Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-12-05 / 46. szám
Thursday, Dec. 5, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. C^eStfßfyBeszédes szemek Űzd el az ellenséget a beteg szeméből - mormolták az egyiptomi orvosok gyógyító ráolvasásuk közben, s ebből két dolog menten kivi láglik. Egyrészt a betegséget alapvetően az istenek büntetésének tekintették; másrészt már jóval időszámításunk előtt sejtették: a szem nemcsak a léleknek, hanem a testi egészségnek is a tükre. A taoizmus egyenesen azt hirdette, hogy a betegséget okozó mérgek, az ártó nedvek a beteg szemén keresztül égnek ki a testből a gyógyulás folyamatában. Krisztus után néhány esztendővel pedig az első hályogműtéteket végző Cornelius Celsus már eljutott ahhoz a felismeréshez, hogy a szem bizonyos betegségei belgyógyászati problémákra vezethetők vissza. A szürkehályog okát például egy folyadéknak tulajdonította, amely korábbi vagy meglevő más betegség folytán gyülemlett fel a pupillában. E megfigyelések ellenére a beteg szemének vizsgálata - kifejezetten szemészeti bajoktól eltekintve - nem kapott szerepet az ókori diagnosztikában. Minthogy az antik orvostudományban, az óbabiloniaktól a görögökig általánosan elterjedt volt az a nézet, hogy az ember egészségi állapotát a szervezetében meglévő nedvek egyensúlya határozza meg, elsősorban e nedvek, s főként a vizelet gondos vizsgálatára helyezték a hangsúlyt - szaga, színe, sőt íze(!) alapján következtettek a betegségekre. Ezt a diagnosztikai módszert egészítette ki a beteg tapintásos vizsgálata, ami a 300-as évektől a kínai Vang Su-ho pulzus tanának köszönhetően az érverés kitapintását is magába foglalta. Ugyancsak része volt a vizsgálódásnak - legalábbis az egyiptomi Smith-papírusz orvosi tanácsai szerint - a beteg hasüregének kopogtatása és az orvos hallgatódzása, de a tüdő és a mellkas kopogtatásos vizsgálata például csak 1761-től, a bécsi Auenbrugger munkássága nyomán nyert polgárjogot. A technika fejlődése terelte azután az orvosok figyelmét a szemre: 1851-ben Hermann Helmholtz fizikus feltalálta a szemtükröt, s attól fogva a diagnosztika eszköztárában helyet kapott a szemfenék vizsgálata is. Talán ez bátorította fel a magyar Péczely Ignácot, hogy 1881-ben közreadja Felfedezés a természet- és gyógytan területéről - Bevezetés a szemből való diagnosztizálásra című művét, amely az írísz-diagnosztika megalapozása volt. ■ Ilka Magyar Könyvek Zenék Videók Rendelje meg INGYENES katalógusunkat! Regények Krímik Szakácskönyvek Történelem Politika Vallás Nyelvkönyv Nóták siti BLUE DANUBE Gifts - 217 East 86. Street, Suite 244 New York, N.Y. 10028 Tel/fax: (212) 794-7099 [Ez postacím, nem üzlethelység] Keddtől Péntekig 9.30-5.00, Szombaton 9.00—2.30 INTERNET WEB SITE: http://www.hungary.com/blue-danube Péczely doktor még gyerekkorában észrevette, hogy egy általa megfogott bagolynak vékony fekete vonal képződött a szivárványhártyáján, amikor a madár eltörte a lábát. Az élmény később sem hagyta nyugodni. Rendszeres megfigyeléseket végzett páciensein, és arra a következtetésre jutott, hogy minden nagyobb fizikai behatás vagy szervi betegség nyomot hagy az írisz meghatározott részén, így a szivárványhártya rajzolataiból megállapíthatók a folyamatban lévő és a már lezajlott betegségek . Ám Péczely Ignác sem lehetett próféta a saját hazájában. Miközben könyve nyomán Európa több országában lázas kutatómunka kezdődött, idehaza teljes közöny fogadta a felfedezést, s a magyar orvostudomány mindmáig elzárkózik behatóbb tanulmányozása és intézményes bezezetése elől. __________________________ Horváth Ágnes December, Karácson hava, 31 nap. Telelő. Zöldellő karácsony, havas húsvét Az év hónapjai közül talán a december a legmozgalmasabb. A rövid nappalok, a hosszú, sötét délutánok és esték mindig megmozgatták az emberek fantáziáját. Nem véletlen, hogy éppen erre a hónapra esik jó néhány olyan nap, amihez varázslás, ráolvasás, jövendölés tartozik. A régi római naptár tizedik hónapja volt december, innen ered a neve. Régi magyar neve karácsony hava, meteorológiai neve télelő, csillagászati megnevezése pedig a Bak hava. A hónap legkedvesebb ünnepe karácsony, Jézus születésének napja. Az előkészületek már november végén elkezdődtek, az adventi időszakkal. A hajnali misék - a