Amerikai Magyar Szó, 1994. július-december (48. évfolyam, 27-47. szám)

1994-07-07 / 27. szám

Thursday, July 7 1994. AMERIKAI MAGYAR SZ6 5. 110 éve született Babits Mihály magyarsága V Szemelvények Takács Lajos; Tamás László életútja 24. 1 c. müvéből.- Hol dolgozol? - kérdi Tamás,, mikor belépnek a házba.- A Győri Textilben . - Szövőnő vagy?- ( Bérelszámoló. - mondja Franciska, aztan megnyomja a csengőt. Bent kulcs fordul és nyílik az ajtó. Ötven körüli, szürke hajú asszony fogadja őket nagyon barátságosan.- Az édesanyám - mutatja be az anyjat Franciska. " Tamás László >a Ferike édes­apja.. (- Özvegy Majer Jozsefne vagyok. Örülök, hogy meglátogat bennünket édes fiam. A kicsi ugyan most alszik, de azért meg­nézheti.- Felkeltsem? - lép oda Franciska, hogy karjaiba vegye a gyereket.- Nem, a világért sem keltsd fel, hadd aludja ki magat kedvére - mondta Tamás. Franciska e pillanatban szentül hiszi, hogy Tamás félti és szereti a gyereket, de tévéd, mert az távolinak, idegennek tudja ezt a kis emberket, aki egy szemernyit sem hasonlít ra.. Nem, nem , ez nem az Ő gyermeke, gondolja, mialatt nézi az alvó kisfiút. De hogyan bizonyítsa be, hogy nem az övé, hiszen az, hogy nem hasonlít rá, még nem bizonyíték. Ha Fran­ciskával törvényre kerülne, ő lesz a vesz­tes. Ót, a tapasztalatlan falusi suttyót, aki eleteben Pesten volt először növel, ez a rafinált lány alaposan átejtette.- Jöjjön édes fiam, megkínáljuk ebéddel, már bizonyára megéhezett - fogja karon Majerné Tamást.- Sajnos csak bablevessel és túrós csuszá­val szolgálhatunk. Az( nagyon jö - húzza székét maga ala Tamas.- Nagy a szegénység, de most csak a városi tömegek nyomorognak, a falusiak élik világukat - mondja Franciska, majd igy folytatja: - Éppen tegnap hallottam a gyárban, hogy a parasztok meghizlalnak három-negy disznót és húsért, zsírért sonkáért, szalonnáért, kolbászért mahagóni bútort, perzsaszónyeget, zongorát, szőrme- bundát, ékszert vásárolnak es nem éreznek hiányt semmiben; ugyanakkor egy pár qsirke árából kifizetik az évi adójukat. Ök aztán nem bánnak, ha az infláció örökké tartana is. Az infláció ha nem is mindjárt, de lassan mégiscsak véget ér, amikor Tamás a vagongyár kovácsmühelyében elfoglalja a munkahelyét, a forint már forgalomban van és a cserekereskedelem egycsapásra megszűnt. Tehát megszűnt a batyuzás és megszűnt a feketepiac is. De a helyzet csak annyit változott, hogy pénzért mindent meg lehet vásárolni, ami az üzletekben és a piacon kapható. Tamás, mint családos ember az első fizetésekor a borítékban kilencven forintot visz haza, de ez csak pillanatnyi öröm, mert ennek a pénznek már helye van, ó csak hazavitte, kikézbesitette, ennyi az egész. De továbbra is szűkében van a pénznek, mert a cserekereskedelem megszűnte után hamarosan emelkednek az árak, ami a forint vásárlóértékét gyen­gíti es áru sincs eleg. Ha az emberek olcsón vásárolhatnának, az üzletek egy-kettore kiürülnének. Tamás az infláció alatt nem vállalt a városban munkát, hanem vidéken napszá­mozott. Dolgozott a jómódú parasztoknak kenyérért, lisztért, krumpliért, aztán reszes kukoricát kapált, aratott, masiná- zott es a kukoricaföldön, a tarlón, a cséplő­gép mellett leszakadt róla a ruha. Amikor a gyárba bejut, a cipói talpa leváloban vannak, az inge foszladozik, a nadrágja és zakója kirojtolodott. . Legelsósorban cipőre kell szert tennie, de pénze nincs. folytatjuk. Babits Mihály éppen 110 éve született, országunk virágzó korában Szekszárdon, tekintélyes bírói családban. A családi ház szobái ma is megtekinthetők, a latinos műveltség jeleit viselik, akárcsak a dél­dunántúli nemesi kúriák többsége. A fiatal Babits ennek a haznak zárt légköré­ben nőtt fel, és a közeli szőlőhegy, a Bartina adta i , hozza a nyílt termé­szeti világot. Innen hozta rajongó terme- szetszeretetét, szigorú erkólcsisé- get es a korhoz illő, liberális élet- szemléletét. Ez a természeti és szellemi háttér mutatkozik meg későbbi Írásaiban, különösen költeményeiben és elbeszélő alkotásaiban. Innen magyarázható izzó magyarsága is. Babits az ország keleti sarkára, Fogaras- ra került gimnáziumi tanárnak, a dombos dunántúli otthonból a havasok aljára. Emlékiratában eltűnődik egykori fogarasi diákjain: magyarokat nevelt vagy ellenséget? -"Ismertem a helybeli román intelligenciát - Írja -, pópát, ügyvédet, újságírót... bár nem közelebbről és bizalmasan, mert ők távoltartották magukat, s nem akartak bennünk jó barátot látni". Bizalmatlanok, gyanakvók voltak, "holott nem volt nálam naivabbul Európa-hivó, s nagyobb megvető je minden sovinizmusnak és vadmagyarságnak." Sőt, olyasfélét gondolt róluk: "Tálán ök még Őrzik, amit mi elvesztettünk, a közős dalokat, közős meséket, közös emberséget". Ezzel a magyar tanár a társadalmi közeledés egyik lehetőségét pendítette meg. Három év elteltével Pesten folytatta tanári munkáját. Itt szembe került a zsidó­kérdéssel. Ebben is olyan emberséges módon igyekezett állást foglalni, mint Fogarason a nemzetiségi kérdésben: "Krisztus előtt nincs pogány, nincs zsidó, aki az embereket nem fajta szerint Ítéli...... aki testvérnek szánt mindnyájunkat, s szabadoknak az emberi lelket e világ hatalmasságaival szemben.... Az én szolgá­latom: megőrizni népem legtisztább erköl­csi hagyományait... az igazság es szabadság tiszteletét." Lényeglátó, útmutató irodalmi tanulmányai alapján szóba került egyetemi tanári kinevezése. A kinevezés azonban a zavaros időkben késett es Babits a tanítástól és közélettől visszavonulva, csak az irodalomnak es az irodalomból élt. Sohasem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja, ismerte és nem is leplezte a porondon lévő két oldal gyöngéit, felelőtlen cselekedeteit, történelmi mulasztásait. JÓ egy évtizeden at Dr. SZABÓ CADRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS Endokrinológus v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 th Street NEW TOBK.NZ 10021 Telefon: (S12) 688 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel. visszavonultságban dolgozott, s mint korának egyik legműveltebb magyarja, Európa, Amerika iroit, a régiektől kezdve a legmodernebbekig eredeti nyelven olvasta; sok egyéb mellett Dante óriás müvét, az Isteni színjátékot is magyarra fordította. Költemények, tanulmányok, regenyek körülbelül t egyenlő arányban kerültek ki tolla alól; 1909-től 1941-ben bekövetke­zett haláláig mintegy 25 eredeti miivel gazdagította irodalmunkat. Érzékeny alkatának különösen megrázó élményt jelentett az első világháború, amelyben a művelt népek fiai is barbárokká változtak, pedig még nem is alkalmazták a módszeres "tisztogatás" balkáni formáját. De azt mar tapasztalhatták, hogy győzelem nem elsősorban a vitézségtől függ, hanem a minél pusztitóbb technikai felszerelt­ségtől. Babits mélységesen megvetette a politikát, amely emberi nagyravágyásból megejtő ígéretekkel a gyilkolás fegyveréhez nyúl. Nyilt pacifizmusáért a háborús uszítok gyalázkodásának céltáblájává vált. Állás- foglalását méjg a konzervatívok is hazafiat- lannak találtak. Az egyik neves irodalmi társaság tagjai sorából is törölte. Babits úgy érezte, Őt is bábként akarják kezelni, akár a tömegeket, erre egyik versében igy válaszolt: "Tán ilyen báb vagyok én is, de a bábot/ dróton tartják; s tudjátok meg/ izmos drótjaimat nem kétfelülről rángatják,/ hanem Valaki felülről igazít­ja kimondhatatlan ujjal." Amikor azonban az ország a háború borzalmaiban elalélt és a győztesek irgal­matlanul feldarabolták, Babits nemzetevei együtt a békediktátumot az ájult országra ráerőszakolt igazságtalanságnak mondotta, messzire hangzó szóval. Költészetében mindvégig a teljes Magyarország képét őrizte. Évek múltán a körűié is örvénylő szennyes indulatok elültek. Az Ady híveiből sarjadt Nyugat folyóirat szerkesztője lett, az irodalom vezéralakjai közé emelkedett. A politika ismét felfigyelt rá. Most már a jobboldal es a baloldal is igyekezett a maga számára kisajátítani, de ő továbbra is megőrizte sajátos énjét: költészetében mindvégig képviselte a haladó irányzatot, a modernizmust, amit ötvözni tudott neveltetese nemes konzervativizmusával. Elmélkedéseit a beteg ember sóhajtásával fejezte be, akinek mar minden mozdulat fáj: "Szörnyen zsibbadt vagyok: Akárcsak Magyarország." Dr. Török István Babits Mihály: EPILÓG Mégis, lelkem, szeressed hazámat! Sem neked való az űr hidegje! Itt a glóbus, a meleg szigetke s lélekágya szent Európának. Soha el nem hagyhatod hazámat; útjaidat akármerre bolygod, egy országot hordozol magaddal, veled jön egy makacs íz, egy halk dal viszed, mint a kárhozott a poklot; de halálig, mint ki bűn között él, várja híven az Éden sugáros türelme: úgy vár reád a város és a kis ház, melyben megszülettél. (Részlet a Hazám című versből.) ŐRSÉGVÁLTÁS A FEHER HAZBAN WASHINGTON, D.C. Clinton elnök, Lepn E. Panettát, az elnöki hivatal költségvetési ügykezelőjét nevezte ki a Fehér Ház hivatali főnökének, régi barátja, Thomas F. MacLarty III. helyébe.

Next

/
Thumbnails
Contents