Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)

1997-10-16 / 38. szám

Thursday, Oct. 16, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Claire Kenneth A modern Mozart.... így nevezték ezt a fiatal zongoraművészt a kritikusok, az első hangverseny után. Őri Friedman, mindössze 15 éves, Izrael­ben született, magyar apától és lengyel anyától. Ngkünk New Yorkiaknak abban az élményben volt részünk, hogy a magyar Főkonzulátus, egy remek hangverseny kereté­ben, csodálatos művészi élményben részesített minket. Főkonzulunk Kovács István és elragadó, szép felesége rendezték a koncertet, illetve a Hungarian-American Culturál Association. Mikor Kovács főkonzul bevezette a pódiumra, a fiatal frakkós Őrit, máris felcsendült a taps. És mikor leült a Bösendorferhoz, áhítatott csend lett, egy zseniális művész csodálatos technikával, mély érzéssel intonálta gazdag műso­rát. Beethoven szonátáktól kezdve, Chopin "Nocturne"-ig, mind kotta nélkül bravúros technikával ejtette bámulatba a meghívott vendégeket. A koncert végén, a lázas tapsorkán után, még egy ráadást is adott Liszt: "Szerelmi álmok"- at Az ifjú művészről még meg kell említenünk, hogy csak 9 éves korában kezdett zongorázni és négy hónappal később már önálló hangversenyt adott. Ő a "modern Mozart", tehetsége egyenesen a világhír felé vezet. Jelenleg még folytatja, illetve tökéletesíti tanulmányait a New York-i patinás Julliard Schoolban, a kitűnő Ms. Yoheved Kaplinskynél, aki méltán lehet büszke Őri Friedmanra. A "modern Mözart" név most már rajta fog maradni, mert koncert turnéjain, nagy hangversenyeken és kamarazene estéken is, nemcsak a közönséget babonázza meg, de a zene­kritikusokat is. Magyar-francia A Budapesti Operabarátok Egyesülete október 18-án francia-magyar operagálát rendez - jelentették be a szervezőki' Azest fővédnöke Göncz Árpádné, Madame • Ghiracés Madame Barre. A műsorban többek között BerlioZ.' Göivnöü. Meyerbeer, Massenet, Bizet, Erkel és Kodály operáiból hangzanak operagála fel részletek Philippe de Chalendar, Lukács Ervin és Oberfrank Géza vezényleté­vel. Közreműködik az Ope­raház balettegyüttese és a Táncművészeti Főiskola több növendéke. A bevételt az egyesület alapítványa kapja meg amely fiatal művészeket is támogat. Magyarországi befektetések folytatás az 1, oldalról gyázza a bejáratokat, mely egy 500 négyzetméteres por- tálos teremmel kezdődik és mialatt elsétálunk egy 600-as Mercédes mellett, elénk tárul a hatalmas, tiszta üveg­gel fedett színesen kivilágított úszómedence. Módunkban van csodálni a válogatott parketta fantasztikumát, mia­latt a Pompa Nagy Ura ha­nyagul, de sokatmondóan megemlíti, hogy siessünk az üzleti elhatározással, mert egy-két napon belül ő úton lesz ezzel vagy azzal a mi­niszterrel, ebben vagy abban az országban. Rögtön utána, a Nagy Űr ott ülő keng elfu- tója, csak mellékesen meg­jegyzi, hogy az ára (annak ami nem az övék, de hivatal­ból a kezelésük: e van b zva), hivatalosan, vagyis pa ron, nem annyi lesz mint va ban, és a különbőz* t ott arad nekik, melyen ár mar aeg- osztoznak. Sajnos az ilyei ek gyat riak és ennyire nyílt és szemér­metlen a helyzet. Még jó, hogy a legtöbb ügylet most már magántulajdono kkal bonyolódik le é az ily* szi­tuációk elkerülhetőek. Remélni merjük, hogy ez nem lesz mindig így, talán azért sem mert otthon vár­nak ránk az olyan fajta ma­gyarok, akik történelmünk­ben is a terheket viselték, akikre számítani lehet, és most felénk is néznek segít­ségért. Ott várnak azok az amerikai és más országbeli magyarok is, akik már befek­tettek és mint előfutárok várják a többi idegenbe szo­rított magyart, hogy fősere­get alkossanak velük. Az or­szágnak szüksége van további és főleg magyar befektetők­re! A munkán kívül ott várnak a szépséges magyar tájak, a magyar nép egésze, akiktől olyannyira nehezünkre esik végképp elszakadni és olyan nehéz a megnyomoríttatá- sukba belenyugodnunk! Esetlegesen nevekkel, cí­mekkel segíthetünk, és re méljük, hogy Magyarország­ról újságunkban többen hir­detnek majd, és kedves olva­só ■'•’k közvetlenül segítsé­gük íetünk, valamint beszervezzük őket. Péterváry Miklós Társadalmi szövetségre lenne szükség Nyelv és politika Nyelvromlásunk közüggyé vált. Budapest kőrútjain mind több üzlet homlokzatán csak angolul közük, hogy mi kapható az ajtón belül. Olyan kereskedések, ame­lyekbe ritkán térnek be turis­ták, a kiszolgálók pedig leg feljebb köszönni tudnak an­golul. A közgazdászok nyel­ve hemzseg olyan angol sza­vaktól, amelyeknek megvan a kifejező magyar megfelelő­jük. Sajtónk az írott és az elektronikus hírközlés eszkö­zei szinte egymással versen­genek, hogy ki tud jobban maglais-ül - a francia és angol szavak keveréséből született franglais mintájára -, nem ritkán olyan újság­írók, akik a magyar-angol keverékszavaknál többet egy mukkal sem tudnak angolul. Mi lehet az oka az utóbbi nyolc esztendőben Budapes­tet és immár a vidéki magyar városokat is elöntő "angol- majmolásnak"? Elsősorban, sajnos a tudatlanság. Éppen az angol nyelv hiányos isme­rete. Erdélyi kissébségi ta­pasztalatom, hogy azok a magyarok keverik beszédük­be a legtöbb román kifeje­zést, akik igen gyatrán beszé­lik a román nyelvet. De úgy képzelik, hogy "romános" beszédük előnyt biztosít szá­mukra. Román értelmisé­giek nemcsak megmosolyog­ják az efféle erőlködést, de az ingerlékenyebbek kikérik maguknak, hogy valaki is csúfolódjék az anyanyelvűk­kel. Vagy másfél évvel ezelőtt Lázár István, a további rom­lás megakadályozására, egye­nesen magyar nyelvtörvényt követelt. Nyilván nem Me- ciar-féle kirekesztő, tiltó, elnyomó nyelvtörvényt, hanem olyat, amely egyálta­lán nem kapcsolná ki a ma­gyarságot sem a világkeres­kedelem áramából, sem a hazai őslakos kisebbségeket anyanyelvűk használatából. Lázár István jajkiáltása azon* ban visszhangtalan maradt. A lapok nem találták eléggé fontosnak a témát. Vagy eleve lemondtak a nyelvrom­lás ellen indított küzdelem­ről? Beletörődtek a meglévő nyelvi állapotokba, éppen úgy, mint a magyarság több­sége, amelyik valahogy úgy fogja fel, hogy a szabadver­seny, a konkurencia együtt jár a nyelvi műveletlenséggel, a nyelvpusztulással. Érlelő­dött mégis az igény valamifé­le társadalmi összefogásra, intézményes fellépésre. Arany János, vagy Koszto­lányi Dezső, a maguk korá­nak legkiválóbb nyelvészei. Artner Margit r \ nyelvvédői és nyelvművelői voltak. Déry Tibor 1945-ben, ha­sonlóan felkavart időkben írta le, mikor némelyek ­igaz, a magyar kultúra pere­méről - "magyar nyelvi sovi­nizmust" emlegettek azokkal kapcsolatban, akik megköve­telték és gyakorolták a he­lyes magyar beszédet és írást. Déry elmondotta önmagáról, hogy hat nyelven olvas, három nyelven beszél tűrhe­tően, élete negyedét külor­szágokban töltötte, s "a déli­bábos magyar rónát nem tartom okvetlenül szebbnek Umbria dombjainál, mégis a magyar nyelvet tekintem leg­nagyobb földi kincsemnek, s minden porcikámmal tiltako­zom megrontása, csúffá tevé­se. elárulása és kisemmizése ellen." A helyes nyelvhasználat, a szép, tiszta, kifejező beszéd a sokszínű demokratikus mű­velődés igazi éltető termőta­laja. Be ke György SZÁLLÍTÁS USA - MAGYARORSZÁG AUTÓJÁT, BÚTORAIT VAGY BÁRMILYEN MÉRETŰ ÉS SÚLYÚ CSOMAGJAIT, ZÁRT KONTÉNERBEN A LEGKEDVEZŐBB ÁRON SZÁLLÍTJUK BUDAPESTRE HÁZTÓL-HÁZIG SZOLGÁLTATÁS MEGOLDHATÓ ÁRÚÁTVÉTEL ÉS VÁMÜGYINTÉZÉS SAJÁT BUDAPESTI RAKTÁRUNKBAN KÉRJÜK HÍVJÁK IMRÉT VAGY LÁSZLÓT INTEREX N.Y. 681 MAIN ST. BLDG. 66 BELLEVILLE, N.J. 07109 TEL: (201) 844-9020 FAX: (201) 844-9030 CONNECTICUT OFFICE: (203) 459-8671 PENNSYLVANIA OFFICE: (215) 766-2597 Gyors és barátságos kiszolgálás Tel/Fax: 1-800-599-7507 Magyar Könyvek; « Zenék és sssss—ss 55555 Videók ► Rendelje meg INGYENES árjegyzékünket! Regények-Krimik Szakácskönyvek-Történelem Szótár Klasszikus cs Népzene -Nóták sth BLUE DANUBE GIFTS - 217 East 86. Street Suite 244 ' York, N \. 10028 ks= Tel cs fax (212) 794-7099 (<’os ’>t?m Ci/lelhelysn/) Hctfó 11-7, Kcdd-PéntcK 9.30-5 Szombat 9 2 Visu Our Inu RNl i Wib Sin http://www.hungary.com/blue-danube « * * * ^ v*- Autóbérlés Magyarországon £}■ STAR RENT-A-CAR U.S.A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents