Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-05-25 / 21. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 25, 1995 Deák Pál Dél-Aftika-i foci-siker A dél afrikai sportolók a szabad választások után megkapták a játék engedélyeket és a sportesemények rendezésének jogát. Gőzerővel igyekeznek berobbanni a világ élsportjába. Eddig csak kiváló boxolókat vonultattak fel, azonban más sportágakban is számolni kell már velük. Bevallom én nem is tudtam, hogy Dél-Afrikában ismerik a focit, és azt hiszem talán még az Argentin válogatott sem tudta. A lecke amit kaptak ijesztő volt a kétszeres világbajnok számára. Az Afrikában megrendezett meccsre zsúfolásig megtelt a stadion. Lengtek és lobogtak a hazai fekete, zöld, sárga, piros zászlók. A hazaiak arcán látszott a mindenre elszánt harci szellem, amolyan győzni vagy meghalni a pályán. Csapatuk meglett férfiakból állt, akik közelebb vannak harmincas mint húszas éveikhez. Az argentinok új csapatot építenek Maradona és sok más szupersztár visszavonulása után. Együttesük inkább tizenévesekből állott, akiknek beérésére még 1998-ig bőven van idő. Mindkét csapat óriási erővel és lendülettel kezdett, a hazai közönség latin-amerikai hangorkánjában. Olyan sokat és olyan erővel támadott mindkét gárda, hogy akár egy világkupát is megnyerhettek volna. Az argentinok a hagyományos letámadásos stílusukat játszották, a hazaiak villámgyors ellentámadásokkal operáltak Egy megszerzett labdát szemfülesen passzolták át egy már lendületben lévő társhoz, aki bombagólt lőtt az argentinok hálójába az első félidő 8. percében. A közönség lelkesedése nem ismert határokat. A csapat szinte szárnyakat kapott és egyre több támadást vezettek. Az argentinok nem adták fel és szinte a kapujukhoz szegezték a dél-afrikaiakat, ahogyan ez várható volt. Az argentinok megrázták magukat és 20 percig égszakadás-földindúláa volt az afrikai kapu előtt. Ekkor tehetetlenségükben a fekete fiúk sokat szabálytalankodtak. Egyik argentin játékost le is kellett vinni a pályáról, ápolásra. Mikor az első meglepetések és a nyomás elmúlt a csapat egyre jobban magára talált. Csatáraik olyan villámgyorsak, hogy sokszor a védő elől indulva lefutották őket és csak az argentin kapus reflexei mentették meg a csapatot az újabb góltól. Ez utóbbit jól mutatja az is, hogy a szöglet arány végig egyenlő volt. Az utolsó negyedórában mindkét edző cserére határozta el magát, kihasználva mindkét lehetőseget. Az argentinok az utolsó tartalék energiájukat és minden profitjukat bevették. Hiába vágták fel őket nem éreztek fájdalmat. Úgy pattantak fel mint a rugó. A középpályán egy kavarodásban csatáruk gólhelyzetbe jutott, a védők pedig felrúgták. Az ítélet 11-es. Olyan csönd lett a lelátón, hogy Mandela mikrofon nélkül beszélhetett volna. A felvágott csatár nekifutott a labdának, és a kapu jobb és alsó sarkába lőtte az egyenlítő becsület- gólt a 79. percben. A pályán és a lelátókon is megnyugodtak a kedélyek azt hiszem mindenki tudatában volt, hogy a győzelem túl szép lett volna Deák Pál FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMAS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station. I Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt . az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk Jack Hahn: Omnia Kávéház Jack Háhn 1986 december utolsó hetében a budapesti Omnia kávéházban kezdtem el 1987 január közepéig húzódó budapesti tanulmányaimat. Traccsoláson kívül ugyanis, mint magyarul beszélő túrista, sok mindent megtudhatsz. Az Omnia kávéházban például értesülhetsz arról, hol lehet előhívatni fekete-fehér filmet, mert a Skála-áruház, a Szent István körúti nagy fotóüzlet nem vállal többé ilyent. A mai élet képeit a világ ma már csak színes fel- vé te le kke 1 hajlandó rögzíte ni. Ilyenek: hosszú haj, fülbevaló, karkötő, vállról csüngő táska, átlátszó sápadtság - ezek a fiúk. Rövid haj, kitömött vállú ruhák, trágár szavak, a középső ujj trágár jelentőségű felemelése - ezek a lányok. Imre bátyám törzsasztala tudatja velem Jávor Pálra vonatkozó történeteit, mert a közeli filmszínházban Jávorfilmet vetítenek. Mindegyik törzstagnak van valami közölnivalója: Jávor partnerei voltak: Gaál Franciska, Makay Margit, Varsányi Irén, Beregi Oszkár, Törzs Jenő, Gombaszögi Frida, Hegedűs Gyula, Turay Ida, Tőkés Anna, Somlay Artúr, Mezey Mária, Gózon Gyula, Kabos Gyula, Pethes Sándor.