Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-02-16 / 7. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Nagy Károly közép-európai beszámolója Nagy Károly, a Middlesex County College és a Rutgers egyetem szociológia professzora "Közép-európai élménybeszámoló, 1994. szeptember - 1995. január" címmel tartott előadást a Rutgers egyetemen a Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör rendezésében január 27-én. Dr. Nagy Károlyt két éve hívta meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, hogy feleségével együtt konzultánsként vegyen részt a magyarországi felsőoktatás reformprogramja alakításában. Az 1994 őszi tanulmányi félév budapesti munkája mellett Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen két kurzust tanított és előadásokat tartott Beregszászon, Békéscsabán, Debrecenben, Kecskeméten, Marcelházán, Nagyváradon, Szegeden, Szombathelyen, Ungváron és Veszprémben is. A beszámoló jelentős számú közönsége számos kérdés feltevésével adta jelét a mai közép-európai magyarság helyzete iránti élénk érdeklődésének. New York, N.Y. Ezennel megrendelem az önök lapját, ami igazán öröm számomra, hogy olvashatom kedves soraikat. Nagyon értékelem, hogy a magyarsággal foglalkozó lapok megjelenhetnek és az itt élő embereknek örömet szereznek írásaikkal. Sajnos nem jutottam hozzá eddig az összes számukhoz, de ezután szeretném minden számát nyomon követni. Egy éve élek az Államokban és sok szépet hallottam az újságjukról. Sajnos nem sok lehetőségem van nagy adományokra, de szeretném a lapjukat támogatni. Tudom, hogy ez csak egy csepp a tengerben, de bízom benne, lesz ez egykoron jobb is az önök lapja számára. Nagyon sok sikert kívánok munkájukhoz és fogadják olyan szeretettel az adományomat, mint amilyen szerettei küldöm. Maradok tisztelettel hűséges olvasójuk Julia Közeleg a CHALLENGER szomorú katasztrófájának évfordúlója. Erről a napról elfelejtkezni soha sem lehet. Minden nagy esemény legyen az történelmi, tudományon alapuló, engem mindig megragad. Ilyen volt a Holdra szállás, és a Challenger esete is. Mindkettő esemény előtt tisztelegni szeretnék verseimen keresztül. Szeretném, ha verseim az újságban megjelennének és eljutnának a NASA-hoz is. Nem tudom mit tartogat számunkra még a tudomány és a Sors. De egy a fontos, hogy a tudomány szolgálja az embert, legyen embert szerető és embert segítő. A Challenger két űrhajosnő emlékére Judith és Kriszta Ketten indultak mosolyogva hogy felírják nevüket a csillagokba, Indultak bátran, mint már annyian, millió szem kisérte Őket boldogan. És egy kegyetlen pillanat, a tűzgolyó a tenger felé halad, a csodás mosolygó szemek, a tengerben igaz gyöngyszemek. Némán sodródó hullámhegyek, előlük szelíden kitérjetek, ha eljő az este csend legyen Ők ott járnak éjjel a tengeren. Paál Katalin Jászárokszállás Olvasóink írják Segítsen terjeszteni lapunkat Küldje be olyan magvar ismerése nevét és címét, aki meg nem olvassa a MAGYAR SZO-t Hálánk jeléül küldünk Önnek egy szép magyar könyvet 'Hiursday, Feb. 16,1995 Dr. Bán Ervin Az ostrom idején A magyar főváros ötven évvel ezelőtti ostromának volt egy áldozata, aki koráb­ban híres emberként élt, de végső perceire senki sem fi­gyelt, közvetlen környezete is alig: Szabó Dezső, az író. Nem méltatást írok róla. Megelégszem azzal az általá­nossággal, hogy nyelvezete elavult mára, sok minden a gondolataiból is, de leírt olyan megállapításokat, ame­lyek a nemzeti sors nagy mozgatóira vonatkoznak, s amelyek többsége ma talán időszerűbb, mint életében volt - ezért jogos, hogy nem­zeti gondolkodóként tisztel­jük. Az egyik alig ismert ki­jelentését idézem fel. 1919- ben vetette papírra, a vörös diktatúra idején, Ady-tanul- mányában. Szokás nemzeti jellemzői beszélni, nacionalista kor­mányzások éveiben félhivata­losan illendő is. Sokan jelen­tették ki, hogy ilyen van, megismerhető, így Teleki Pál, Sztálin és még jónéhá- nyan. Szilárd tudományos megalapozása azonban még senkinek nem sikerült, ezért veszekedéseket okoz, áltudo­mányos elméletek ingoványá- ra visz. Csak a nemzeti iro­dalom tud meghallgatásra érdemest mondani róla, mert a költészet magasságából látható, ha nem is pontosan. Mit beszéltek, szónokoltak hívatlanok a magyarság nem­zeti jellegzetességeiről? Pél­dául azt, hogy nincs üzleti érzéke. (Kinek? A paraszt primitív módon, de tudott kereskedni, mint kofa vagy kupec. A kisiparos sem esett a feje lágyára) Hogy rossz a valóságérzéke, "balek fajta". (De mennyit beszéltek úri társaságokban a paraszt ra­vaszságáról!) Hogy szeret Szabó Dezső vitézkedni, jól érzi magát katonás formák között. (Há­borús tárgyú nagy regénye­inkből - természetesen nem Somogyvári Gyuláról van szó -, líráinkból ezt nem lehet kiolvasni. Sőt, inkább az el­lenkezőjét tanúsítják népda­laink, meg Az elsodort falu, Szabó Dezső regénye.) Hogy alkatilag konzervatív. (Száza­dunk lázongó, lázító irodal­ma? Az utóbbi háromnegyed évszázadban jelentős konzer­vatív irodalmi mű hazánkban nem született, s csak a maguk életében modernnek számító zeneszerzőinket is­merte el a nagyvilág.) Hogy széthúzó "belvillong". Nem folytatom. Áki ismeri a magyar való­ságot és történelmet, az tud­ja, hogy a felsorolt tulajdon­ságok a nemesség, a dzsentri, a rendi maradványok jelleg­zetességei, némelyik csak szubjektivitásának, önképé­nek része, a magyar népnek nem sok köze van hozzájuk. Egyetlen olyan tulajdonság­ról olvastam, amely talán a teljes magyarságot jellemzi, s ezt Szabó Dezső írta le emlí­tett tanulmányában: "ver­senyre képtelen". halt meg Hogyan? Hiszen a verseny- sportban nagyhatalmakat verünk kenterbe. Zenei és matematikai versenyeken ott vagyunk a győztesek között. Egyik-másik tudományágban utánpótlással látjuk el a Nyu­gatot. Versenyképesek va­gyunk tehát az értékek te­remtésében. De nem a mara­kodásban, az olyan versen­gésben, amelyben másokat kell leszorítani a pályáról. 1920-ban nagyurak, 1947-ben közrendű értelmiségiek kép­viselték az országot a béke­tárgyalásokon, mindkétszer alulmaradt a magyar ügy a győztesek kedvezéséért folyó versenyben. Napjainkban állandó a szorongásunk és a sajtó borongása amiatt, hogy vesztesek lehetünk a világ- gazdasági versenyben, a peri­fériára szorulhatunk. Pedig van műszaki tudás az ország­ban, a gazdasági tehetségnek sem vagyunk egészen híjával - csak a nagy versenyhez szükséges adottság hiányzik az örökségünkből. (Egyik feltételezhető oka a zsidóság kiirtása és kivándorlása.) Beletörődjünk? Nem. De én magam csak egy átlagos igazságot tudok erről mon­dani: az orvoslás első feltéte­le a valós diagnózis.Csak aztán lehet a továbbiakról gondolkodni. Nem elég Szabó Dezsőről közterületet elnevezni, hanem olvasni és érteni kell a szavait. Egyné­hányszor igen helyes kórké­pet adott és belekiáltott a magyar világba olyan figyel­meztetéseket is, amelyek az évezred végső napjaiban is érvényesek, sőt inkább, mint kimondásuk idején, vagy a- zokban az ötven évvel ezelőt­ti szörnyű napokban, amikor az írót a főváros egyik park­jában dísztelenül eltemették. Hányán vesztek oda a Don-kanyarban? Az idén már 53 esztendeje annak, hogy a 2. magyar honvédhadseregkötelékében 207 ezer magyar katonát és munkaszolgálatost vezényel­tek ki az oroszországi had­színtérre. Ma sem tudjuk pontosan, hányán vesztek oda a Don-kanyarban a 2. hadsereg katonái közül 1943 csontfagyasztó januárjában, midőn a túlerőben lévő orosz csapatok áttörték a magyar arcvonalat. Az 52. évforduló­ra emlékezve Medgyesházán, az országzászlónál gyújtottak emléktüzet; Pákozdon, a doni emlékkápolnánál is em­léktűz lobogott az áttörés áldozataiért; a túlélők, az egykori bajtársak, az emléke­ző hozzátartozók ily módon rótták le kegyeletüket mind­azokért, akik életüket veszte­tték a harcok során A napokban látott napvilá­got Budapesten a Zrínyi Könyvkiadó gondozásában, Szabó Péternek összefoglaló tanulmányköteteDon-kanyar címmel. Ebben az író 120 ezres veszteségről számol be könyvében a Don-kanyarban eltűntek, sebesültek és hősi halottakról. Szintén a könyv­ben olvasható, hogy az orosz rádió hivatalos jelentése sze­rint 26 ezren estek fogságban az 1943. évi hadműveletek során, az esztendő első három hónapjában. Dr. SZABÓ ENDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKR1NOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69th Street NEW YORK,N.Y. 10021 Telefon: (212) 628-5626 Appointment csak előzetes bejelentesse!

Next

/
Thumbnails
Contents