Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-11 / 2. szám
Thursday, Jan. 11,1996 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Akik meghódították a világot Most, hogy az USA katonákat küldött a volt Jugoszláviába, egy erős hadsereg fogja fenntartani a rendet. A világon azonban voltak már erős, sőt még erősebb hadseregek is. Hadd essen szó most ezekről is. A hun törzsek valahol a távol-keleti pusztákon vágtáztak, először kistermetű, de annál erősebb Deák Pál poniméretű lovaikon. Ezeken az apró jószágokon hódították meg először Ázsiát a lovas nomád törzsek. Majd a környező kisebb népeket győzték le és olvasztották be, majd elhatározták, hogy meghódítják Kínát. Sokszor törtek be az akkor még több királyságból álló területre. Mindent elpusztítottak, az ellenfelet levágták vagy rabszolgának adták el. Később az egyesült Kína egy koncentrált támadással behatolt a hun fejedelemség földjére, az ellene felálló seregeket legyőzte, az akkori fejedelmet lefejeztette. A vezető nélkül maradt törzseket Attila egyesítette újra, akinek lovasai félelmetes erőként léptek be egy másik világ, Európa történetébe. Végigvágtázták Kis-Ázsián a romokat, halottakat hagyva maguk után. Az első komolyabb ellenfél a Kelet-Római Birodalom vagyis Bizánc volt. A császár egy erős sereget küldött ellenük, amit a hunok pelyvaként szórtak szét. A vertes császári sereg ugyanis védtelen és tehetetlen volt a hunok nyilai és taktikája ellen. Ezek a lovasok a szélvész gyorsaságával jöttek és 40 méterről halálos nyílzáport zúdítottak az ellenfélre. Taktikájuk a rajtaütés volt. Újra és újrta visszatértek, majd eltűntek. Harcba csak akkor bocsátkoztak, mikor az ellenfél testileg lelkileg kifáradt az állandóan ismétlődő támadásoktól. Akkor azonban nem volt kegyelem, mindenkit lekaszaboltak az esetleges túlélőket később adták el rabszolgának. Természetesen ilyen hírnévvel nem akadt komoly ellenfél. Végig tarolták égesz Európát, mindenhol üszkös romokat hagyva maguk után. Egyetlen hadsereg mert csak ellenállni felkészültségében, erejében bízva, és ez Róma volt. Azonban még Róma is minden számításbajöhető szövetségest és segédcsapatot egybe gyűjtött a döntő ütközethez. Ebben a csatában a hun lovasroham megtört, a jólképzett római hadoszlopokon. A hunok ekkor szenvedték el egyetlen, de döntő vereségüket Európában. Ezután Magyarország területére vonultak vissza, ahol Attila két évvel a csatavesztés után meghalt. Halála után tábornokai egymásnak estek és a legyengült csapatokat egymásután győzték le. Egyes egységek rablókká váltak és még sokáig nyugtalanították a környéket. A hunokról csak a kortársak leírásai és mondák maradtak fenn. Igazából senki sem ismeri múltjukat. Nem tudni honnét jöttekés hova tartottak pontosan. Semmit nem építettek, még csak egy sír sem maradt utánuk. Attila temetkezési helyét azóta is keresi a világ, valahol a Tisza medrében. Vándorlásuk során úgyszólván végig lovaikon maradtak. Ott étkeztek, sőt még aludtak is. Fegyverzetük az elmaradhatatlan nyíl, ami úgynevezett reflex nyíl volt. A meghajlított végét később a visszájára fordították és az így kétszeresen volt erős. Legalább 100 méter távolságra nyílaztak vele és 40 méterről halálos volt, akármilyen páncél ellen. Közelharcban a görbe és borotvaéles lovassági kardot használták. Á sereg legalább százezer katonát számlált, ami korának leghatalmasabb hadereje volt az öreg kontinensen. Hogy hova tűntek el, az is rejtély. Hasonlóan az avarokhoz vagy a vandálokhoz, elvesztek a népek forgatagában. Deák Pál Fordítás Hivatalos okmányok (anyakönyi kivonatok, keresztlevelek, bírósági döntések); levelek, szerződések, leckékönyvek stb. Szükség szerinti hitelesítés Hungarian Language Center 74-12 62nd St. Glendale, N.Y. 11385 Tel: (718)381-3917 • Fax: (718)657-0956 Bokros kemény reformokat tervez Még hét szűk esztendő BUDAPEST. Magyarország és Csehország a fejlődés nagyjából azonos szintjén áll, és az Európai Unióba is valószínűleg egy időben fognak bekerülni - állítja Bokros Lajos magyar pénzügyminiszter abban az interjúban, amely a prágai Denni Teleg- rafban jelent meg. A két ország gazdasági reformjának jelenlegi helyzetét összehasonlítva Bokros úgy látja, hogy Magyarországon "valamivel előrehaladottabb a vállalati struktúrák átalakítása", míg