Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-08-17 / 30. szám
6, AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 17,1995 Amerikai Tanácsának közleménye A debreceni nagytemplomban julius 27-én tartott nagygyűlésen ezrek ajkáról zengett a Himnusz, tüntetve a nyelvháború ellen, amely a Kárpátmedence magyar testvéreit sújtja. Együtt hallatta hangját a rendező Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar, az Anyanyelvi Konferencia, a Tiszántúli Református Egyházkerület és az MVSZ Hajdu- Bihar megyei Szervezete. A nagygyűlés felszólalt az erdélyi, felvidéki és a délvidéki magyar iskolákért, a magyar nyelv egyenrangúságáért és a nemzeti közösségek jogegyenlőségéért Csoóri Sándor megnyitó szavai után Tőkés László püspök az erdélyi Duray Miklós, a szlovákiai Orosz Ildikó, a kárpátaljai és Dudás Károly a vajdasági magyarok helyzetét ismertette. Dobos László író, a Világszövetség alelnöke olvasta fel azt a memorandumot, amelyet a szomszédos országok vezetői mellett a nemzetközi fórumokhoz juttatnak el. Vannak történelmi órák, amikor mindenkinek össze kell fognia a nagy érdekek és eszmények védelmében, függetlenül attól, hogy máskülönben milyen politiaki értékeket és célokat támogat. Hiszen az üzenet most arról beszél, hogy Bukarestben és Pozsonyban támadás, valóságos nyelvi háború indult meg a magyar nyelv, a magyar iskolák, a magyar kultúra ellen. A szlovák nemzetgyűlés elé olyan nyelvtörvény került, amely még a korábbi állapotokhoz képest is, minden téren vissza kívánja szorítani a hatszázezres felvidéki magyarság anyanyelvhasználatát, szlovák tannyelvű iskolákba akarja terelni a magyar diákok tízezreit, és még a templomi szolgálatra is az államnyelvet tervezi rákényszeríteni. A román parlament ugyancsak olyan törvényt hozott, amely igen szoros korlátok közé akarja kényszeríteni a magyar iskolákat és lehetetlenné tenné a nemzeti oktatásban igen fontos feladatokat vállaló felekezeti tanítási intézményeket." De segélykiáltás hallik a Délvidékről is. A Szerémségben már nem tanítanak magyarul. A Bánságban csak mutatóul maradt magyar tagozat az általános iskolákban, és végóráit élik a középiskolák. A szabadkai tanítóképzőt Zomborba költöztették, majd megszüntették semmibe se véve a vajdaságiak tiltakozását. Papp László az MVSZ Amerikai Tanácsa elnöke csatlakozásra szólította fel az amerikai magyar egyházakat, egyesületeket és a magyarság sorsáért felelősséget érző egyéneket a debreceni nagygyűlés mellett. Az Amerikai Magyar Szövetség vállalta, hogy "minden lehető politikai és társadalmi fórumon felhívja az illetékesek figyelmét ezekre a kultúr-ellenes és az emberi jogok elleni szégyenletes cselekedetekre" A Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Kör szerint "Szerbia, Szlovákia és Románia csak akkor válhat elfogadható és támogatásra érdemes tagjává a nemzetek európai és világközösségének, ha csorbíthatatlanul érvényesíti az Európai Tanács 1201-es ajánlásait" A Magyar Baráti Közösség visszautasítja azt, hogy "vannak magukat demokráciának tartó országok, akik nyelvi korlátozásokat eszközölnek a szülőföldjén élő magyarság ellen" A Magyar Amerikaiak Országos Szövetsége javasolja "kérjük az Egyesült Nemzeteket egy kisebbségi jogok védelméről szóló nemzetközi törvény megalkotására" További felvilágosítás: Papp László 203-966-1542 vagy 914- 949-1851 Ne felejtse el bekapcsolni! HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden vasárnap déli 12 órakor a WKDM 1390 AM hullámhosszon a mikrofonnál: Apatini Gyula és Mária HÍREK - MAGYAR ZENE - HAZAI SPORT POU71KA - NY MAGYAR GAZDASáGI ÉLETE Végh Antal Madárlátta kenyér Apám - ha kaszálni ment a mezőre - mindig több kenyeret vitt magával a kelleténél. Dehogy dobott el abból, még a feleslegest sem, hanem amit meghagyott, azt szépen visszatette a kenyereskendőbe, összehajtogatta, és úgy tette be a tarisznyába. Es este nekünk azt a kenyeret hazahozta. Alig vártuk, hogy szétdarabolja köztünk. Annak a kenyérnek különös volt a becse. Hiába száradt meg reggeltől estig, az madárlátta kenyér volt. A madárlátta kenyérnek más volt az íze, mint a többi kenyérszeletnek. Illata volt, fű-, fa-, földszaga. Itt van az íze a számban! Ezt a jó kenyérízt éreztem a minap, pedig kenyérről akkor szó sem volt, hanem egy vaskos borítékot hozott a postás. A küldemény szülőmegyémből érkezett, onnan sem akárhonnan; Vaja községből. Biztos ennek a postai