Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-09-07 / 33. szám
Marie és Pierre Curie a francia nemzet nagyjai között Első nő a Pantheonban Párizsban járva mindig elsétálok a latin negyedbe megkeresni azokat a helyeket, amelyekről Magyarország nagy írói ércnél maradandóbb emléket állítottak. A Szajnától indulva értem oda, amelyről Ady írta a halhatatlan sorokat: "Párizsban tegnap beszökött az ősz - Szent Mihály útján suhant nesztelen, - Kánikulában, halk lombok alatt - S találkozott velem." A párizsi Pantheon a latin negyedben. A Pantheonról szólok az alábbiakban, amelynek homlokzatán az alábbiak olvashatók: A Nagy Férfiaknak, a hálás Haza." Templomnak épült, mert XV. Lajos betegágyánál 1744-ben megfogadta, hogy gyógyulása esetén dómot építtet Párizs védőszentjének, Szent Genovévának tiszteletére. De templomként mindössze néhány évig működött. A bejáratnál a belső freskón Attila hun király alakja tűnik fel: a legenda szerint őt Szent Genovéva imája tartotta távol Párizstól. A hatalmas kupola alatt nagy franciák síremlékeit helyezték el. Itt Rousseau, Voltaire földi maradványai előtt tiszteleghetünk, azután Zola, Victor Hugo, köztársasági elnökök, francia nagy hadvezérek sírjai következnek. Most halála után hatvanegy évvel Madame Curie az első nő, aki bevonulhatott a francia halhatatlanok közé. Késői elégtétel volt ez, ceremónia a lengyel származású fizikus-kémikus asszonynak, a rádium felgfedezőjének, akitől életében a francia akadémia többször megtagadta a tagságot. Most férje Pierre Curie, akivel 1903-ban közösen kaptak fizikai Nobel-díjat, felesége érdemeinek "köszönheti" a bejutást a Pantheónba, ugyanis a család úgy járult hozzá az újratemetéshez, ha a házaspár koporsóit együtt helyezik el a párizsi mauzóleum kriptájában. Curi-ék egyik lánya, Irene, férjével, Frédéric Joliot-val 1935- ben közösen szintén Nobel-díjat kapott, A Nobel-díjas családból egyedül a kisebbik lány Éva kerülte el a tudományos pályát, Amerikában volt újságíró, s kilencvenévesen most julius 20-án részt vett szülei hamvának újratemetésén Pathéonba. Pósa Tibor Ne felejtse el bekapcsolni! HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden vasárnap déli 12 órakor a WKDM 1380 AM hullámhosszon a mikrofonnál: Apatini Gyula és Mária HÍREK - MAGYAR ZENE - HAZAI SPORT POLITIKA - NY MAGYAR GAZDASÓGI ÉLETE Nemeskürty István: Erkölcs nélkül nincs civilizáció A múlt ismerete s tudatos feldolgozása, legyen az a múlt jó vagy rossz, örömteli vagy szomorú , mindig hasznos. Ha viszont nem vesszük tudomásul a múltat, hanem úgy élünk, mint ha most kezdődött volna az egész társadalom, vagy ország, vagy a nemzet élete, akkor semmire sem jutunk, mert nincsenek tapasztalataink - hangoztatja a népszerű író és közgondolkodó. - Mi az, amit István király életművéből tanulságként megőrizhetünk. Szinte minden. El kellene olvasni a törvényeit, s a fiához írt intelmeit; nem ártana, ha az iskolás gyerekek kívülről megtanulnák bölcsességgel átitatott rendelkezéseit, mert úgyszólván minden mondata igaz és megszívlelendő. De hogy ne legyek ennyire általános, napjainkban a legfontosabb talán az lenne, hogy a politikumtól függetlenül rádöbbenne minden egyes ember, s rádöbbenne a társadalom és a kormány: erkölcs nélkül nincs civilizáció, nincs kultúra, s nincs társadalom.- Ismét népvándorlások korát éljük, s napjainkban több ember kényszerül szülőföldje elhagyására mint a honfoglalás idején; értelmetlen pusztítást okozó háborúk lángolnak fel határaink men- tén újra és újra. Előfordulhat-e, hogy Magyarország ismét végvárrá válik, akárcsak István idejében volt.