Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-03-06 / 9. szám
6. Thursday, March 6, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZO Varjak Három varjú körözött fölöttünk sötét szárnycsapásokkal, aztán leereszkedett kertünk egyik hólepte platánjára. A már napok óta szemtelenül cserregő szarkák jöttünkre hirtelen elhallgattak. A verebek csapata riadtan felrebbent, a rigók meg némán várták, mi fog történni. Mert a varjak érkezése nem mindennapi esemény. De semmi sem történt. Homlokomat az ablaküvegnek nyomva hosszan figyeltem az ágakon gubbasztó jövevényeket, azok meg alighanem engem tartottak szemmel. Gyermekkoromban, ha kertünkbe merészkedtek a varjak, a nagyapa bölcsen azt mondta: "Majd meglátjátok, hidegebb lesz"! A mama erre idegesen felkapta a seprűt, lopva becserkészte a varjakat, majd elkiáltotta magát feléjük dobva a seprűt: "Hess! Gonoszok! Menjetek innen!" A varjú és a szarka sose volt szívesen látott vendég a falusi udvarokban. Február vége felé már naposcsirkék hada hemzsegett a paraszti házakban.A kotlós olykor kivitte őket a szabadba is az istállóból, ahol elkerített helyen nevelgette őket a háziasszony. S ilyenkor bizony a szarkák le-lecsaptak rájuk. Az éhes hollót meg amúgy se szerették, baljós madárnak tartotta a nép. Emlékszem, amikor eladtuk a szülőházat, s a mama hozzánk költözött, mindig Budára vágyott. "Ott nevelhetnék baromfit - mondogatta. - Egy malac is meghízna a maradékon. Mert mit tudok én csinálni baromfi és hízó nélkül ebben a nagyvárosban? Üljek tán a konyhában ölhetett kézzel? Kacsákat is tömhetnék, ha akadna egy kis kukorica a háznál" - ábrándozott. Kukoricánk nem volt, de kertes kis házat se tudtam venni, ahol meghízott volna egy koca. Nem kell hát félnie a varjaktól és a szarkák cserregő hadától. Talán azért nem is fut ki a seprűvel, hogy elűzze őket. Mert ő vigyázta mindig a házat, őrizte a csendet, a család békéjét és nyugalmát. Olykor éjszaka is kisurtrant az udvarra, betekintett az ólakba, mert izgatta, hogy miért nyugtalanok a kacsák. Figyelem a varjakat, s még az a bizarr gondolat is felötlik bennem: egy ilyen varjú, talán éppen ez, még a mamát is ismerhette. Meg azt a régi házunkat, kertünket. Hiszen száz évig is elélnek a varjak. Elhúzódom az ablak mellől, megnézem lopva a hőmérőt. Mínusz két fokot mutat. Aztán bekapcsolom a rádiót, izgatot. tan várom a Meteorológiai Intézet időjárás-jelentését, a másnapi lehűlést. Mert a nagyapa tudta: a varjak hideget hoznak, ha bemerészkednek a kertekbe. Nyugtalanul alszom. Alig virrad, az ablakhoz osonok. A három varjú közül kettő még ott gubbaszt a fa ágán. De a hideg helyett meleg érkezett, plusz négy fokot mutat a hőmérő. Olvad kint és szemerkél az eső. Szomorú vagyok, mert lám, a népi hiedelemben sem bízhatunk. A műholdas megfigyelés pontosabb a varjúk jóslatánál. Amikor délfelé újra kitekintek a ablakon, a varjak már eltűntek, tovaröppentek a naposcsibékre hiába leső szarkákkal együtt, csak a rigók toporognak kitartóan az erkélyen, főtt krumplira várva. Elhessentem őket. Mielőtt becsukom az erkélyajtót a cirokseprűt még kicsempészem. Hogy miért? Ha vissza találna jönni a mama, Istenem, ha még egyszer visszajönne, akkor elhessentheti vele a fekete madarakat a ház körül. Én meg Őt kapnám az ölembe és úgy szaladnék vele a kertbe, a térdig erő hóban. Hess, hess, ti gonosz varjak! Illés Sándor MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue* Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk „Ez az NB I nem érdekel” Verebes József hátat fordított az élfutballnak BUDAPEST. Meglepetésként hatott a hír: újra munkába állt Verebes József az ország egyik legsikeresebb labdarugó edzője. Az NB III-as Szegedi AC szakmai igazgatója óriási kihívásnak tartja az új feladatot. Olyan edzői sikerekkel, mint amilyeneket maga mögött tudhat, nem érzi rangján alulinak a harmadosztályban dolgozni? Ha arra gondol, hogy miért nem első osztályú csapatnál vállaltam munkát, meg kell mondanom: engem ez az NB1 nem érdekel, nem vagyok rá kiváncsi. Azok az okok, amelyek miatt én kiszálltam annak idején a sportág élvonalából, még mindig léteznek. Itt már nagyon régóta nem a sportág felfejlesztése a cél, sokkal inkább személyes érdekeltségek bújnak meg a színfalak mögött. Amikor 1993 őszén elvállaltam a Győr mellett a válogatott irányítását, azzal a céllal tettem, hogy egy teljesen új csapatot építsek. Ehhez sok mérkőzést kell játszani, erős ellenfelekkel. Ahhoz, hogy a munkát befejezhessem, stabil háttér szükségeltetett volna, ám ennek nyoma sem volt. Állandóan az volt a téma, ki a szövetség elnöke és miért ő, vagy miért ez, s nem az a szövetségi kapitány. Ami pedig a szegedi felkérést illeti, egy edző oda megy dolgozni, ahol lehetőség van a zavartalan munkára, ahol vannak célok és a hátteret is biztosítottnak látja. Ön mindig is eredménycentrikus edző volt, köztudott, hogy csak olyan helyen áll munkába, ahol az ott tevékenykedők, vezetők és játékosok éhesek voltak a sikerre. Ezek szerint ilyen hely ma Magyarországon csak az NB Ill-ban létezik? Ha nem is kizárólag az NB Ill-ban van ilyen közeg, az biztos, hogy az NB I-ben a legkevésbé. Anélkül, hogy bárkit meg akarnák bántani az első osztályú csapatoknál akkora a pénztelenség, hogy kénytelenek azokat szerződtetni, akiket szerződtettek. Szegeden viszont, ahogy az elmúlt napokban tapasztalhattam, fiatal, energikus és főként sikerorientált társaságot ismertem meg, amely maradéktalanul élvezi a város támogatását, és itt nem csak a pénzre gondolok, figyelőre fél évben állapodtunk meg, utána újra leülünk és átbeszéljük a "hogyan to- vább"-ot. A tény, hogy megkerestek, bizonyítja továbblépési szándékukat. Említette, hogy erre a NB- I-re egyáltalán nem kiváncsi. Adja magát a kérdés: ha új csapatát egészen az első osztályig vezeti, feláll a helyéről? Szó sincs róla, ilyen körülmények között számomra óriási kihívás lenne az NB I. Egészen más felkerülni egy csapattal, mint odamenni egy, már első osztályú csapathoz. Odáig azonban el is kell ám jutni, erre tehát majd valamikor később lenne érdemes visszatérni. Radó László (Magyar Hírlap) Deák Pál Turista oldal Aki szereti az egzotikus utazásokat bizonnyal érdeklődéssel olvassa majd ezt a tudósítást Panamáról. 1 Az ország Közép-Amerikában van. Északon Costa Rica, délen Columbia szomszédságában. Partjait az Atlanti és a Csendes-óceán mossa. A főváros Panama City, 5 óra repülőútra van Newark repülőterétől. Egy oda-vissza repülőjegy ára $300.-, egy kétágyas szállodai szoba a város legszebb negyedében $40.- egy éjszakára. Természetesen az ellátás ezekben a hotelekben megfelel az Amerikában megszokott normáknak. A város gyönyörű és három egymástól jól elhatárolható részre oszlik. Az úgynevezett öreg Panama városát, amelyet Henry Morgan angol királyi kalóz rombolt le 1665-ben már nem lehet a városhoz tartozónak számítani, hiszen az egy szabadtéri múzeum. Az élet iróniája, hogy most a romok feltárását, konzerválását és helyreállítását éppen angolok végzik. A lakott városrész legöregebb negyede a spanyol és francia negyed. Ezt az angolok elvonulása után 1666-ban a spanyolok építették fel, minden egyes követ Peruból importálva. Mikor a XIX. század vegén a franciák a csatorna építéséhez láttak, tovább folytatták a munkálatokat. Ezek után a házak után következik a város villanegyede, amit a gazdag, főleg spanyol lakósok emeltettek fel. Ez a rész tele pálmafákkal, árnyas és széles útakkal és szebbnél, szebb épületekkel. A szépség és a kecsesség egyébként az egész városra jellemző. A villanegyed tőszomszédságában az úgynevezett banknegyed nőtte ki magát. Panama Cityben 126 bank képviselteti magát az egész világból. Gyönyörű, csupaüveg felhőkarcolók magasodnak a kókuszpálmák árnyékában, vagy inkább afölött. A Balboa sugárút végig a Csendes-óceán partja mellett köti össze a városrészeket. Balboa spanyol hódító fedezte fel a Csendes-óceánt a világnak. Szobra a villákkal és függőkertekkel szegélyezett út közepén az óceán felé tekint. Magasra emelt kardja mint egy kereszt áldja meg a friss tengeri szelet hozó hullámokat. A város és a csatorna, amit végül is az amerikai kormány építtetett fel 1903-1914-ben, egy Carter, volt elnök által aláírt szerződésben 2000-ben függetlenné válik. Aki azonban addig szeretné megnézni a várost, a száraz évszak, tehát január, február és március a legkedvezőbb. Kellemes utazást kívánok. Deák Pál Intel-világpremier Budapesten Az Intel Corporation megadta a kaliforniai Santa darában a startjelet a legújabb MMX technológián alapuló Pentium processzor piacra lépésére. Hogy a világ egyik számítástechnikai óriása éppen Budapestet választotta az európai premier színhelyének, abban nagy szerepe van a székesfehérvári székhelyű Albacomp csoporttal 1995 közepén kötött Intel-megállapodásnak.