küldeménynek a tartalmát is látta a madár... Madárlátta levél... És a borítékban nemcsak levél volt, hanem néhány vékony könyvecske is, és mindegyik Vaja községből való. Vaja emlékezetes falu nekem. A Nyírség szélén, a szatmári síkság peremén. Még onnan is emlékezetes, hogy az 1970-es nagy szamosi árvíz elől Vajára menekült a családom Majtisról. Vaja a szépségek, a jóságok, a hírességek, a nevezetességek faluja. Olyan jonatánt, amilyen Vaján terem... Legfeljebb ha a Túr-, a Szamos-, a Kraszna-töltések mellett, a folyók partjain. De Vajának a jonatánján kívül más nevezetességei is vannak. Gróf Vay Adám... Rákóczi sírig hű tábornoka. Vaja maga az élő történelem. Nemcsak a várkastélya az, amelyben a szatmári béke előtt Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem is rostokolt. Aztán közelebb jött Vaján is az idő a mához. Vaja nagy szerencséjére élt itt egy ember, úgy hívták, hogy Molnár Mátyás. Valamikor az ősei Hevesből vándoroltak ide, egy kicsit túl is Vaján, a szatmári Túristvándiba, Kende báró dohányos részes kertészei voltak Molnár Mátyás ősei. Aztán 1956. Molnár tanító úr bizony eléggé beleártotta magát a történelembe, úgyhogy menniük is kellett Szatmáriból. Családostól, feleségestül érkezett ide Vajára, a feleség szintén tanítónő - a forradalom után üldözött-, az idegláz, az elviselt hántások, megaláztatások harminc évre kötötték ágyhoz. Bele is halt... De akkor már a tanítóházaspár közös műve állt: kitatarozva a kastély, benne alkotószoba, aztán állandó kiállítás Rákóczi-re- likviákból, képtár, könyvtár, és mindezek mögött a falu népe. A termelőszövetkezet, az áfész, a tanács, napjainkban pedig Tisza László, a vajai polgármester. De még Molnár Mátyás korai haláláról. Akkor úgy látszott, hogy Rákóczi hithű talpasának elmenetével megáll ott minden. Egy időre árván maradt a kastély, a szoborpark, amely a Rákóczi-szabadságharcrészt- vevőinek arzenálja. Az alkotószobavendégeit se volt, aki fogadja. Szóval: mintha Vaja beleszegényedett volna az időbe, a maga történelmébe. És most jött ez a levél. Van új vezetője a múzeumnak, gazdája a kiállításoknak, és lám, még könyvek is megjelennek Vaján, beszámoló a Múzeumi Baráti Kör munkásságáról, egy szerény kis kötet, meg egy portrévázlat a község szülöttéről, a zeneszerző Vántus Istvánról. Szóval Vaja újra él, és hallat magáról, még akkor is, ha közben a vajai jonatán alma aranyló fénye itt is megkopott, mint szerte Szabolcs- Szatmárban. De a múzeum-képtárban új kiállítás nyílik. A Molnár Mátyásról elnevezett alapítvány hat, alkot és gyarapít. Mint ahogy a közeli költő, Kölcsey Ferenc írta: " ... s a haza fényre derül!" De mitől kapott új fényt Vaja? Ebben a madárlátta borítékban benne van az is. Név szerint pedig Molnár Sándort kell megemlíteni. Molnár Mátyás tanító úr szintén tanító - legkisebb fia. Ő vette át Vaján a múzeumi örökséget. És máris pezsgésnek indult újra és megint minden. Van, aki folytathatja az édesapai-édesanyai örökséget. A múzeum - maga - harmincéves. Molnár Sándor - az örökös - talán még annyi se. Fiatal ember, szinte az élet előtt. Nem csoda, hogy tele van tervekkel, hagyományokat őriző, továbbvivő elképzelésekkel. A vajai történelmi kultúra nagy termékenyítője a közeli Erdély. Kölcsönkiállítások, a Csíkszeredái, a sepsiszentgyörgyi, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi múzeumokkal, kiállításokkal. Már másodszor olvasom végig azt a kis könyvecskét. A madárlátta kenyér illata... Lám, egy szabolcs-szatmári kisközség magyarjai mire képesek... Vendégváró,vendégszerető a falu. Tudományos tanácskozásokat is szerveznek. És azokon mindig zsúfolásig tele a várkastély legnagyobb terme, ott a falu népe minden - a községben rendezett - tanácskozáson. Magyarország egy kis parányi része ez a község. De az ország a Rákóczi-szabadság- harc történelméből nagyot szakított magának. Él a történelméből, ha a falu mai sorsa nehezebb is, mint volt az ezt megelőző években. De a hagyományokban élni... Lám ezzel még a napi gond is könnyebb... Valahogy derűsebbé, reményteljesebbé válik a ma, a történelem tükrében. Még egyszer átlapozom Vaja könyveit. Nem olyan időket élünk, hogy ne volna szükségünk ilyen olvasmányokra. Bizony, ránk fér, Vaja község példája, hogy csak semmit fel nem adni! Merthogy nemcsak kenyérrel él az ember. MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue'Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk
