Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-04-13 / 15. szám

Thursday, April 13, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. RASZLAI TIBOR Húsvét keresztényeknek és zsidóknak Az Avignoni Pieta, XV. század, Louvre Hogy ki a zsidó (vallású), és ki Jézus követője? - az nemcsak a Péter és Pál apos­tolok közötti vita tanúit iz­gatta, hanem az I. századbéli zsidó közvéleményt is. A század utolsó harmadában tevékenykedő Gamliél rab­bi, a "Jabnei" előírja, hogy a pészách ünnepén - amikor arra emlékeznek, hogy a zsidó népet megalázó egyip­tomi rabszolgaságból - föltét­lenül hangozzék el az emlé­kezés tartalmát biztosító három szó: pészach, mácót és márór. A Tóra magyarázata szerint azért van ez, mert "elkerülte pészach Izrael fiainak házait Egyiptomban, midőn Egyip­tomot sújtotta". A mácót - melynek megsütése előtt vízen kívül semmi más anya­got nem esznek, s ezért "le- hem óni’-nak (a nyomorúság kenyerének) is nevezik - a Tóra - szerint arra emlékez­tet, hogy az egyiptomi zsidó­ság kenyértésztája még meg sem kelhetett, Isten már ki is szabadította népét szolgasá­gából. A márór ( a keserű gyökér ) arra inti fogyasztó­ját, hogy az egyiptomiak -mi­ként keserítették meg aláve­tettségük idején a zsidóságot. Jóllehet Mózes öt könyve korábban már szabályozta a pészách rituáléját, az áldoza­tot a háméc tilalmát (a ková­szos kenyér fogyasztását), a mácót kötelezettségét és a márór-ételt, illetve az ünnep jelentőségének megmagyará­zását gyermekeik számára, de azt hogy e három szót ki kell ejteni - nem. Miért írta elő mégis Gamliél? Mi kész­tethette rá a jabnei szinhed- rion elnökét (Kr. u. 80-117)? Amikor átvette hivatalát, a zsidóság vallási egységének felhőm lásától kellett tartania, noha az ellentétek nem érin­tették hitük lényegét. Az alap érintetlen: az istenhit ősi fogalma, a Tóra törvé­nyeinek szentsége és a ha­gyomány törésmentes folyto­nosságának elismerése - mindkét táborban vitán felül állt. Volt azonban egy másik jelenség amely a legnagyobb veszéllyel fenyegette a ezt a féltett egységet a zsidóságon belül - a fiatal kereszténység. Megváltoztatta az ősi isten­fogalmat, hatályon kívül helyezte a Tórát és elvetette a hagyományt. Annak ellené­re, hogy e felfogás vallói ma­gukat is zsidóknak, "zsidó­keresztényeknek" minősítet­ték. Föllépésük merőben új helyzetet teremtett - a szaka­dás nem volt föltartóztatha­tó. A zsidó-keresztények, Jé­zusra emlékezve, példáját követve, az első pészach- estét a szokásos előírás sze­rint ünnepelték. Csakhogy teljesen más szellem járta át őket. Ezen a pészachon már minden Jézus körül forgott, ő volt a tengelye az egész ünnepi szertartásnak. Az ősi, történeti zsidó emlékezésnek nyoma sincs. Az evangéliumi jelentések szerint Jézus - megtartván tanítványaival a pészach- (széderesti) lakomát - vette a kenyeret (a mácót), megáldotta, azaz elmondta a b'ráchót, darabokra törte, és így szólt: "Vegyétek és egyé­tek, mert ez az én testem, mely érettetek adatik; ezt cselekedjétek az én emléke­zetemre." Majd hálákat mon­dott a borral teli kehelyre, elmondta a b’ráchót, és így szólt: "Igyátok, ez az én vé­rem, az újszövetség vére, mely sokakért kiontatik." Az "áldozati bárány " e kijelen­tés értelmében maga Jézus, akinek szenvedése és önfelál­dozása a megváltás forrása. Ő az Agnus Dei (Isten bárá­nya), a messiási eszme és eszmény megtestesülése és megvalósulása. A zsidó-keresztények szá­mára tehát a pészach-áldo- zat, melyet ettek, a Jézusra való emlékezést szolgálja. A mácót, melyet ettek, a bor, amit ittak, Jézus testének és vérének emlékezete. A márór pedig Jézus szenve­déseinek emlékezete. A pé- szach-lakoma ily értelemben a keresztény egyház alapítá­sának, a Jézusban hívők ün­nepe. Aki tehát e háromféle eledelt e szemlélet alapján vette magához, azt nem ne­vezhették zsidónak, még ha annak vallotta is magát - s az ősi, hagyományos, történeti hűségű zsidó nem is tekint­hette és tekintette annak. Rabban Gamliél pedig - a zsidóság egységes megőrzése érdekében - tudni akarta: ki zsidó, s ki nem az. Intézke­dése érthető, s társai támo­gatását is élvezte. Mert aki ezt a háro szót nem úgy ér­telmezte, miként a misna (a szóbeli tan tövénygyűjte- ménye), azaz ahogy Gamliél részletezte, hanem más vala­kinek vagy más valaminek "emlékezetét" tartotta, az "nem teljesítette kötelessé­gét"; nem pészach-vacsorát, hanem Úrvacsorát ült meg. Az olyan kizárta magát a zsidóság köréből. (Megje­gyezendő: a zsidó-kereszté­nyek is