- Nem válik, mert vált. Végvár vagyunk - jelenti ki kategorikusan. - A Drávánál már ott izzik a parázs, amely akár az egész világot tűzbe boríthatja. A pillanatnyi kérdés csupán: jobban belekeveredünk-e ebbe az oly közeli népirtásba. Hát remélem, hogy nem, de ez egyáltalán nem biztos.- Hagyományként évről évre úgy vágunk bele az új esztendőbe, hogy éjfélkor elénekeljük a Himnuszt, a- melyben benne foglaltatik: jókedvért és bőségért fohászkodunk. Mikor érkezik el ennek is az ideje.- Ha megteremtjük magunknak a bőséget, akkor jókedvünk is lesz. Ez a Köl- csey-költemény egy nagyon régi, a török idők óta elterjedt, s a reformáció által meggyökereztetett gongolat- kört fogalmaz meg: ki vagyunk szolgáltatva Istennek és Isten büntetésének, mert bűnös nép voltunk és vagyunk. Ha ez így van is, akkor is kellene ellene tennünk valamit. De található a Szappanos István linómetszetei Himnuszban más fontos sor is, tudniillik hogy megbűn- hődtük nemcsak a múltat, hanem a jövendőt is. Ez talán a magyar költészet történetének legkeserűbb, legki- látástalanabb gondolata. Mert ha már a jövendőt is megbűnhődtük, ha már ez se a miénk, akkor mitévők legyünk. Sajnos mindig elvártuk, hogy egy felsőbb hatalom intézkedjék a mi ügyünkben. Vagy örültünk neki, netán kárhoztattuk, és zúgolódtunk ellene, de tudomásul vettük, hogy életünket és jövőnket nem mi tervezzük, arról mások döntenek. Többnyire valamely nagyhatalom, amelynek rabigáját szenvedtük.- A sorskérdések számbavételénél mindig az a legfontosabb, lesz-e külső és belső békéje ennek a népnek. Hiszen századokra visszatekintve úgy tűnik: Árpád fejedelemék talán mégsem a legalkalmasabb helyet szemelték ki a sátorverésre.- Amikor a magyarság itt megtelepült, jó helyet szemeltek ki, ugyanis egy szabályos kereszt alakú útvonalrendszer kellős közepére esett a Kárpát-medence. É- szakról délre, keletről nyugatra és viszont óhatatlanul és szükségszerűen itt vezetett át a kereskedelem útvonala. Ezért is volt virágzó nagyhatalom Magyarország. Minket tulajdonképpen nem is a török háborúk tettek tönkre, mert az is csupán következmény volt. Ugyanis Amerika és az óceánon túli világok felfedezésével kiváltságos, virágzó helyzetünk megváltozott, egyszerűen eltolódott a fő mozgásirány a tengerek és óceánok felé.- De a háborúk, világégések metszéspontjából soha nem maradtunk ki.- Mert hát minél inkább kiesünk, annál több a háború, ugyanis annál több olyan mohó hatalom ácsingózik reánk, amelyiknek szintén hátránya származott ebből a földrajzi eltolódásból. Hiszen minket mindig nagyhatalmi helyzetet kínáló tengerekkel rendelkező hatalmak igáztak le. Jobb híján belső gyarmatukként. Mi sokkal behatá- roltabbak vagyunk, mint az óceánparti népek. Ám ezt nem szabad tragédiaként megélnünk. Isten bennünket ide helyezett. De ha ezt észben tartjuk, mint Széchenyi tette, s kinyitjuk a világot önmagunk számára, tehát megtervezzük a jövőnket, akkor történhet valami jó is velünk a második évezredben. Összeállította: Kurcz Béla HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabitéséról idejeben gondoskodni. Egész évre $30.- Félévre $ 16.Kanadába $ 35.- Magyarországra $ 42.Nev:................................................................................... Cím:.............................................................................. Marie Curie, az első nő a férfiak között.
