Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-26 / 4. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 26, 1995 Tisztelt Főszerkesztő Úr! Nagy várakozás előzte meg az Ön vezetése alatt lévő újság első kézhezvételét. Amerikai ismerősöm karácsonyi ajándékként rendelte meg számomra az Önök lapját, amit elolvasván az ünnepnek megfelelő értéket adott. Őszinte gratulációm érte. Nem régen vagyok távol szülőhazámtól, s odahaza is az újságok napi szükségleteimmé váltak, amit ezideig más amerikai-magyar újságokkal pótoltam. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy úgy mint odahaza, úgy itt is az újságok valamelyik hazai politikai párt ruhájában öltözötten közük a híreket. Az Amerikai Magyar Szó újságról senki nem mondhatja ezt el, pedig szerény 50 centért, pártállástól függetlenül, széleskörűen mindenkihez szólva korrektül tájékoztat. A hazai újságok is példát vehetnének az Önök munkájáról. További munkájukhoz jó egészséget kívánok és nagyon boldog új évet! Gyula Szilágyi Pittsburgh Várok Kassán a villanyosra s nézem, ahogyan egy középkorú erős alkatú férfi szívja a cigarettát, s közben szedegeti a megállónál eldobott csikkeket - a nagyobbakat. Ez a kép felidézte előttem a csaknem félszázad előtti helyzetemet a Dombasz vidékén - a Szovjetunióban. Mentünk vagy jöttünk a szénbányából, előttünk és mögöttünk egy —egy felszuronyozott őr - katona. Közöttük voltak emberiesek és embertelenek. Az emberies őr cigarettáját csak félig szívta el és a "maradékot" úgy dobta a földre, hogy a rabok felvehessék. Sokszor hatan -heten is szívtak belőle még egy-egy füstöt. Az emberieden a cigarettát teljesen elszívta, a maradékot eldobta és a rabok, ha utána "ugrottak", kiverte a kezükből, sőt a puskatussal "megsimogatta" a hátukat. Az ötven évvel ezelőtti rabok, foglyok, száműzöttek, elhurcoltak mindentől megfosztottak voltak. A mostani ember nálunk önálló, szabad, demokratikus országban él, teljes jogaival - a munkára is. Hát akkor miért ez az azonosság az eldobott csikkek területén? Nem hiszem, hogy ez a véletlen dolga. Valaki - valakik csak előidézői az ilyen helyzetnek nálunk, az elválás után, elsősorban Pozsonyban. Gondolok itt a képviselőkre, parlamentre, miniszterekre, kormányra.... Vagy "dinamikus" gazdasági fejlődésünkre, életszínvonalunk állandó növelésének, a szabad ember haladásának ez is egyik mutatója? Sajnos! Iván Sándor, Kassa. írják Szembesülés Most, hogy a fényképem is a cikkeim mellé került, még közelebbi kapcsolatba kerülök az olvasóimmal. Ugyanis eddig a cikkeket olvasva mindenki elképzelt magának : ki ilyennek, ki olyannak, de biztosan senki nem maradt közömbös. Ha "egyetértettem" az olvasó véleményével, hát szerettek, ha nem, akkor meg jó szaftosakat gondoltak rólam. Még a barátaikkal is megbeszélték, hogy néha napokig csuklottam az ilyenfajta emlegetések nyomán. Egyet azonban nem tudtak rólam, mégpedig azt, hogy milyen is vagyok valójában. Öreg, fiatal, vagy esetleg középkorú! Szép, csúnya stb.. Hát most itt vagyok, kiadtam magam. Ezzel vállaltam azt a veszélyt is, hogy a személyem is kritika tárgya lesz. Ilyen korban én, meg aztán... stb. Vállaltam azt a veszélyt is, hogy az utcán esetleg felismernek és megállítanak egy-két szóra. Ezt, ha nem sietek, nem is bánom. De egy biztos, hogy így nem csak engem figyelnek, hanem én is szemmel tartom az olvasókat. A nyitott lapból kandikálok kifelé és hallgatom, vagy kihallgatom Önöket. Meg aztán "szemtől szembe" már nem olyan könnyű a kritizálás. Ugye, Önök is megfigyelték, mennyire nehéz a másik "képébe" mondani dolgokat. Mert a másik visszaszól, érvel, esetleg még riposztozik is. Tagadhatatlanul nagyobb a felelősség fényképpel az írás mellett, amit csak most érzek. Természetesen ezzel a stílusom mit sem változik, mint eddig is, csak az igazat irom. Csak ennyit akartam a fényképem mellé tenni. Deák Pál Deák Pál Vajdasági demográfia Veszélyesen fogy a magyarság száma A délvidéki magyarság demográfiai helyzetének legkiválóbb ismerője, a kisebbségi lét szociológiai vonatkozásainak kutatója, Mimics Károly Szabadkán született. Az újvidéki egyetemen szerzett bölcsészdiplomát. 1968- ban jelentette meg első írását a kisebbségi kérdésről. Az 1921-es népszámláláskor Jugoszláviában 472 ezer magyar nemzetiségű polgár élt, 1931-ben 468 ezer. A második világháború után az első népszámlálást 1948-ban tartották amikor 496 ezer magyart találtak az országban.