Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-20 / 16. szám
Thursday, April 20, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Magyarországba utazók figyelmébe! Jelentősen megrövidült az utazási idő Bécs és Budapest között. Ez annak köszönhető, hogy az osztrákok kiépítették az autópályát egészen a magyar határig. Hegyeshalomtól Győrig csökkentenünk kell a tempót, ám reményt keltő, hogy azon a szakaszon is épül már az autópálya. Ez a rész lesz egyébként az első koncesszióban készülő magyarút, ami a többi között azt is jelenti, hogy annak használatáért bizony fizetnünk kell majd. A tervek szerint a Győr-Hegyeshalom közötti autópályát 1995 végén adják át. Most úgy tűnik, hogy 3-400 forint közötti árért használhatjuk majd. Noha a lopások, rablások sikkasztások száma a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 5-15 százalékkal csökkent, gyakoribbá váltak a külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények. Az év első felében a sértettek 5 százaléka volt külföldi állampolgár mondta Kormos Endre a Budapesti Rendőrfőkapitányság munkatársa. Leszólítják a külföldi állampolgárt a Váci utcában, a Keleti pályaudvarnál és felkérik, hogy náluk váltson pénzt. Ilyenkor vagy becsapják, de előfordult már az is, hogy kirabolták, elvették a pénzét és elszaladtak vele. Tehát ajánlatos, hogy a pénzt a hivatalos pénzváltóknál váltsák be. Másik fontos dolog, hogy ne hagyjanak semmilyen értéket a gépkocsijaikban. Az autókat lehetőleg őrzött parkolóban hagyják, ha szállodában laknak, akkor a szálloda parkolójában. Nagyon fontosnak tartom, hogy ha riasztóberendezéssel van ellátva a gépjármű, akkor minden esetben kapcsolják be. Mint a világ nagy városaiban mindenhol, Magyarországon is működnek zsebtolvajok, főleg a 4-es, 6-os villamoson, a Belvárosban, vagy pedig olyan eseményeken, ahol nagyobb tömeg fordul meg. Csak azt tudom tanácsolni, hogy az értékeiket több helyre rakják, ha már mindenképpen magukkal viszik, ne táskába tegyék, és a táska ne lógjon a hölgyeknek az oldalán. Ha tömegközlekedési eszközt használnak, akkor vegyék maguk elé, fogják szorosan a táskát, mert nemcsak a zsebtolvajlás "divat", hanem az is, hogy ?. táska szíját levágják és a táska -egész tartalmát elviszik. Általában azt tanácsolom, hogy figyeljenek értékeikre és - ha csoportosan közlekednek - figyeljenek egymásra is. Ha Magyarországra utazom, nyithatpk-e folyószámlát? Játszhatom-e lottón, lóyersenyen, s ha nyerek, kivihetem-e a nyereményr? Amennyiben magyar állampolgár, akkor behozott valutáját is folyószámlára teheti, s magyarországi forintját is tarthatja folyószámlán. Amennyiben szerencsejátékon nyer, nyereményét is szabadon fölhasználhatja. Elköltheti, bankba teheti. A nyert forintösszeget azonban nem viheti ki az országból. Csak annyival távozhat, amennyivel minden turista vagy látogató. Nem válthatja be a forintot külföldi fizetőeszközre, hogy úgy vigye ki, hiszen több valutát nem vihet ki az országból, mint amennyit behozott a vám igazolásával. A nem magyar állampolgárok a nyert összeget zárolt számlára kell tegyék. Ez azt jelenti, hogy itt- tartózkodásuk idején minden alkalommal devizahatósági engedély kell ahhoz, hogy a számláról pénzt vegyenek föl.-TMMMWMBMBaniailita I, I1. mmrf iwb—— Dr. SZABÓ ENDREI BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kp'/plése 220 East 69th Street I NEW YORK,N.Y. 10021 Telefon: (212) 628-5626 I Appointment csak előzetes bejelentesse! A magyar mezőgazdaság "Nagy baj van a magyar mezőgazdaságban, évek óta sajátos kór pusztítja. A politika pestise”- fakadt ki a minap dr. Ro- mány Pál agrártörténész. Miben látja a bajok gyökerét? Merre vezet a kiút? Erről beszélgettünk. Sajnos ebben az évszázadban háromszor bukott el a gazdasági ráció a politikával szemben. 1945-ben megkerülhetetlen politikai feladat volt a földosztás, ahogy később tanítottuk; a magyar parasztság évszázados földéhségének kielégítése. A mezőgazdasághoz értők azonban tudták, mert pontosan kiszámolták, hány milliárd pengő szükséges a termelés új alapokon történő újjászervezéséhez a kisparaszti gazdaságokban. Csakhogy nem jutott sem pénz, sem idő, következett az erőszakos kollektivizálás. Merőben más körülmények között folytatódott al958-ban a "termelőszövetkezeti mozgalom”. De a pártközpontban és a Tervhivatalban dolgozó szakemberek nem titkolták: 60-100 milliárd forintjába kerülhet az országnak a mezőgazdasági nagyüzemek felszerelése, s a szövetkezeti átalakulás 15- 20 év alatt mehet végbe e- redményesen. 