Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-10 / 6. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 10. 1994. Szemelvények Takács Lajos: Tamás László életútja 4. c. müvéből. A nagyszülei, akik jók voltak hozzá, mint a falat kenyér, akik őszinteségre, becsületessegre tanították, akik szorgalmas, dolgos embert faragtak belőle, akik istenfélelemben es csendben élik a maguk egyszerű életét a természeti szépséggel megáldott erdők borította kemenesaljai dombvidéken. Ott tavasszal a homokos lankákon virágpor- felhőt emel a lenge szél a rozstáblák fölé, ahol a virágzó gyümölcsfák óriás csokorként díszítik a. kerteket és a szőlőhegyeket, ahol a hajdina virágja illatos hóval borítja be a hatart, ahol gyümölcste- her alatt roskadoznak a fák es a hamvas sötétkék meg mézsárga szőlőfú’rtök húzzak a venyigét, ahol akác meg fenyŐhasábok pattognak ( a tüzon,( ahol meghittebbek a téli esték, mint bárhol a világon, ahol valódi akácmézzel isszák a illatos hársfateát és csendes beszélgetéssel vagy olvasgatással töltik az idŐt^ amig kint üvölt a szél és a nehéz, sötét égből szakad a hó. Itt azonban nem ülhet a kályha mellé a kezében egy pohár mézesteával lefekvés előtt, mert a legénylakásban nincs kályha es alkalma sincs teát főzni sehol. Nagyon ridegnek érzi az életét és nagyon bizalmatlannak találja az embereket. A nagybátyjáénál nem találta meg a remélt második otthonát, a barátnője sem nyújthat neki többet, mint a testét, a munkatársai közül csupán Pista áll hozzá közel, de igazán vele sem tud megbarátkozni. Habár később megbánja, hogy nem igyekezett szorosabbra fűzni a barátságot ezzel a talpraesett, barnapiros fiúval, de akkor már késő. Azonban egy májusi vasárnapon, mikor az elhatározás már végleg megérett benne, hogy visszatér a falujába, a Frange- pán utcai református templom előtt megismerkedik egy magas^ ösztövér fiatalemberrel, akivel eleire szóló barátságot köt. Istentiszteletre még korán volna beülni a templomba, igy aztán az emberek a templom előtt beszélgetnek. Az ég felhőtlen, a levegő enyhe és oly beketeljes csend van, hogy szinte azt kell hinniük, hogy ezt a tiszta eget többé sohasem mocskolja be a halált hozó bombázó kötelékek benzinjének égésterméke es a légvédelmi ágyúk gránátjainak füstje és ezt az ünnepi csendet sohasem veri fel többé a harcigépek motorjainak dübörgése, bombáiknak félelmetes süvőltése^ robbanása, géppuskáinak ropogása es a légvédelmi ágyúk döreje.- Mintha csak beke volna - hordozza körül a tekintetét Tamás a felhőtlen égen.- Találóan jegyezte meg - fordul hozza a közelében álló magas fiatalember barátságos mosollyal. Ovális arca fölött hullámos, gesztenyebarna haj takarja a fejét, az arcéleit egészséges, piros szin vonja be> a szeme mélykék, mint a tavaszi éj. Szürke felöltőjének a gomblyukában néhány szál ibolya virít, a baljában világos színű könnyű szarvasbőr kesztyűt tart. t Tamas csak zakóban van. Átmeneti kabátra még nem telt neki, a háromnegyedes, prémgalléros télikabatját meg szégyel- né már viselni és egy kicsit meleg is volna. folytatjuk MUNKAÜGYBEN Ha házvezetőnői vagy babysitteri állásra van szüksége, vagy ilyen munkaerőt keres forduljon bizalommal ALEX “bez Budapest Employment Agency 255 E 74 St. New York, N.Y. Telelőn: (212)628 2500 SPORTS Magyar sakktehetség Lapunk múlt heti számában Deák Pál tollából megjelent cikk foglalkozott egy fiatal sakk tehetség, Leko Péter karrierjével. Most jött a hir, hogy a 14 éves Leko a legfiatalabb nagymester lett a Hollandiában tartott sakkversenyen. Leko 1979-ben született és 1991-ben Polgár Judit rekordját is megtörte. Csak Polgár Judit és az amerikai Bobby Fisher valtak nagymesterekké 15 éves korukban. Leko előzőleg rekordot állított fel Budapesten és Spanyolországban 1993-ban. Szegeden lakik anyjával, nagyanyjával és fivérével. Ellenfele a versenyen Predrag Nikolic volt Bosznia-Hercegovinából. Több mint három éve tanul és játszik sakkot teljes idejében. Európaszerte résztvett sakkversenyekben. Adorján András és a holland Genna Sosonka a trenerei. ____________ Norvégiái jégkockák Nincs irigylésre méltó helyzetben a február 12-en kezdődő lillehammeri téli olimpia szervezőbizottsága. Kényes kérdés például, hogy miképpen oldható meg a világ minden tája'rol ezrével érkező szurkolók elszállásolása. Ugyancsak gondot jelent, hogy lényegesen tóbb a jegyigénylés, mint a kiadható belépők szama. A szervezők hamisítatlanul "északi" megoldást találtak a problémára. A várost környező erdőben két tisztást is megtisztítottunk a hótól, igy közel 1500 sátor felállítására lesz mód. Akiknek nem jut hely a szállodákban, kedvükre kempingezhetnek majd a szabadban. A jegyhez nem jutó szurkolok számára külön buszjáratokat inditun«. a hegyekbe, ahol 7 ” , , , , „ ~ a .pályák mellett A* ohmpia kabalafiguraja kisérhetik figyelemmel ____________ a versenyeket - számolt be a tervekről Olaf Melboe, a szervezőbizottság tagja. * A lillehammeri milliók A tévé adások és a licencek megvásárlói soha nem látott mértékben feltöltöttek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pénztárát. Maga a CBS 292 millió dollárt fizet a tévéközvetítés jogáért - mintegy 50 millióval többet, mint amennyit Albertville idején. A reklámozás lehetőségéért a nyolc fő szponzor mindegyike 40 milliót, a négy évvel ezelőttinek csaknem kétszeresét fizeti most a norvégiai Lillehammer- ben, majd a nyári olimpiai, játékok rendezőjének, az amerikai Atlantának. A szervezőbizottság szerint a mostani téli olimpiai játékok nagyjából egymilliárd dollárba kerülnek majd, beleszámítva az építkezéseket és az új infrastruktúra kialakítását. A norvégok a maguk számára úgy 400 milliós bevételre számítanak. AZ ÚJ VILÁG FELÉ 10 MIHÁLYI jjEZSÓ ÖNÉLETRAJZA Kezdődött a rekvirálás. Házról házra jártak a katonák rekviralni, különösen a gabonát. Nagyon kévés volt a lakosságnak és abból a kevésből is elvittek. Nagyon szegény lehetett az állam. A katonák megkérdezték, hogy mi van és mennyi. Az nem volt elég. Átkutatták a házat padlástól a pincéig és könyörtelenül vitték szekérszámra az elrekvirált kis eledelt. Az apám a nagy ebédlőasztalnak dupla feneket csinált és abban több mint egy zsák búza volt elrejtve. Minden por- cikánkban reszkettünk, de a katonák nem találtak meg. Vajon hogy rekvirálnak a gazdag földesuraktól? Egy kora reggel két katona keltette fel apámat. Azonnal a két lovat és szekeret útra készíteni. Apám engem küldött velük a lovakra vigyázni. A két katona azt mondta, hogy csak néhány napig leszünk el. Nem mondtak, hogy hova és miért. De szuronyos fegyverrel a vállukon azt mondták, hogy muszáj. Amint az első faluba megérkeztünk, a katonák a bírót kerestek. A falusi biró levett kalappal, nagyon alázatosan fogadta a katonákat, akik szigorú hangon megparancsolták neki, hogy a lovakat szénával, engem pedig ennivalóval lássanak el. A katonák a bíróval és több paraszttal a kis templomhoz mentek és leszerelték a harangot, amit azután az én szekeremre tettek. A parasztok némán és alázatosan követték a parancsot. A következő faluban ugyanaz történt, majd ott meg is háltunk. Faluról, falura jártunk, amig megtelt a szekér kis harangokkal. Hazafelé a katonák gabonapálinkát ittak. JÓ kedvük volt. Folyton veregették a vállam: "Ne félj kisöcsém, amig velünk vagy!" A faluban adtak kenyeret, szalonnát, virslit, még haza is vittem belőle. A harangokat a vasútállomásra vittük, ahová még többen is hoztak kis harangokat, amikből ágyukat csináltak. Egyik este borús, mennydörgos idő volt és az eső is szakadni kezdett. Boris keltett fel mély álmomból, azt mondta, hogy mennünk kell valahová és legyek csendben. Fogalmam sem volt, hogy hova megyünk. Kantárszáron vezettük a lovakat és két nagy zsák lógott rajtuk. Odasugta nekem, hogy a lucernásba megyünk, ahol már kévékbe volt rakva a takarmány. Az esŐ szakadt, ömlött a sötét felhőkből, de ez nem zavarta Borist. Amilyen gyorsan csak lehetett, gyömöszöltük a zsákba a friss lucernát. Az egy drága takarmány és csak gazdagok engedhetik meg maguknak. Az eső még mindig zuhogott és mi az éj leple alatt lapulva dolgoztunk, zsákokat töltöttük. A lucernával töltött zsákok az esőtől átázva, irgalmatlanul nehezek voltak. Emberfeletti megerőltetéssel kínlódtunk, hogy a teljesen átázott zsákokat a lovakra tegyük, ami végre sikerült. Bőrig átázva mentünk hazafelé. Apám mit sem tudott semmiről. Boris meg elégedetten mosolygott, hogy "na most jót fognak enni a lovak." folytatjuk j NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT 1 I szíveskedjék annak meghosszabbításáról f idejében gondoskodni A A Egész évre $30.- Felévre $ 16.- I Kanadába és Európába $ 35.I Megújításra: ................ Név:............................................... .......... A I Cim:................................................. f f AMERIKAI MAGYAR SZÓ » u 130 E 16th Street, New York, N.Y.^
