Amerikai Magyar Szó, 1994. július-december (48. évfolyam, 27-47. szám)

1994-09-15 / 34. szám

Thursday, Sep. 15. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Szociológiai felmérés az ifjúságról Dr. Palotás Zoltán Ml KÖZÜNK VOLT BUDAPEST. Az ifjúság és a rendszerváltás volt a témája annak a kutatásnak, amelyet a Magyar Polgár Alapítvány megbízásából készített Bánáti Ferenc szociológus. A 16-35 éves fiatalokra kiterjedő felmérés egyik legfőbb tanulsága az, hogy a fiatalok nem kormánypártiak, de nem is ellenzékiek, kévéssé bíznak a politikában és a rendszer- váltás nem váltotta be az előzetesen hozzá főzött reményeket. Bánáti Ferenc elmondta, a felmérés során 1235 fiatalt kérdeztek meg. Voltak szakmunkástanulók, gimnazisták, egyetemis­ták a szolgáltatásban, az iparban a mező­gazdaságban dolgozó értelmiségiek és munkanélküliek, Budapesten, vidéki városokban és falvakban élők. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy az ifjúság dó’ntŐ többségében bizalmatlan a politika és a politika csinálói iránt. Bár az ifjúság úgy tűnik, saját ügyei iránt érdeklődést mutat, a politika iránt kevésbé. A rendszerváltást általában inkább negatívan Ítélik meg az 1990-es eufórikus hangulat ellenére is. Az 1993 októberében- tehát még jóval a választások előtt- kitöltött kérdőívek es 40 mélyinterjú arról tanúskodik, hogy az ifjúság pozitívumként értékeli azt a tényt, hogy az országban megindult a demokratikus átalakulás. Magyarországnak választott parlamentje van, működik az Alkotmánybíróság. Ugyanakkor a fiatalok saját életükben hiányolják a demokráciát, nem érzik, hogy mindennapi életük demokratikussá vált volna. A szociológus azt is kifejtette, a felmérés másik fontos tapasztalata, hogy a megkérdezettek úgy gondolják, a gazdasági-szociális változá­sok a rendszerváltás óta erőteljesebben érintették az egész országot, mint saját magukat. Szomorú, de tény, hogy a fiatalok többsége nem lát célt és perspektívát maga előtt. "Az emberek szamomra két csoportra oszthatók. Vannak élhetetlenek es vannak ügyeskedők.... És az ügyeskedők megtalálják az utat a hatalom felé, a gazdaságpoliti­ka, a gazdasági hatalom fele" -(igy vélekedik a viszonyokról egy 26 éves nótler vegyész­mérnök férfi. "Az emberek nagy része becsapottnak érzi magát. Nem történt meg a rendszerváltás, az emberek nem érzik igazán azt, hogy maga a struktúra változott volna. Tehát végülis ugyanazok a panelek érvényesülnek a hatalom részéről'!- válaszolja egy másik fiatalember. Bánáti Ferenc szociológus leszögezi, j szerinte hosszú évek óta problémahalmaznak és gondok forrásának tekintik az ifjúságot, holott az jelentős erőforrás lehetne. Szerin­te mindenképpen szemléletváltásra van szükség már csak azért is,mert az országban 114 ifjúsági szervezet létezik. (torok) I I I I » Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelők: 229 E 79.St.New York NY 10021 (212) 737 2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 13848 Elder Av. Flushing.N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST elfogadunk Túlsúly problémák * magas vérnyomás Cukorbetegség * Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy BOSZNIÁHOZ ? I. rész 400 ÉVES TÖRÖK HATALOM A középkori balkáni-délszláv államala­kulások a két rigómezei csata - 1389 es 1448 - után vesztették el függetlenségüket és váltak előbb-utóbb török vazallussá, több mint 400 évre. A törökök Magyarországból való kiűzése után ezek a tartományok időlegesen osztrák megszállás alá kerültek, majd az Ozmán Birodalom határa hosszú időre - közel 200 évig - a Száva-Duna vonalán állandósult. A meghódított délszláv népeket azonban nem sikerült sem törökké, sem mohamendánná tenni - a török különben is "türelmes" volt - de a zavarok, villongások, felkelések állandósultak, és csak a kemény adóztatás, illetve annak "hatékony" végrehajtása egyensúlyban tartásával lehetett a torok uralmat fenntartani - leginkább csak ott, ahol török helyőrség volt, ( illetve ahova adóbehajtó (rendfenntartó) _ karhatalmat vezényeltek. De ott mindig ver folyt. Közismert, hogy az elnyomott forrongó balkáni keresztény népeket az "atyuska", az orosz cár mennyire pártfogolta, segítette, nem egészen önzetlenül persze, mert hiszen Nagy Péter cár végrendelete óta a