roráték - sajátos hangulatot adnak a Jézus-várásnak. A pogány időkben is ünnepeltek december második felében, hiszen a téli napforduló erre az időszakra esik. A niceai zsinat határozata értelmében Krisztus földi születésnapja december 15-e. A hónap elején - december 4-én - a magyar középkor egyik legkedveltebb szentjének, Borbálának névünnepe van. A nikodémiai illetőségű lány, Kr. u. 1060-ban halt vértanúhalált Maximianus császár uralkodása alatt. Borbála a bányászok védőszentje. A keleti egyházak máig legtiszteltebb szentje Miklós püspök. Napját - december 6-át - főleg a gyermekek várják. A kisázsiai Myra városában élő szentéletű főpap ablakba tett pénzzel mentette meg egy szegény ember három lányát a tisztátalan élettől. Ehhez a cselekedetéhez kötődik és erre emlékeztet a Mikulás-napi ajándékozás szokása ("Mikulás" a szlovák "Miklós" megfelelője). A Dunántúlon máig élő hagyomány szerint Miklós-napon a legények járják a falut, kifordított bundában, bekormozott arccal és láncot csörgetve riogatják a lányokat és a gyermekeket. A hónap közepén - december 13-án van Luca napja. A Gergely-naptár életbelépése előtt (1582) az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája volt. így érthető, hogy a sötétség számos hiedelem táptalajának bizonyult. Lényeges, hogy a nap első látogatója férfi legyen, mert az asszonynép "elviszi a szerencsét". Ezen a napon kezdik ácsolni a "Luca-székét". Karácsonykor elviszik az éjféli misére, és arra fölállva felismerik a falu boszorkányait. Búzát is csíráztatnak Luca napján és ezt teszik a karácsonyi oltárhoz és a betlehemhez. A Tamások december 21- én ünnepük névnapjukat. O volt az apostol, aki csak akkor hitte el Jézus feltámadását, amikor megjelent neki és saját "szemével látta". Innen ered a szólás: "tamás- kodik". Az esztendő legrövidebb napja. A karácsony vigíliája december 24-e. A háziasszonyok az előkészületeket - takarítást, sütést, főzést - a kora délutáni órákra fejezik be. Faluhelyen még a jószágok óljait is rendbe teszik. Régen a déli óráktól kezdve kán tálók járták a falvakat, bekopogtatva minden házba; köszöntőjük után alamizsnát kaptak. A kántálás szokása szinte az egész országban ismert. A betlehemezés is kedves, régi szokás. Az egész játék a szent család szállás keresése köré épül. A szereplők - József, Mária, angyalok és pásztorok - tréfás jeleneteket adnak elő. Jutalmul kalácsot, kolbászt és süteményt kapnak. Az utóbbi években egyre több vidéki faluban és városban fölelevenítik ezt a szép, régi szokást. Szilveszter az év utolsó napja, éjjelén a lányok gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódnak jövendőbeüjük felől. A gombócokba egy-egy férfinevet helyeznek el, és amelyik gombóc először jön föl a víz felszínére, az tartalmazza a szerencsés fiú nevét. A szilveszter éjjeli zajkeltés sokak szerint még a török időkre nyúlik vissza; ezzel űzték el a törököket. Mivel a lármázás szokása egész Európában ismert, nem biztos, (SÜTŰM-FŐZÖM) 'Jtevuutcá44 Hozzávalók: 1 font liszt, 6 oz porcukor, 8 oz margarin, 2 font túró, 3 nagy narancs, 4 oz mazsola, 4 pohár tej, 4 egész tojás, fél pohár narancs juice, 1 teáskanál sütőpor. Előkészítése: 1 narancshéját lereszeljük. A lisztet, a sütőport, a porcukrot tálban összekeverjük. A túrót áttörjük. A két narancsot meghámozzuk, karikára vágjuk, majd kockára. Közepes tepsit a margarin felével bekenem. Elkészítése: a kikent tepsibe egyenletesen beleszórjuk a lisztes keverék felét, majd a túrót egyenletesen ráhintjük. Rászórjuk a mazsolát, a narancskockákat és befedjük a megmaradt lisztes keverékkel. A megmaradt margarint elosztom a tetején, majd egyenletesen ráöntöm a közben összekevert tejes- szörpös felvert tojást. Előmelegített forró sütőbe tolom és 5 percig erős lángon, majd további 20-30 percig kis lángon sütöm. Még forrón kockára vágjuk. A citrommagot sohasem szabad kidobni. Dugjuk le valamely virágcserépbe! Két hét múlva kikel s illatos zöld levelével üdítő látvány, hogy a törökök a ludasak ebben. Egyes vidékeken úgy hiszik, hogy szilveszter éjjel az állatok emberi nyelven szólalnak meg. Másutt arra vigyáznak, hogy ne maradjon száradó ruha a kötélen, mert akkor egy családtag kötélen fogja végezni. Az időjóslás szerint a szilveszteri északi szél hideg, a déli enyhe telet jósol.