kizárták mindazokat az Úrvacsora részvételéből, akik nem keresztelkedtek meg, s a nélkül vették körbe az emlékezés asztalát.) U- gyanakkor - történeti rálátás­sal - azt is méltányolnunk kell, hogy Gamliél ezen in­tézkedéseiben nyoma sem volt a vallási türelmetlenség­nek, kizárólag a zsidóság val­lási törvényeinek tiszta fenn­tartása és a közösség egysé­gének megóvása lebegett szeme előtt. A húsvét keresztényi esz­meköre az emberiség meg­váltásának, a megváltottságá­nak L'özös öröme. Csak a IV. században válik külön liturgikus ünneplése: a pas- cha staurósimon (a kereszt húsvétja) a pascha anastasi- montól (a feltámadás húsvét- jától). Egyetlen ünnep illette akkor még a szenvedés és a feltámadás eszméjét, hisz e kettő együtt a megváltás. Az ünneplés legszembeszökőbb mozzanata a kereszténység egész első évezredében "a fényességes éjszakának édes virrasztása". Mivel úgy gon­dolták, Jézus feltámadása hajnal előtt történt. Az a- ranykorban, a IV-V. század­ban már Augustinus azt mondhatta: az egész világ virraszt ezen az éjjelen. "Ez az a nap, melyet az Úr alko­tott, ujjongjunk és örvendez­zünk"! Ehhez az éjszakához - különösen az első századok­ban - sajátságosán kapcsoló­dott Jézus újraeljövetele (a parusia) gondolata. A pa- rusia, az eljövetel a megvál­tás befejezése lesz; a teleiósis mindennek megkoronázása. Minél közelebb megyünk az apostolo korhoz, annál lán­golóbb, naivabb ez a remény - maga Pál apostol sem volt mentes tőle. A népi öröm, a Krisztus- várás legegyszerűbb kifejezé­se a kivilágítás. Noha húsvét teliholdja önmagában is vi­lágosságot ad a fény a ke­reszten egészen "elégő" áldo­zatot hozó Krisztus jelképe. Amint a fénnyel kezdődött a világteremtés, úgy az újjászü­letés is fényben fürdik. Krisz­tussal együtt támadnak föl s születnek újjá, azaz lesznek keresztényekké a hitújoncok: a katechumenek. A hellenis­ta római kor valamennyi misztérium vallásában az ün­nepélyes avatás az éj ho­mályában történt. Megke- resztelkedvén hófehér ruhát öltöttek magukra, jelezve lelkűk újságát, megtisztulásu­kat. A megkereszteltek elő­ször vettek részt az Úr titkai­nak ünneplésén. Adózáskor ezért mézzel édesített tejet adtak nekik jelképként. A húsvét egy hétig tartó ünnep volt: a paschale sacramentum (a húsvéttitok) újjongó meg- ülése. Megváltott és új életre szült a halállal diadal­maskodó Krisztus. Az ókereszténység minden volt, csak nem elméleti, nem esztétikummal,szépgondola­tokkal játszadozó édelgés. Ilyen gyakorlati következte­tést vont le már Pál apostol is, amikor "Krisztussal együt­tes feltámadásban az odafent-valók keresésének normáját állítja hívei elé". A consurrectio (az "együttes feltámadás") erkölcsi meg­újulást jelent. Ferencz Amália Jézus emlékére A keresztfa meredezett Rajta Jézus, halottá lett Kiserkent a drága vére Lefelé hullt, a kövekre Akik látták rémüldöztek Esedezve könyörögtek Könnyek érte leperegtek Hegyoldalak megrepedtek Ő volt a Szent, tiszta lélek Kiért mennydörögtek legek Kinek tövis szúrta fejét Hegyes dárda döfte szívét Soha nem felejtjük tettét Értünk vitte nehéz terhét Alakja Szent, sérthetetlen Áldja meg Őt, az Úristen $599. 3ü napos(*) $559.._ 30 napos (*) $559.- 30 napos (*) $659.- 60 napos (*) $579.- 6U napos (*) $636.- 30 napos (*) $636.- 30 napos (*) $619.- 60 napos (*) Figyelje árainkat, velünk olcsóbban repülhet $SAVER APEX jegyek Április/Május-ban New York - Budapest - New York direkt New York - Budapest - New York átszállással New York - Becs - New Yoc. átszállással New York - Budapest New York direkt New York - Budapest New York átszállással Chicago - Budapest - Chicagó átszállással Chicago - Bécs - Chicagó átszállással Budapest - New York -Budapest átszállással * plusz applicable taxes - Az árak időközben változhatnak EGYIRÁNYÚ JEGY ES SAPECIALIS New York - Prága - direkt $ 353.- New York - Becs one way $ 353.- (*) New York - Budapest átszállói $ 353.- Budapest New York one way $ 404.- (*) BUDAPEST HOL YD AY - 6 éjszaka - 2 utas, 1 f6 $ 737.- tői 1 hét , Repülőjegy - szálloda - reggelivel - adó BUDAPEST FLY/DRIVE - $599.- tói 3 utas 1 fó 1 hét- autó- repülő Jegy rendelés április 30-ig - Indulás május 31-ig, 1995 JUNIUS HÓ SPECIÁL New York Budapest direkt $ 699.- tÖl (*) New York - átszállással $ 669.- (*) Kedvező jegyek Budapest - Boston/ Miami és más USA városokba kapható Hívjon vagy írjon SJAR JREK TRAVEL 117 SOUTH MAIN St FREEPORT N.Y. 11520 Tel: (516) 868-5544 Fax: (516) 546-8690

Next

/
Thumbnails
Contents