1991-ben a szakemberek ugyancsak tájékoztatták a hatalmon lévőket az anyagiakban szellemiekben megfizetendő árról. Ám ugyanabban az évbeli az országos agrárérteímiségi fórumon kimondta a kormányfő: a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás elvetése ellenében hangozhatnak el ésszerű érvek, azonban akkora a társadalmi igény a rehabilitációra, hogy az átalakítást végre kell hajtani. Még azt az óhajt sem tette hozzá, hogy mindez - a kisüzemi szisztémára való áttérés - a termelés elért szintjét ne veszélyeztesse.- Ön tíz évig irányította a megyei pártbizottság élén Bács-Kisloint, az ország legnagyobb megyéjét, öt évig volt mezőgazdasági miniszter is. Van tehát tapasztalata miképp lehet kormányozni az agrárágazatot.- Számomra is bebizonyosodott, hogy nincs olyan állami akarat, amely helyettesíthetné az emberek igényét, pótolhatná a szellemi, aza- nyagi javak, a feltételek hiányát. Másodszor: a nagy megrázkódtatások, nagy átszervezések idején született gondos gazdasági elemzések soha nem tévedtek abban, mennyi tőkére és mennyi időre van szükség az elhatározott átalakítások végrehajtásához. Az már későbbi tapasztalatom, hogy a hatalom sokféle retorziót.alkalmazott, de azért csak-csak eltűrte, ha az ésszerűség jegyében a hol b'ábry János rajza erősebb, hol gyengébb központi akaratot a mezőgazdaságban elszabotálták.- Hiú ábránd, hogy ebben az országban mindenki teremtse meg a maga munkahelyét. Ez sehol a világon nincs így. Mindig több lesz az alkalmazott, mint az alkalmazó tulajdonos. A sajátságos magyar modellt elemezgettük már sokfelől. Sajnos a mezőgazdaság mellől eltűnt az ipari tevékenység, amely alacsony bért fizetett ugyan, de mindig megtalálta a keresletet, és amelyet éltetett a mezőgazdasági munkák ciklikussága is. A falvakban is parancsoló szükség: legyen munkahely, kereseti lehetőség. Újra el kell érni, hogy a mezőgazdasági földolgozóipar egyre többeket foglalkoztasson helyben. A magyar agrártermelés jóval több a hagyományos gabona- és takarmánytermesztésnél, a hústermelésnél. Sokkal többféle alapanyagot elő tud állítani. Léteznek új lehetőségek és föléleszthetők a hagyományok. Sürgető például az erdőtelepítés, a fásítás. Megújítható energiára az utánunk jövő nemzedékeknek is nagy szükségük lesz.- A százéves erdőt száz óra alatt ki lehet vágni, de újabb évszázad telik el, amikorra ott újra erdőt lehet hasznosítani. Nem osztom azok véleményét, akik az elszenvedett csapások kiheverésére har- minc-ötven évet jövendőinek. Magyarország természeti a- dottságait már kitudta használni mezőgazdaságunk. Még adott a szakértelem, a tudományos háttér, képesek vagyunk kiváló termékeket előállítani. A növénytermesztés gyorsabban talpra állítható. Az igazi nagy veszteséget a vagyon és az állattenyésztés szenvedte el. Három éve még fizettek is az állomány csökkentéséért! A hatezer literes teheneket nem az aszály küldte a vágóhidra. Most importáljuk a húst, az idén ezerötszáz hentest bocsátanak el a húsiparból. Az állattenyésztés - üzemviteli terve pontosan jpegmutatja, mely jószágfajtával mennyi idő alatt érhetjük; utói magunkat. Anyaállatok importja nélkül lassabban.- De mindenhogyan: drágáiu Amikor a mezőgazdaságot, a falut, a tanyát jjártoltuk, azt sohase mVia&iíjpar, vagy mások rovására tettük. Ázt tartottuk szemünk előtt, mi az érdekük a fogyasztóknak, mi az érdekük a termelőknek, ennek megfelelően igyekeztünk a célokat meghatározni. Aki most feladatokat tűz ki, az nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a piac- gazdaságban többet kell fizetni a mezőgazdaságban élőknek. Tudom, hogy ez szokatlan. Való igaz, a társadalmi közérzetet alapvetően befolyásolják az élelmiszer- árak. Évtizedeken keresztül megszoktuk a szabályozott, alacsony árakat. A lakosság nem tudta - talán nem hitte -, hogy a mezőgazdasági termékek vagy nyomott áron kerültek a fogyasztók elé, vagy a költségvetési támogatás tartotta szinten az árakat. Ez a védernyő megszűnt. Egyetlen reményünk van, az ember. A nemzetgazdaság egyetlen ágazatának eredményessége sem függ tán oly mértékben az embertől, mint a mezőgazdaságé. Az egyik kereskedő becsaphatja a másikat, legfeljebb nem kötnek több üzletet. A talajt, a jószágot azonban nem lehet becsapni. Egri Sándor Segítsen terjeszteni lapunkat Küldje be olyan magyar ismerőse nevét és címét, aki még nem olvassa a MAGYAR SZÓ-t
