Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-09-07 / 33. szám

Tenisz-császárok Sampras és Agassi Pete Sampras Andre Agassi Valószinüleg úgy, mint az elmúlt években, sok nagy tenisztornán történt Pete Sampras a világ első számú játékosa és Andre Agassi a második számú, vívja majd a döntőt az idei nyílt amerikai tenisz-bajnokságon. A két játékos teljesen eltérő fizikai adottságokkal rendelkezik és különböző stílusban játszik. Sampras lazán, lendületesen és simán, de labdái mindig halálosak. Igazi fair- play atléta, aki szép, élvézetes játékot produkál. Agassi egy iráni sport-család fia, azonnal meg akar ölni mindenkit a pályán. A labdát 20 mérföld/óra sebességgel üti vissza, vagyis nagyobb erővel mint az hozzá érkezik. Játék filozófiája: lassítsd le az ellenfelet és ha megijedt a lendületedtől már könnyű elbánni vala. Nem is csoda, ha kettőjük között zajlott le az utolsó 4 Wimbledoni döntő. Három az utolsó öt U.S. Openből, valamint az utolsó két Ausztria nyílt teniszbajnokság. Nem is beszélve arról a 20 miiló dollár készpénzről, amit díjként fevettek és azokról a honoráriumokról, amiket a Nike sportszergyártó cégtől kapnak a reklámfilmjeikért. Bár a két sportoló jó barát, azért a huncut Agassi azt javasolta a Nike-nek, hogy gyártsanak olyan eszközt, ami játék közben benttartja Sampras nyelvét a szájában (Sampras köztudottan kilógó nyelvvel játszik) Nem egyszer együtt utaznak fontos tornákra és ilyenkor az erőszakosabb Agassi foglalja el a helyet az ablak melletti ülésen. Legutóbb Olaszország ellen azonban teljes harmóniában játszottak együtt az USA színeiben. Mindkettőjüket elkíséri barátnője az éppen esedékes versenyekre. Agassi, Barbara Steisand után Brook Sieldst részesíti kegyeiben. Énekes után színésznő. Pete Sampras élete első barátnőjével Delaina Mulcahy 30 éves joghallgatónővel tart fenn szoros kapcsolatot. A két barátnő együtt is jól megérti egymást, pl. Wimbledonban segítettek egymásnak vásárolni, természetesen a fiúk kreditkártyájára. A jövő tika, hogy ki lesz a legboldogabb az idei U.S. Open döntő után, de azt hiszem az nem kétséges, hogy remek tenisz játékot fogunk látni. Jó hír az is, hogy rendezők már megkezdték egy új háromezer nézővel nagyobb teniszstadion építését, amit a tervek szerint 1997-ben adnak át. _ „ _ Deák Paí • • Otven éve halt meg Csortos Gyula Májusban volt ötven éve, hogy Csortos Gyula utoljára lépett színpadra a Nemzeti Kamaraszínházban, Csehov: A medve című vígjátékának Szmirnov szerepében. Negy­ven éven át szórakoztatta a közönséget, önmagát, és hökkentette meg partnereit szerepen kívüli, sőt szerepé­vel ellentétes kiszólásaival, gesztusaival, színpadi csínyte­véseivel. Ő volt a magyar színpadok fenegyereke, de ugyanakkor nem csak korá­nak, de talán az egész ma­gyar színháztörténetnek egyik legnagyobb alakja. Hevesi Sándor így nyilatko­zott róla: " Ez a Csortos egy nagy hasú színész, akinek se alakja, se hangja, se beszéd­művészete, se arcának játéka nem olyan, ami jellemzi a nagy művészeket, és mégis..." Hevesi nem fejezte be a Csortosról alkotott vélemé­nyét, hiszen az csak a külső­ségekre, a színész technikájá­ra vonatkozott, de ő is hitt művészi egyéniségének kisu­gárzásában, ezt takarja a "mégis". Csortos megterem­tette maga körül a Csortos- legendát, amely fénnyel vonta be alakításait, és vala­mi titokzatosságot kölcsön­zött magánéletének. Munkácson született 1883- ban, s bár szülei más pályára szánták, a Színiakadémiát végezte el, és 1904-ben szí­nészi oklevelet nyert. Há­romévi vidéki működés után Budapestre jött, és 1907 nya­rán a Budai Nyári Színház­ban lépett fel, operettekben, vígjátékokban. Élső szerepe után Molnár Ferenc így nyi­latkozott róla: "Végre van színész, akinek nincs szüksé­ge hálás szerepre, mert te­hetsége van hozzá, hogy maga tegye hatásossá a leg­kisebb feladatot is." Molnár Ferenc nem téve­dett. Csortos Gyula negyven­éves színészi pályáján min­den színpadi feladatát érde­kessé tudta tenni. Azt tartot­ták róla, hogy határokat, korlátokat nem ismerő, min­dent megoldani képes színé­szi ösztön kísérte végig egész pályáján. Színészi és emberi lényét is a szélsőségek jellemzték. a színpadon volt hódító és sze­relmes, szeszélyes nagyúr, gazdag imádó, drámai hős, tragikomikus figura, világhó­dító császár, de volt operett- bonviván, őszülő gavallér; sőt még bohóc is, nem csak a színpadon, de a cirkusz po­rondján is. Magánéletében - többszöri házassága ellenére - magányos, zárkózott, eluta­sító, megközelíthetetlen. Ti­tokban azonban jótékonyko­Csortos Gyula dó, a gyengéket védő, a ha­talmasokkal szembeszálló egyéniség volt. Sokan gyer­mekkori nélkülözéseivel ma­gyarázzák azt az örömteli habzsolást, amelyet az étke­zéseknél, a ruházkodásban, vagy egyszerűen csak a neki tetsző, többnyire felesleges tárgyak tömeges vásárlásával gyakorolt. Negyvenéves színészi pályá­ja során több mint kétszázöt­ven szerepet játszott. Nagy­szerű alakítása volt Clausen tanácsos, Hauptmann: Nap­lemente előtt című tragédiá­jában. Ezért az alakításáért jutalmazta aKisfaludy Társa­ság a korszak legnagyobb kitüntetésével, a hatévenként csak egyszer kapható Gre- guss-díjjal, (Előtte csak Já­szai Mari, Márkus Emília és Ódry Árpád kapott Greguss- díjat, vele együtt Bajor Gizit is jutalmazták) Különleges szerepe volt Lucifer, Az em­ber tragédiájában. A szere­pet mind a Nemzeti Színház­ban, mind pedig a szegedi szabadtéri játékokon alakítot­ta. Ott történt, hogy beje­lentették, Horthy Miklósné is eljön az előadásra. A kor- mányzóné azonban késett, s az előadást csak érkezése után illett elkezdeni. Csortos-Lucifer már a szín­padon várt az ügyelő jeladá­sára, amikor közölték vele, hogy fáradjon vissza az öltö­zőjébe, az előadást majd csak a kórmányzóné megér­kezése után kezdhetik. Csor­tos az öltözőjében maga elé tette az óráját, és számolta a perceket. Az ügyelő jelezte, hogy a kórmányzóné megér­kezett, az előadást elkezdik. Csortos nem moccant, a két­ségbeesett rendezőnek csak annyit mondott: ő várt Hor- thynéra ennyi percig, most a kórmányzóné várjon rá u- gyanennyit. S csak amikor a várakozási percek leteltek, akkor volt hajlandó a szín­padra lépni. Semmiféle te­kintélyt nem ismert el maga fölött. 1937-ben, a Nemzeti Szín­ház százéves jubileumakor kinevezték örökös tagnak. Amikor megalakult a Színész Kamara, igazolni kellett a színészek származását, okmá nyokkal, nagyszülőkig. Csor­tos nem volt hajlandó okmá­nyait beküldeni, de ha nem kamarai tag, nem játszhatott. Maga a miniszter kérte, te­gyen eleget a rendeletnek, hiszen nála kizárási ok nem forog fenn. Csortos egy ha­talmas méretű borítékba tette a névjegyét, rajta örö­kös tagsági címe, és ezt küld­te meg a kamarai igazoló bizottságnak. Mit tehettek mást, - igazolták. Nagyon sokat filmezett, már a néma­film korában is, s az első magyar hangos játékfilmben, a Hyppolit a lakájban a cím­szerepet játszotta Kabos Gyula mellett. Korpulens termete ellenére mindig ele­gáns volt, kiválóan öltözött. Hamar megunt, szinte még új ruháit, cipőit, - titkon - nélkülöző kollégáinak kül­dette el, neve említése nél­kül, nehogy megköszönjék. A főváros ostromát budai laká­sának pincéjében, betegen vészelte át, a harcok elmúltá­val tolószéken vitték át a Nemzeti Színházba, ahol u- tolsó erejét összszedve május 5-én még eljátszotta utolsó szerepét. 1945. augusztus 1- én, 62 éves korában húnyt el, de emléke ötven év után is él- Cenner Minaly Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein I 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 I (212) 737-2000 I Hétfőn és csütörtök délelőtt I 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. I 24 órás díjtalan telefon konzultáció g Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK J Túlsúly problémák *magas vérnyomás*cukorbetegség I Teljes kivizsgálás $ Szükség esetén házhoz megy

Next

/
Thumbnails
Contents