- Gyerekek, bocsánat - riadok ijedten -, ilyen gyorsan nem tudlak követni benneteket. Gondolkozni kell, melyik volt Gombaszögi Ella és melyik a Frida, melyik volt a nagyszerű Mály Gerő, a csirkefogó Major Tamás. Nem törődnek aggodalmammal, mert már nem hozzám beszélnek, hanem egymáshoz, akik együtt vészelték át a szörnyű időket. Ez kicsit összeforrasztotta őket, mint az ékszerész az elszakadt láncot. Nem figyelnek rám és az emlékezés madarai tovább röpdösnek: Feketeszárnyú cseresznye, Hippolit, a lakáj, A két fogoly, Halálos tavasz, - Jávor szinészségének egy- egy mérföldköve. Zilahy: Süt a nap, Molnár Ferenc: Liliom, Ben Johnson: Volpone, Vicki Baum: A nagy hotel és természetesen Móricz Zsig- mond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül - sorra elevenednek fel a Szent István körúti kávéház kis asztalánál. Mi van velem? Miért áll el a lélégze tem ? Hiszen ezek csak nevek, régen játszott színdarabok címei, szereplői. Mégis egy életen át kísértenek. Cinizmusom ellenére sírhatnékom van, mert nemcsak nevek, színdarabcímek, hanem eltűnt, ártatlanul elpusztult szülők, barátok kerülnek fel emlékezetemből. Emberek, akik hittek az utolsó percig a művelt világ civilizációjában, erejében, ígéretében, amely azonban becsapta őket, mint a kutyák világában a Doberman-fajta, amely mérgében gazdája torkát is átharapni képes. Újabb adatok kerülnek elő. Az asztaltársaság tagjai úgy dobálják őket, mint az izmoskarú fűtő a szenet a pokolian forró hajókazán torkába.- Ibsen Nórája Bajor Gizivel... Egyed Zoltán Jávor játékát jelentéktelen kliséként jellemezte...- Emlékezzetek, amikor Jávor Pál, aki baloldali gondolkodásáról volt ismert, ellentétbe került Kiss Ferenccel, akinek szobrát közös öltözőjükben összetörte? - Emlékszel Jávor Pál Peer Gynt-jére Gobbi Hildával? - jön elém a kérdés:- Nem. Mikor volt az ? - kérdem őszinte ijedtséggel.- 1941-ben.- Isten az egekben! 1941- ben a következőket írtam jegyzeteimben jeruzsálemi lakásomban, amelynek ablaka a Golgotára nyílott: - Egy népet, amely tudásra, könyvekre, Bibliára támaszkodik, el lehet nyomni, sanyargatni, de elpusztítani lehetetlen. Jeruzsálem több millió ember részére egy város, de a világ 13 milliós zsidóságának a múlt, jelen és a jövő! A társaság hirtelen visszazökken a valóságba, mert a szentimentalizmustól mentes Szent István körúton hullani kezd a szentimentálisán szép, kristálycukros hó. A mindig kissé keserű István, nyugdíjazott volt rendőrkapitány, daliás címét elfelejtve, megjegyzi: - Na, szervusz, éppen ez hiányzott nekem. Az egyedül ülő fekete hajú, fekete szemű pasas, aki csak arab lehet, mert csak arab tud asszonyra éhes szemével, képzeletében Tündit, a fiatal, szép pincérnőt levetkőztetni, - újabb kávét rendel és fázósan összehúzza gyűrött zakója alatt lévő vastag gyapjúkabátkáját.- Arabok,? - kérdem Tündit. - De mennyire. Utálom őket. - Miért? -kérdem, játszva a tudatlant. - Ha mosolyogva szolgálom ki őket, azt hiszik, ágyba akarok menni velük. Arab országokban a nők nem mosolyognak a férfiakra- adok baráti tájékoztatást. - Hát mit csinálnak az ottani pincérnők? - Ott rosszul beretvált pincérek szolgálnak ki. Az asszonyok otthon vannak. Ez nem Arábia, ez Magyar- ország - Budapest. Az öt arab legidősebbje int. - Már megint akar valamit, ami nem kerül pénzbe - jegyzi meg Tündi és akarata ellenére, a szakma berög- zött, íratlan törvénye szerint mosolyogva indul az asztal felé. A kupaktanács legidősebb tagja mond valamit. Tündi bólogat, majd az egyedül ülő férfi asztalához lép, mond valamit. Az arab röviden válaszol. Tündi visszaballag a kupaktanácshoz, de a szakmai mosoly nélkül... Rövid tanácskozás után az öt arab feláll és indul a magányos honfitársuk asztala felé. Széket, asztalt húzogatnak, hangos Salem Alejkum - köszöntés után végre helyet foglalnak.- Tündi, mi történt? - kérdem, - Ha a hegy nem megy Mohammedhez,Mohammed megy a hegyhez - feleli Tündi aranyos szellemességgel.-Ez nagyszerű - válaszolok,- erre inni kell. Tündiké, kérek még egy feketét. A hóesés erősödik. Az óra fél kettőt mutat. Mindenki fizet, indulnak haza. A magányosok - és a törzsasztal legtöbb tagja az - arra gondolnak, hogy valami nincs rendben, mert emberek megszületnek, tanulnak, dolgoznak, megöregszenek és legtöbbször egyik-másik partner kidől, mint a villámsújtotta fa és betegség után az emberiség legnagyobb betegsége, az egyedüllét keseríti meg az utolsó éveket. Most nincs kine k mondani, panaszkodni, ujjongani, feléje mosolyogni - nem marad más hátra, mint nehéz szívvel felsóhajtani, mondván, hogy az élet olyan szép, de egyedül, partner nélkül rettenetesen nehéz. U.I. A heves hóesés ellenére látom Edithtet közeledni a Vígszínház felől:- I love you mondom neki.- Drágám, - mondja Edith mosolyogva, - mi van veled? Decembert írunk, még nincs tavasz. - Ezt csak te hiszed - mondom meggyőződéssel.