cél Konstantinápoly és a tengerszorosok (Boszporusz, Dardanellák) elfoglalása és a Földközi-tengerre való kijutás - és mindenekelőtt- a Balkán meghódítása volt. Mindez nyilvánvalóan keresztezte Nagybritannia és a Monarchia érdekeit: Ez volt az ( egykor megoldhatatlannak vélt "keleti kérdés". A cári hatalom 1877-ben elérkezettnek látta az időt, hogy megvalósítsa Nagy Péter álmát: megtámadta és legyőzte a törököket és a közvetlenül Konstantinápoly elÖtt fekvő San Stefano-ban kötött béke értelmében urává lett volna a Balkánnak azáltal, hogy megalkotta volna Nagy-Bulgáriát, mint vazallus államot. De a nagyhatalmak nem fogadták el ezt a békét. Különösen a Monarchia volt tudatában a fenyegető orosz veszélynek és titkos tárgyalásokon jóelőre biztosította magának Bosznia-Hercegovinát. De a többi nagyhatalom - főleg Nagybritannia - is megmozdult érdekei védelmében. Egybehívták a berlini kongresszust (1878), mely Andrássy Gyula - akkor a Monarchia külügyminisztere volt - hallgatólagosan elismert szellemi ( irányításával kompromisszumot hozott létre: Törökország balkáni területállományát csökkentve és a balkáni nemzeteket erősítve. Mégis, Oroszország megfosztva érezte magát győzelme gyümölcseitől: neheztelése különösen a Monarchia iránt megnőtt. A Monarchia nemzetközi felhatalmazást kapott a Törökországtól távol fekvő Bosznia-Hercegovina megszállására, a rend helyreállítására és tartós igazgatására, a szultán szuverenitásának névleges fenntartásával. Az 1866-os mélypont (Königgratz!) után a Habsburg Birodalom hadereje ismét szerepelt - éspedig nem rosszul - ha nem is volt éppen "katonazenés bevonulás", amint azt állítólag Andrássy gondolta: Bosznia-Hercegovina katonai birtokba vétele erősen sújtotta Magyarországot: a közös hadsereg 7700 halottjából 5260 volt magyar(orszógi) állampolgár és a hadjárat 200 millió aranyforintba került, Érdekes megemlíteni, hogy a "délszláv világ" (Horvátország, Szerbia, Bosznia- Hercegovina) és általában a Balkán, még akkor - a "boldog békeidőben" - sem igen érdekelte nagyapáinkat. Sőt meg az un. "magyar glóbusz" nagy szektoriai sem nagyon foglalkoztatták az akkori magyar közvéleményt, igy Erdély, azon belül is a Székelyföld vagy a Csángó-vidék. De azért nem egy kitűnő tudósunk akadt akiknek munkáiból ma is tanulságos idézni. Előttem fekszik két dokumentum Bosznia-Hercegovina politikai szervezetéről és Cs. és kir. Pénzügyminisztérium német nyelvű jelentése. Ezekből kitűnik, hogy Magyarország - olykor erején felül - járult hozzá Bosznia-Hercegovina megszerzéséhez, megtartásához és felvirágoztatásához. Ezekből a könyvekből kitűnik, hogy pl. Bosznia-Harcegovinának 1911-ben 11.370 állami "hivatalnoka és alkalmazottja" volt, ebből magyar honos 3.043, osztrák 3.920 és bosznia-hercegovinai illetőségű 4.385 fő. Az 1908-ban zajlott le az "ifjú törökök" forradalma, amely alkotmányt csikart ki a szultántól és alapjaiban rázkódtatta meg a roskatag Ozmán Birodalmat, Európa akkori "beteg emberét". Senki se tudta, mit hoz a holnap. Az elnyomott tartományok lázongtak. Bulgária kikiáltotta teljes függetlenségét. A nagyszerb agitáció a tetőfokára hágott és a Monarchia joggal érezte veszélyeztetve balkáni (és adriai) pozícióit. Az adott helyzetben elkerülhetetlen volt Bosznia-Hercegovina annexiója. Ezt Ferenc József 1908 október 5-i proklamációjában jelentette be, - ami akkor csaknem háborút robbantott ki. Mindazonáltal a Monarchia diplomáciájának sikerült úrrá lennie a súlyos krízisen és hosszas tárgyalások után, 1909 február 26-án kompromisszumos szerződést kötött a Török Birodalommal. ☆ VIDEOFILMEK ☆ SZISZTÉMACSERÉLÉSE!!! Amerikai rendszerről magyar szisztémára, vagy fordítva, 24 óra alatt. Küldje videó­ját szeretteinek!!! ☆ VIDEOFILM ☆ A Szentatya magyarországi látogatásáról. 2 órás színes műsor, ára postaköltség­gel együtt $30.0B. ☆ KAPHATÓ ☆ A történelmi Magyarország színes térképe, az ország és a vármegyék címereivel. Plasztikkal védett kartonon 22"x32"-es nagyságban, ára postaköltséggel együtt: $20t Megrendelhető a következő címen: ☆ MAGYAR NAPLÓ A- VIDEÓ OSZTÁLY ­P.O.Box 822 - Beach Street, Daytona Beach, FL, 32115, USA. Tel: (904) 254-4919. Kérjen ingyened nutfatoányteámot a: Magyar Napló - bólU!

Next

/
Thumbnails
Contents