- Az utóbbi adatot túlzónak tekintik a statisztikusok és demográfusok, ugyanis a háború után kitelepítést elkerülendő, a vajdasági németek egy része magyarnak vallotta magát. A magyarok száma a következő évtizedekben - ha szerényen is - növekszik, 1953-ban 502, 1961-ben 504 ezer fő, ez volt a csúcs. Mégis az abszolút számok azt bizonyítják, hogy a jugoszláviai magyarság száma nagyon lassan növekedett. Ez azonban tulajdonképpen az életkor eltolódásával magyarázható, a magyarság u- gyanis fokozatosan elöregedett. A nemzedékcsere eltolódott az 1980-on túli időszakra, és ekkor bekövetkezett a magyar lakosság számának abszolút apadása.- Mi volt ennek az oka?- A két legfontosabb : az asszimiláció és a kivándorlás. Sommás ítélet, túlságosan leegyszerűsíti a folyamatokat és a tendenciákat. A vajdasági magyarság demográfiai megroppanásában a kezdet az 1944 végi megtorlás, a revans az 1942-es újvidéki hideg napokért, amikor a ma sem pontos adatok szerint az áldozatok száma mintegy 40 ezer volt. A megtorlás után következett a "megbékélés", a "mintaszerű" jogok nyújtása a nemzetiségeknek a testvériség-egység jegyében.- A korábbi korszakénál sokkal jobban láthatóvá vált az asszimilációs folyamatok második szakasza, amikor meggyengül az anyanyelvhez, a nemzetiségi hovatartozáshoz és a névhez való ragaszkodás. Mindezt szükségszerűen elősegítették a következő tényezők: a nemzetiségeknek a nyolcvanas évek végéig nem engedélyeztek semmilyen önálló érdekképviseletet, amelyek megfogalmazták volna gondjaikat. Volt ugyan egyfajta nemzetiségi érdek- képviselet a politikai rendszerben, és ennek nyomán formálódott a nemzetiségi oktatási intézményrendszer is, amelyet állandóan átszerveztek. Ez mindig azt jelentette, hogy a nemzetiségi iskolák száma egyre csökkent, s mára a középfokú, illetve a szakoktatás rendszere szétesett.. A tantervekből kimaradtak a nemzetiségek tudatát érintő nemzeti tartalmak. Ennek az volt a célja, hogy a gyermekeket gyökértelenné tegyék, és teljesen új talajba, azaz szerbhorvátba ültessék őket, akár egyetlen nemzedék alatt. Félelmetesen hangzik, hogy a nemzetiségi politika által intézményesített keretben alakult ki a vajdasági magyarság kisebbrendűsége és pszichózisa, amelynek máig intézményesített rendszere védi és éleszti állandóan újra a kisebbségi jövőt- lenség érzetét...- Tulajdonképpen erre játszott rá a Tito utáni korszak politikája a nyolcvanas évek elejétől napjainkig. A mostani folyamatok ennek következményei, amikor a polgár- háború következtében tízezrével menekültek a szerbek a Vajdaságba, tovább növelve az államalkotó nép arányát, megbontva az addigi etnikai viszonyokat. Mindez csak betetőzése az elmúlt hetven évnek, amely alatt félmilló hegylakó szerbbel és crnago- ráccal kolonizálták a Vajdaságot. Már az elmúlt évtizedekben tízezrekkel csökkent a vajdasági magyarok száma a kivándorlás, a külföldi munkavállalások, a vendégmunkásság, az alacsony nép- szaporulat, az elöregedés stb. következtében, amely a kilencvenes években felgyorsult. A háború kezdetekor - 1991-1992-ben - az erőszakos mozgósítások miatt - elsősorban fiatalok - 18-20 ezer magyar menekült el a Vajdaságból. Számuk azóta tovább növekedett - akár duplájára is -, így ma lehetetlen megállapítani a délvidéki magyarság számát. Mindenesetre az 1991-es népszámlálás adata, amikor is 339 ezer magyart számláltak össze, ma már nem valós, a további elvándorlás következtében akár háromszázezerre csökkenhetett. Ez pedig végveszélybe sodorta a délvidéki magyarSag0t Botlik József Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya Értesítése A Szlovákiai (azelőtt Csehszlovákiai) Magyarok Nemzeti Bizottmánya január 7-én tartotta tisztújító közgyűlését a Washington-i Kossuth Házban. A megjelentek napirend előtt megemlékeztek az előző közgyűlés után alig öt hónappal tragikus hirtelenséggel elhunyt Dr. Szent- Ivány Gábor volt főtitkárról. A szervezet elnökségét átvevő Dr. Olgyay György felvázolta a közgyűlési határozattal megváltoztatott e lneve- zésű Bizottmány további működésének legsürgősebb feladatait: új rendes és pártolótagok toborzása, a tagsággal és helyi szervezetekkel való kapcsolat erősítése, egyéb szervezetekkel együtt közös kisebbségvédelmi akciók lebonyolítása, idegen-nyelvű tájékoztatás és könyvkiadás, továbbá felvidéki magyar intézmények támogatása. A közgyűlés e feladatokat tárgyaló eszmecserével zárult. A Bizottmány új levelezési cime: 818 Conn. Ave., NW. Suite 850, Washington, D.C. 20006 "Tied vagyok, Tiéd hazám E szív, e lélek; Kit szeretnek, ha tégedet Nem szeretnélek. " (Petőfi) MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue-Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk
