nekünk, magyaroknak miért kellenek és mire jók ezek az Ágnes asszonyok? Miért büntetjük magunkat? Arany János 1877 körül, midőn a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, Civilisatio címen írta ezt a versét: "Ezelőtt a háborúban / Nem követtek semmi elvet, / Az erősebb a gyengétől / Amit elvehetett, elvett. / Most nem úgy van. A világot / Értekezlet igazgatja: / S az erősebb ha mi csínt tesz, / Összeül és - helyben hagyja. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke 120 év múltával magunkról lemondóan azt írja: "Sikeres- konferenciáink is kudarcosak." Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke viszont azt vallja, hogy nem vagyunk a balsors nemzete. Úgy véli, hogy Magyarország a XV. század óta a dualizmus korában került legközelebb a fejlett nyugat-európai társadalmakhoz. Szekfű Gyula a Három nemzedékben Magyarország 1867-1918-ig eső időszakát Magyarország hanyatlási szakának vélte. Ezzel a megállapítással az elmondottak szerint szöges ellentétben áll a Glatz nézete, amennyiben ez a történelmi korszak az emelkedés korszaka volt. Magyarországnak az 1848- 49-es forradalomban és nemzeti szabadságharcban is háromféle harcot kellett vívnia. Egyszerre kellett megküzdenie az osztrák és az orosz nagyhatalommal, nemkülönben saját nemzetiségeivel. Legnagyobb problémánk akkor is az volt, milyen úton haladjunk tovább. Egyezzünk-e ki a Habsburg-monarchiával vagy a nemzetiségekkel kell-e kiegyeznünk, vagy pedig kiegyezhettünk volna a monarchiával és a nemzetiségeinkkel is. A haza legélesebb eszű, legtisztább és legnemesebb gondolkodású vezetői is képtelenek voltak véglegesen megoldani azokat a problémákat, amelyek Magyarországra már akkor rárohantak. A Bach-korszakban az úgynevezett jogeljátszás tanával szemben azt kellett hangsúlyozni, hogy jogilag van magyar alkotmány, és jogosak követeléseink. Ez már az 1861. évi országgyűlésen is megfogalmazódott. Deák azt a kérdést vetette fel, hogy mit mondott ezután akkor a külföld, tehát az akkori' Ny ugat?1 á külföld így nyilatkozott meg: "Mi el- ’ hisszük, sőt megengedjük, hogy nektek igazatok van, hogy Magyarország külön alkotmánya jogilag érvényes, de nekünk abban sincs semmi érdekünk, hogy az Ausztriával szembe továbbra is fennáljon, de érdekünkben áll, hogy Közép-Európában azon állam létezzék és hatalmas legyen, melyet Ausztriának nevezünk. Kossuth 1867-ben Deákhoz intézett Kasszandra levele, bár nemzeti alapon íródott, mégsem egy izolált Magyarországban gondolkodott. Kossuth Dunavölgyi konföderációban, Deák változatlanul a Habsburg-birodalom keretében képzelte el Magyarország jövőjét. Abban Kossuthnak volt igaza, hogv Cs. Kovács László rajza a Habsburg-birodalom "roskatag szervezete" nem bizonyult időállónak, a "nemzet államok" dunai konföderációjának terve viszont még napjainkban is aktuális. Európa "nemzetállamai" ma pedig már egész Európában, az európai Unióban gondolkodnak és cselekszenek. Európában most ezt a közös hadügyet a NATO, a közös pénzügyet és külügyet az Európai Unió reprezentálja. Ez persze nem jelenti az európai országok függetlenségének feladását, bár a nemzeti érdekek egy részét fel kell áldozni az integráció és a modernizáció érdekében. Annak idején a kiegyezés után Magyarország sem olvadt be a "közös ügyek" rendszerén állva Ausztriába, az ország független maradt. Magyarország olyan fordulóhoz érkezett, mint amilyenben annak idején 1867-ben volt. Most viszont már az a cél vezet bennünket, hogy kiegyezzünk önmagunkkal, szomszédainkkal, Európával és a nagyvilággal. Glatz szerint a XIX. század első felében kialakult világrendszer most bomlik fel. E bomlás és az új formák kialakulása része mindannak, ami térségünkben történik. Az ezredfordulón el kell azt érni. hogy már a közgondolkodásban is a tudás és az etika legyen értékrendteremtő. Ügy tűnik, hogy Trianon és Jalta nyugati és keleti "csíntevéseit" már egy az egyben nem hagyják jóvá. És bár a határokat nem tologatják, de az etnikai és az emberi jogokat nem csupán deklarálják, de betartásukra hatalmi eszközöket is igénybe vesznek. Most tehát már igazán remélni lehet azt. hogy Magyarország nem ékelődik be a Nyugat és a Kelet közé. A Nyugat szemlélet- váltását mutatja, hogy már hatalmi eszközeivel is és erkölcsi súlyával is támogat bennünket, mert ez az ő érdekében is áll. Igaz ugyan, hogy a NATO keleti irányú kiterjesztése során többen vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. Azt várjuk, hogy a Nyugat asztalánál az a Magyarország foglal majd helyet, melyet a múltban képletesen szólva ez az "asztaltársaság" Trianonban és Jaltában olyannyira megtagadott. Péterváry Miklós Kinevezés BUDAPEST. Szeptember 25-én Clinton elnök kinevezte Mr. Peter F. Tufo-t a Magyar Köztársaság amerikai nagykövetévé. MEGJELENT Kaprinvák Gyuláné verseskötete, az emigrációs magyarság költészetének gyöngyszeme "EMLÉKEZZ" címmel 59 oldalon. Ára: $7.50.- Megrendelhető: Kaprinyák Gyuláné, 7104 N. 7th St Phoenix, AZ. 85020 Antalóczy Zoltán Varázsolja át az Eget felhők helyett kékre, Vezessen egy szabad útra, békésebbre, szépre. Őszi szellő simogasd meg azt a vesztőhelyet, S öleld át a Tizenhárom, sírba-döntött Tölgyet, b JülÜL Tordai Matyó Jelen ez, vagy a ronggyá mosott jövőnk víziója? f Dr. GEORGE GÁBOR KRÁUK N Amerikában végzett magyar fogorvos rendelője a magyar negyed szívében a 79-es utca és a 2-es Avenue sarkén található 239 East 79th Street, Suite 1A Komplikált foghúzások Koronák, Hidak * Gyökérkezelések Fogtömések * Protézisek Kozmetikai * Esztétikai kezelések és minden más általános fogászati kezelés Rendelés előzetes bejelentésre - Hívja: H ^ Minden megfelelő biztosítást elfogadunk!
