Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-27 / 26. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 27, 1996 Kora nyári vasárnap délelőtt Vasárnap volt, későn keltem. Még az ágyban hallgattam a rádió nyolc órai híradását. A bemondó első szavai: "Megkezdődtek az ellenségeskedések Németország és Oroszország között." Nyelvlélektani törvény: az ember azt érti meg teljesen és gyorsan a füle hallatára elhangzó beszédből, amit vár, amire számít. Erre a bejelentésre pedig nem számítottam, ezért első hallásra nem értettem meg. A hitleri és a sztálini birodalom annyira össze volt szerelmesedve, hogy háborújukba álmában sem gondolhatott az ember. Egy pillanatig így értelmeztem: "... között és Olaszország között". Németország lerohanja a szövetségesét, még az is hihetőbbnek látszott. Nemrég taposott rá a náci birodalom a csatlósnak ugyan nem mondható, de baráti Jugoszláviára. (És amit a szövetséges Magyarországgal tett később, 1944 márciusában...) A további magyarázat, az esemény részletezése nagy nehezen eloszlatta a zavart. Tudtam - diákszemmel -, hogy minden megfordult, a háborús helyzet átrendeződött és Magyarország az óriás hadak útjába esik. Elmentem otthonról. Azt hihetné kedves olvasóm, hogy felbolydult a város. De az utcákon semmi különöset nem láttam. Sütött a nap, meleg volt. Egyszerű vasárnap. Az emberek mentek a templomokba. Senki nem beszélt a nagy eseményről. Mintha nem tudtak volna róla. Pedig akkor már a családok többségének volt rádiója. Éppen a hadüzenet váratlanságának kellett volna izgalmat okoznia. A német hadak kora hajnalban indultak meg, az aznapi újságok még nem írhattak róla. Sőt! A Pesti Hírlap a következő rövid hírt közölte: Gyekanazov szovjet nagykövet előző nap, szombaton, a német külügyminisztériumban járt, tárgyalt, ebből a megfigyelők arra következtetnek, hogy a szovjet-német feszültségről szóló híresztelések alaptalanok... Szóval, vasárnapi béke honolt a városban. Aki itt élte át a következő éveket, tudja, hogy a kisvárosi átlagpolgár két év múlva sem vette nagyon komolyan a háborút. Az igaz, hogy a magyar politikában.sem történt mégaznap semmi észlelhető; . az első magyar lépésről, a magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok megszakításáról másnap döntöttek. Álltam a ciszterci rendház előtti teraszon. Egyszer csak felfigyeltem egy menetelő csoportra, amely előttem vonult el, majd befordult a Csiky Sándor utcába, a laktanya felé. Elől egy leventeoktató,egyenruhában, mögötte zászlót vittek, majd középiskolások katonás alakzatban. Többféle diáksapkát láttam. A leventeoktató, kövéredő és őszülni kezdő ember, látványosan menetelt; mind a négy végtagját dobálta, mint egy parádés ló. Mi lehet ez. Később kaptam magyarázatot valakitől. Az állam és a hadsereg kezdte komolyan venni az ökumenizmust, lazítani a katolikus kapcsolat kizárólagosságát. Leventezászlót avattak, s miután valamelyik katolikus pap felszentelte, elvitték a református templomba, hogy protestáns részről is megáldják. Összeparancsolták a város református, evangélikus, unitárius diákjait, s nekik kellett zárt rendben kísérniük az új zászlót a református templomból a Dobó István laktanyába. A ciszterci gimnáziumból nem volt senki a menetelők között. Az őrmesteri bölcsesség valószínűleg nem érte fel, hogy a katolikus papi iskolába is járhatnak protestáns fiúk. Hála Istennek, az én evangélikus, református iskolatársaim kimaradtak a menetelésből. A szokványos vasárnapi délelőttben ez a jelenet mondott valami érthetőt és nyugtalanítót: az országot készítik a háborúra. Teleki Pál nem élt már, "odafönt" nem akadt ember, aki az uralkodó renden belül tiltakozni próbált volna. 1941. június 22-e volt. Félkerek ötvenöt évvel ezelőtt Dr. Bán Ervin Pest legdrágább övezete a kertvárosi Zugló, Budán az új sztár Rózsavölgy Hol laknak a gazdagok? Budapesten évente mintegy 200 ezer ember cserél lakóhelyet, 60 ezren érkeznek és 57 ezren távoznak, további 84 ezer fő pedig egyik kerületből a másikba költözik. Egy év alatt tehát a fővárosi lakosság 10 százalékát jelentő emberáradat mozdul meg, ami azt jelenti, hogy 14 é- vente elvileg minden fővárosi lakhelyet változtat. Ennek ellenére a megtermelt (személyi) jövedelem alapján az egyes kerületek sorrendje az utóbbi években .vagyis 1989 és 1994 között gyakorlatilag nem változott. A legtöbb személyi jövedelmet a rendszerváltás átalakuló gazdasági és társadalmi környezetében is tartósan a XL, a II., a III., a XIV., a XIII. és a XII. kerület lakosai termelik meg. A legtöbb jövedelem a XI. kerületben termelődik, mely egyszerre a legnagyobb és az egyik legsokrétübb kerület. Egyszerre jellemzik ezt a kerületet a hagyományos belvárost idéző környékek - a Bartók Béla út és környéke -, a nagyobb és kisebb presztízsű lakótelepek - Gazdaréten vagy a Fehérvári úton , a patinás villanegyedek a Gel- lért hegyen és a családi házas övezetek, mint például a Kamaraerdő. Jövedelem- termelés szempontjából a második a hagyományos, a politikai és gazdasági elit által lakott II. kerület. A harmadik pedig a III. kerület, amely mind méretében, mind sokféleségében a XI.- hez hasonlatos: itt van Budapest legfelkapottabb és legdrágább lakótelepe, a Pók utcai, és az egyik legszegényebb, a békásmegyeri. Ebben a sorrendben 6. helyre került a lakosság számát tekintve ugyan kisebb, de többségében igényes családi házas övezetekből álló XII. kerület. A legtöbb jövedelmet a XI. kerületi lakosok termelik. A legsűrűbben lakott belső kerületek viszont egy négyzet- kilométeren több mint ötször annyi jövedelmet hoznak létre, mint a XI. kerületiek és nyolcszor annyit, mint bármely fővárosi lakos átlagosan. A főváros legszegényebb kerületei között számon tartott VII. kerületben minden egyes négyzetkilométerre átlagosan mintegy 6500 millió forintnyi éves jövedelem jut. A legnagyobb presztízsű kerületekben (II. és XII.) ez csupán 900 millió, alig több mint a fővárosi átlag. Júliustól szakaszjegy a metrón BUDAPEST. Júliustól új jegyfajtákat vásárolhatnak a metrón és a kis földalattin utazók. A szakasz- és átszállójegyek bevezetéséről a Fővárosi Közgyűlés döntött. A városatyák úgy határoztak: az év végéig rendeletben szabályozzák a taxiszolgáltatásokat, így például megszabják azt is, hány taxis dolgozhat a fővárosban. A közgyűlés többségi szavazással döntött úgy, hogy júniustól 35 forintos áron bevezetik a szakaszjegyet, amely jegytípussal három megállót lehet utazni. Átszállójegyet 80 forintért lehet majd kapni; egy utazásra, egy átszállással maximum egy óráig használható a két metróvonal teljes hosszában. Az iskolásoknak húszdarabos gyűjtőjegyet árúsít nyártól a BKV. Ha legalább öt diák együtt utazik, akkor 400 forintot kell fizetniük a fővárosi tömegközlekedési eszközök igénybevételéért. BUDAPEST. A kormány megerősítette korábbi állás- foglalását, hogy az Erzsébet téren épüljön fel az új Nemzeti Színház. HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA (Új fél órás ifjúsági televíziós program) minden szombaton V25-től 5 óráig a 34-es csatornán A PROGRAMBAN ZENE * TÁNCOK * SPORT GYERMEKEK RÉSZÉRE RAJZFILMEK, VERSEK magyar életképek, népszokások, tájak, népművészet magyaros ételek, főzési tanácsok Mindenkinek jó szórakozást kíván a Főszerkesztő: Bikkál Gyula valamint a műsorvezetők: Éltető Klára, Náray Szilvia, Stolcz Sabrina, Szerencsi Gábor, Varga Erzsébet akik munkájukat lelkesedésből, társadalmi munkában végzik Az adást egyenlőre csak a Manhattan-ben lakók tudják fogni! 11 RENDELJE MEG fc , Af 'Ü INGYENES I |\ll 1 ( ÁRJEGYZÉKÜNKET! 1 Jnll » * ! W ♦ Magyar könyvek * Szótárak • AjáiuUtcolc ♦ | Fi ' f * Mtgyimítis h«n$- és »ideó-larsttík ♦ BLUE DANUBE Gifts 217 East 86. St., Suite 244 - New York, NY. 10028 V (Ez postai levél-cím - nem üzlethelység, vagy Iro Tel/Fax (212) 794-7099 E-mail: blue_danube^msn.or>m Keddtől Péntekig: 10 - 5 , Szombaton: 9 - 2.30