Csehországban "pontosabb és határozottabb a makrogazdasági és pénzügyi politika". Szerinte Magyarországon "minden tényezőjében kiegyensúlyozott és összehangolt pénzügyi politika csak a múlt év márciusa óta létezik". Csehországban ugyan gyorsan, de formálisan zajlott le a privatizáció, s ennek következtében a cseh vállalatok most tőkehiánnyal küzdenek. Értékelése szerint a sokat vitatott márciusi gazdasági intézkedéscsomag Magyaror szágon "minimálisan azt e- redményezte, hogy elkerültük a legrosszabbat: a pénzügyi összeomlást". Sok teendő azonban még hátra van, versenyfutás folyik az idővel. Jelenleg úgy néz ki, hogy az 1996-os költségvetést sikerült megtartani a kitűzött keretek közt. Ahhoz, hogy ez a következő években is sikerüljön, "még nagyon kemény reformokat kell végrehajtani az államigazgatásban és a költségvetésben, gondolok itt az iskolaügy, az egészségügy vagy a nyugdíjrendszer reformjára" - mondta Bokros Lajos. Ezek megvalósításához szerinte szükséges lenne a magyar társadalom és a Nyugat hathatós támogatására is, mert a reformok gyümölcse csak hét-nyolc év múlva érik be. A mi „Lázsimánioszi" hidunk Se villamos, se busz Fábry János rajza Az új közúti lágymányosi Duna-híd tervezőjének a nevét a sajtó meglehetősen diszkrécióval kezelte, kezeli. Érdemtelkenül, mert dr. Sig- rai Tibor szép hidat tervezett. Tudjuk, hogy a híd világítása teljesen újszerű, de az ritkán kerül említésre, hogy ilyen szerkezetű híd most épült Magyarországon először. A tervezőnek sikerült megtalálnia a megoldást a legkényesebb kérdésre: hogyan lehet összhangba hozni az új közúti híd látványát a közvetlenül mellette lévő nem túl szép vasúti hídéval. Egyszerűen megemelte a közúti hidat, így az a fő nézőpontokból - a Belvárosból, a budai hegyekből - részben takarja a vasúti hidat. Botrányos, hogy az új hídon nincs tömegközlekedés. Nincs villamos, nincs busz. A tömegközlekedés szabotálásának baljós üzenete van: mintha a főváros vezetősége a közforgalmú közlekedés elsorvasztására törekedne, ami egyébként ellentmond a világban tapasztalható általánis trendnek. És a józan észnek. Sajnálatos, hogy az új híd hivatalos elnevezése valóságos nyelvtörő a külföldiek számára. "Lágimániozi" - betűzi a német, "Lázsimánioszi" - silabizálja a francia. "Léjdz- sájméjnájouszáj" - szörnyül- ködik az angol, ha nekiveselkedik a számára érthetetlen betőhalmaznak. A főváros illetékes bizottsága többek között azért is javasota a SzentLászló-hídemnevezést, mert az minden nyelven könnyen kiejthető, sőt érthető is. A közgyűlés azonban elvetette a minden oldalról megalapozott javaslatot, és az ismert döntést hozta. A híd jelenlegi állapotában a hiányzó buszvonalakkal, az elszabotált villamospálya üres helyével, az elégtelen budai és még nem kielégítő pesti feljárókkal nem méltó arra, hogy Szent László királyunk nevét viselje. Amig a fenti problémák meg nem oldódnak, maradjoon csak Lágymányosi... Lista az egyházak tulajdoni igényeiről BUDAPEST. Befejezték múlt évi munkájukat a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével foglalkozó egyeztetőbizottságok. Az esetek többségében öt egyház - a katolikus, a református, a zsidó, az ortodox szerb és az ortodox román, - érintett ez ügyben. A több hónapos egyeztetés eredményeként elkészült jegyzékeket a kormány már jóvá is hagyta. Összesen 144 ingatlannal foglalkozott a kabinet, amelyekből 118 a reformátusoké volt. Többek között a volt zsidó főgimnázium, illetve a jelenlegi ELTE-gyakorlógimnázium régóta húzódó ügyére is ja vaslatot nyújtottak be. Az egyházak 1991-től mostanáig több mint hétezer in- gatlanigénytterjesztettekelő, közülük mintegy ezret az egyházak és az önkormányzatok közvetlen megállapodással, több mint 700-at pedig kormánydöntéssel sikerült rendezni. Mintegy e- zerötszáz nem tartozott a törvény hatálya alá, még további négyezer ilyen ügy vár tisztázásra. . ' . BUDAPEST. Folyik a vita a magyar parlamentben, hogy a privatizációból befolyt többlet bevételeket mire és hogyan költsék el. Bokros Lajos pénzügyminiszter szerint a teljes összeget a meglévő államadóság csökkentésére kell fordítani, így enyhíthetik a költségvetés kamatterheit, mérséklődik ezáltal az állam hiteligénye, melynek révén esnek a banki kamatok, s enyhül az inflációs nyomás.
