Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-02-16 / 7. szám

Thursday, Feb. 16, 1995 5. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Népszokások „Mit ér az ember, ha ?” Farsang és a busók A farsang olyen népszokás, mely vízkereszttel kezdődik, és hamvazószerdáig tart, de különösen ünnepélyes az előtte való kedden, amit általában "farsang farkának" mondanak. Ez a telet, a hideget, a sötétséget legyőző tavasz egyik örömünnepe. Régen a legények nótákat, rigmusokat mondtak azoknak a lányoknak a háza előtt, akiknek nem sikerűit férjhez menniük: Farsang, farsang három napja, Itt hagyott a lányok anyja. Gyűjjék haza, Pista bácsi Mind eladták a lányokat: Kit görhéért, kit malacért? Bagi Katit egy hintóér; A kondásnét egy malacér, A kantomét egy szoknyáér, A lovásznét egy csikóér... (Maconka, Heves m.) Farsang idején a gonoszűzés és természetvarázslás is előfordult a szokások sorában. Ilyenkor baltával fenyegették meg a termőfákat, hogy kivágják, ha nem adnak elegendő termést. A busójárás a mohácsi sokácok híres farsangi népszokása. Három napon át - farsangvasárnap reggeltől húshagyókedd estéjéig - tartott régebben a mulatság. A felvonulásban csak a férfiak vettek részt. A busók a Mohács-szigetről csónakokon keltek át a városba, állatbőrbe öltöztek, fejüket álarc födte. A busók ruhájukat szalmával tömték ki, fejükre vesszőből font sapkát tettek. A lármát kürtök rikoltásával, köcsögduda- hüppögéssel, kolompolással, énekléssel fokozták. A hagyományt az a ma is élő népmonda magyarázza, miszerint a törököket a busónak öltözött szigeti emberek űzték ki Mohácsról, ám ennek aligha van történeti alapja. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok hozták magukkal még az 1600-as évek végén, ami aztán később formálódott. Farsang utolsó vasárnapján az idén április 9-én busók vonulnak Mohács utcáin s az ünnepség a Széchenyi téren álló rőzserakás meggyújtásával és körültáncolásával ér véget. H.E. "Mit ér az ember, ha ma - gyár?" Idegenben, Párizsban, reménytelennek érzett hely­zetében Ady Endre kérdezett így; vívódva, keserűen, nyolc­vanhét esztendővel ezelőtt. Versben, Az Ős Kajánban: "Mit ér bor- és véráldomás? Mit ér az ember, ha ma - gyár?" Azóta sokan, sokszor, itt­hon élők és a világba szóró- dottak kérdezik, különösen az ismétlődő nehéz, már-már reménytelennek tűnő helyze tekben: mit is ér az ember, ha magyar? Erre kerestek választ az érdmindszenti za­rándoklat diákjai is. Ötödik alkalommal rendez­te meg ezt a zarándoklatot Ady szülőfalujában a Kölcsey Kör nevében Muzsnay Árpád tanár, s teremtett alkalmat - ugyancsak ötödször - a kár­pát-medencei irodalmi vetél­kedőre. A hármas határ kö­zelében lévő Szatmárné- metibenromániai, szlovákiai, kárpátaljai és magyarországi diákok találkozhattak: Ady nevében, akár csak a két vi­lágháború között Budapesten az Ezer diák Ady-estjén. Mert Ady kérdésfelvetései változatlanul időszerűek. Adyt a ma élők is kortársuk­nak érezhetik: strázsán álló őrzőként, bujdosó kurucként, mégis és újra talpra álló em­berként. Az Iljú szívekben élek cím­mel rendezett kárpát-meden­cei irodalmi vetélkedő dön­tőjén az idén tizennégy iskola hetven diákja vett részt: szat­mári, nagykárolyi, nagy­váradi, zilahi, fehérgyarmati, debreceni, nyíregyházi, szi- getszentmiklósi és újpesti diákok; a nagykárolyi elméle­ti líceumból román növendé­kek is. Mert Ady az ő szá­mukra is érték és hagyo­mány, mint a Dunatáj annyi más népének. Aszatmárnémeti Filharmó­nia nagytermében folyt a ver­seny. Már a látvány is gyö­nyörű volt: zsúfolásig telt terem: tanárok, diákok, két­kezi emberek. S a "lámpás szép fejek" Mit ér, ha tizen­Ady Endre éves, mit ér, ha a hazájában vagy a világba szóródva él? Csábíthatott volna ez a kér­dés romantikára; tragikus, lemondó