Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-08-20 / 31. szám
Thursday, Aug. 20, 1996 Amerikai Magyar Szó 13 A nacionalizmus hátráltatja a rendszerváltozást Tőkés László, a nagyváradi székhelyű Királyhágó-mel léki Református Egyházkerület püspöke, az MVSZ elnökségének tagja>egyházi meghívásra április második felében látogatást tett az Argentínában és Brazíliában élő magyarság szervezeteinél, lelki gyülekezeteinél. Politikusokkal, egyházfőkkel találkozott, és sajtótájékoztatókat adott Nagy visszhangot váltott ki az a beszéde, melyet angol nyelven mondott el a Sao Pauló-i egyetemen "Kelet- és közép-európai változások - A kommunizmus örökébe lépő nacionalizmus" címmel. Az alábbiakban ebből az előadásból a romániai helyzet elemzésével foglalkozó részt közöljük. Kétségtelen, hogy a kelet- közép-európai térségben 1989 után kezdetét vette a rendszerváltás, és országok szerinti kisebb vagy nagyobb eltérésekkel ugyan, de beindultak azok az átfogó folyamatok, melyeknek célja a társadalom demokratikus átalakítása, az intézményes hatalommegosztás, a tulajdonviszonyok magántulajdonon alapuló megváltoztatása, a piacgazdaság kialakítása, az emberi jogok érvényesítése és a jogállamiság megteremtése. Térségünk társadalmaiban - formailag - megtörtént az áttérés a politikai pluralizmus és a parlamenti demokrácia rendszerére, létrejöttek a demokratikus társadalmi intézmények. (...) Ennek a kíméletlen harcnak a tétje igen nagy. A volt szovjet birodalomnak a romjain, a pusztító háborút elszenvedett egykori Jugoszláviában vagy éppen a neo- kommunista Romániában fog és kell eldőlnie, hogy térségünk kommunista uralom alatt tönkrement országaiban végül is sikerülni fog- e a rendszerváltozás: lesz-e gazdasági fellendülés, társadalmi béke és stabilitás, megvalósul-e a szabadság és a valódi demokrácia.(...) A fordulatot követően a mesterségesen megosztott két Németország egyesült,(...) ezzel ellentétben a mesterséges módon egyben tartott Szovjetúnió, Jugoszlávia és Csehszlovákia nemzeti mivoltukbanelnyomott népei különváltak. (...) A nemzeti öntudatosodás és önállósulás azonban nem egy esetben tragikus formát öltött, és a pusztító nacionalizmus, a sovinizmus és a nemzetgyűlöletfeléledéséhez vezetett Jugoszláviában a világháborúk pusztításait és kegyetlenségét meghaladó népírtó háború tört ki. A volt Szovjetunió nemzetietnikai ellentétei és konfliktusai szinte áttekinthetetlenek. Romániában és Szlovákiában virágkorát éli a vég- • sokig felcsigázott kisebbségellenes nacionalizmus és sovinizmus, amely legfőképpen a hozzájuk csatolt területeken élő, közel hárommilliónyi magyarság ellen irányuló..) Kifejezetten ez a helyzet áll fenn Romániában, pontosabban az országnak azon a területén - Erdélyben -, melyet az első világháború nyomán csatoltak el Magyarországtól, s amelyen a többségi románok mellett mintegy kétmillió magyar él. Az eltelt háromnegyed évszázadban, a román hatalom betelepítő és asszimilációs politikája, valamint a kisebbségi elnyo- más következtében végbement elvándorlás miatt Erdély demográfiai összetétele gyökeresen megváltozott. Több mint félmillió német és több százezer zsidó és magyar nemzetiségű állampolgár hagyta el az országot. Ennek folytán a románság létszáma az egykori 54 százalékról 74 százalékra emelkedett, a magyar kisebbség aránya pedig 32 százalékról 21 százalékra csökkent. Az 1989-es fordulattal hatalomra került Iliescu-rend- szer tovább folytatja a magyarság beolvasztására vagy elűzésére irányuló Ceausescu-féle nacionalista politikát. A részleges enyhülés mellett a nemzeti kisebbségek jogfosztása tovább tart. Az ország alkotmánya és törvényei etnikai diszkriminációt alkalmaznak velük szemben. Az anyanyelvi, oktatási, vallási, kulturális, köz- igazgatási és gazdasági elnyoi más létében és fennmaradásában fenyegeti a magyar nemzeti közösséget. Romániában a hivatalos kommunista ideológia helyét a nacionalizmus ideológiája vette át. A hatalmon u- gyanazok maradtak, csupán ideológiát cseréltek. A múlthoz viszonyítva magatartásukban csupán annyi változott, hogy nem politikai, hanem etnikai alapon politizálnak. A román többségi nacionalizmus megjelenési formái mindenekelőtt a magyargyűlölet, továbbá az antiszemitizmus és a cigányellenesség. A hatalmát mentő kommunizmus a sovinizmus és az idegengyűlölet gerjesztésével, kisebbségi ellenségkép kialakításával és bűnbak állításával igyekszik elterelni a többségi lakosság figyelmét a mélyponton lévő társadalmigazdasági helyzetről, és a közellenségnekkikiáltottma- gyarság ellen irányítani a tömegek növekvő elégedetlenségét. A magyar kisebbség kiválóan alkalmas a gyűlöletkeltésre, mivel a román többséggel könnyű elhitetni, hogy Erdély Magyarországhoz való visszacsatolására törekszik. Egyértelműen megállapítható, hogy a fenyegető kísérteiként visszajáró kelet- és közép-európai nacionalizmusnak csupán a kommunizmus teljes bukása vethet véget. Ebben az értelemben a nemzeti kérdés nem más, mint a rendszerváltozás következetes véghezvitelének kérdése. A kommunizmus végleges felszámolásával a térségünket és egész Európát fenyegető nacionalizmus is bukni fog. Következésképpen a nacionál-kommunista visszarendeződés javára semmi engedményt nem szabad tennünk. Az Európai Közösség országainak és az Egyesült Államoknak, a nemzetközi kapcsolatok kötelező szabályainak betartásán túl semmiképpen sem volna szabad egyenrangú partnerként elfogadniuk és magatartásukkal legitimálniuk a Milosevics-, Meciar- és Iliescu-féle neokommunista rendszereket. P * * % Millecentenáriumi székely lányok Kétnapos rangos ünnepséggel indult be a Hargita megyei Csíksomlyón a miile - centenáriumot köszöntő rendezvények sorozata, amelyen több mint hatezren vettek részt. Felavatták a csángók népművészetével foglalkozó neves etnográfus és zenekutató, Domokos Pál Péter szobrát, majd az eisenstadti katolikus püspök celebrált misét a kegytemplomban. Az ország csaknem minden magyarlakta vidékéről össze- sereglett kézművesek mutatták be kirakodóvásáron termékeiket. A szónokok a búsmagyarkodás helyett optimizmusra szólítottak fel az egység mellett szálltak síkra, elvetve a mesterséges megkülönböztetést magyarok, csángók és székelyek között. A műsor éjfélbe nyúló táncházzal zárult, majd különböző tájegységek népviseleteit mutatták be. Ezután került sor a hagyományoknak megfelelően az ezer székely lány találkozójára, ám számukat az évfordulós alkalomhoz illően ezúttal ezerszázra egészítették ki. Aztán felszentelték a csík- somlyói Hármashalom oltár színpadot, amely a Hármashatárhegyet hívatott idézni, és amely a jövőben a hagyományos csíksomlyói búcsú egyik központi színtere lesz. Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én Bogdán Tibor Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdtem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. Megrendelés Kéren küldjenek az alábbi címre ebből a lapszámból mellékelem a $ 1.50 Név:........................................................ Cím:........................................................ De addig sírva, kínban, mit se várva Mégis csak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis üj és magyar. Tókés László romániai helyzetképe Vákár Tibor rí