hangolásra is. A versenyző fiatalok sikeresen kerülték el eme buktatókat. Adyn, a magyar irodalmon nevelt kritikus szemlélettel állították össze műsoraikat: a fáradt, lemondó hangulatok­kal a küzdő, reménykedő hitet ütköztették. A keserű tényekkel - iszonyú dolgok mostan történülnek, mindig mindenről elkésünk, céljain­kat elcélozták, álmainkat jég verte, s még a templomot sem építettük fel - vállaló reménységgel néztekszembe: kell a bátor lobbanás. Csak azért sem győzhet a Mind­egy. Mégis és újra - föl a szívvel. A kései Ady-versek adták a legerősebb hangsúlyokat. A halottak élén költőjének a sorai: kinek agyát puskatús zúzta, kinek szemét ezer rémség nyúzta, s mégis ki­szakadó torokkal is az Em­ber az embertelenségben é- nekét mondta. A pokollal is megküzdve, a katasztrófaér­zeten felülemelkedve, az Élet él s élni akar hitében. Hittel idézték: "Nagyot végezni mégis mi jövünk, / Nagyot és szépet, emberit s magyart" A fiatalok a maguk kisértő reménytelenségével meg­küzdve ejtették minden sza­vukat. Ady igazának tudatá­ban: "A magyarság szükség és érték az emberiség s az emberiség csillagokhoz veze­tő útja számára." Magyar­ként, emberként kívánnak létezni minden időben. Eu­rópai magyarként. A min­denkire és mindenütt kiter­jesztett emberség részese­ként. Szívdobogva hallgattam és néztem a versenyző fiatalo­kat: valamennyien érzik, tud­ják a Veres Péter által is megfogalmazott igazságot: minden ember - a magyar is - "annyit ér, amennyit meg­valósít önmagából. Annyit, amennyit becsületben, bátor­ságban, okosságban, ember ségben adni tud a világnak." Amely ifjúság ilyen hittel, mindennel számot vetve ke­resi létezése értelmét, az ahogy Ady mondta a ma­gyarságról - "nyert ügyű"; mindenképen érdemes a jö­vőre. Ebben az ifjúságban bízni lehet: tébolyító helyze­tekben is bizonyára megtalál­ja a járható utakat. Nemcsak Szatmárnémeti­ben, nemcsak Erdmindszen- ten emlékeztek Adyra; idéz­ték szellemét Margittán is, a régi partiumi városban. Az Ady-szobor avatásánál havas eső csapkodott, de mégis zsúfolásig telt a XV. század­ban épült református temp­lomkertje a cimterem, ahol Petőfi már korábban felállí­tott szobra mellé került Ady szobra. Mert a magyarságnak a cselekvő hűség is tőrvénye. S Ady sírjából is életet üzen: "Az Élet él és élni akar..." "S akik még vagytok őrzőn, ár­ván, / Őrzők, vigyázzatok a strázsán." Ady üzenete: "Adja meg az Isten, / Mit adni nem szokott / Száz bús vasárnap helyett / Sok víg hétköznapot, / Adja meg az Isten." Czine Mihály SZÉKELYUDVARHELY. Több ezres ünneplő tömeg jelenlétében leplezték le a főtéren a "legnagyobb székely", Orbán Balázs (1830-1890) bronz szobrát. Ferenczy Ferenc a város polgármestere megnyitó beszédében elmondta, hogy a szoborállítással évszázados álom valósulhatott meg a romániai és a határon túli magyarság összefogásával. Sütő András arról beszélt, hogy a székelységnek vissza kell szerezni azt az univerzumát, amelytől az előző évtizedekben megfosztották. tWWWWAVkWWWVWWWWWWWWWWW> á&S \ Tisztelt Hölgyeim és Uraim! ■ Ezúton szeretném megköszönni támogatásukat, mellyel lehetővé tették ■ irodánk és szolgáltatásaink körének bővítését. Kérem, hogy a jövőben is tiszteljenek meg utazásaik előkészítésével! ■ New York - Budapest - New York $499.- + tax - tol ■ nonstop március 31-ig New York - Tel Aviv - New York $ 559.- + tax -tol J További kedvezményes utazási lehetőségek felől érdeklődjön Anikónál (800) 291-4488 (201) 628-8251 (212) 719-4488 j Ne felejtse el bekapcsolni! HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden vasárnap déli 12 órakor a WKDM 1380 AM hullámhosszon a mikrofonnál: Apatini Gyula és Mária HÍREK - MAGYAR ZENE - HAZAI SPORT POLITIKA - NY MAGYAR GAZDASáGI ÉLETE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents