Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-07-22 / 29. szám
Thursday, July 22. 1993. 5. AMERIKAI MAGYAR SZO A tudomány fanatikusai Irta: Howard Fast A tudományos világ mai vezetői épp olyan fanatikusak, épp olyan türelmetlenek, mint amilyenek egykoron a vallási fanatikusok voltak. Nem tűrnek ellentmondást és ezzel kockára tehetik az emberiség fennmaradását. Amikor az első atombomba elkészült, személyesen beszéltem atomtudósokkal, akik azt mondták, hogy az atomrobbantás felgyújtja a Föld légkörét és ezzel véget- vethetne az élet minden formájának a Földön. Szerintük a tudomány fejlesztése fontosabb, mint az emberiség védelme. Ma olyan világban élünk, amelyet már visszavonhatatlanul megrongált az atomenergia. Ezzel kapcsolatban ra kell mutatnom két új fejleményre, az un. szupercolliderre és az űrállomásra. A szupercollider (szuperösszeütközó) 30 millió dollárba vagy ennél is többe kerülhet. A képviselÓház ugyan leszavazta, de a szenátus még felélesztheti. Az űrállomás javaslatot (már megszavazták és nem lehet kiszámítani, hogy mennyibe fog kerülni. Ezekről a pazarlásokról irt megszívlelendő cikket Lukács János amerikai magyar szociológus a N.Y. Times egyik számában. Ebből idezem a következőket: "Az én véleményem az, hogy az emberiségnek nem feltétlenül szükséges mindent tudnia a világegyetemről. Amikor vegre elismerjük, hogy az ember képtelen mindent megteremteni, mindent látni és mindent meghatározni, az nem csökkenteni, hanem tágítani fogja lelkivilágunkat. Az öntudat uj, magasabb állomása lesz ez." 50 evvel ezelőtt Georges Bernanos, a kiváló francia katolikus iró kijelentette, hogy az atombomba a technika diadala volt a tiszta ész fölött. 50 év múlva patkányok fognak szaladgálni abban az alagüt- ban, amelybe a szupercollidert szereltük be. * Lukacs véleményére haragudni fognak a tudósok épp úgy, mint a texasi politikusok, akik minden befolyásukat latba vetették, hogy Texas megkapja a sok milliárd dollárt, amibe a szupercollider építése fog kerülni. A szupercollider költsége el fogja érni a 30 milliárd dollárt. Ezért az összegért egy millió lakást lehetne építeni a hajléktalan amerikaiaknak, egy fél millió ösztöndíjat lehetne alapítani arra érdemes diákok számára, sok száz mérföld országutat és hidat lehetne építeni és több kutató központot az AIDS betegség gyógyítása érdekében, hatásosabbá lehetne tenni az ENSZ működését a világbékéért. Ezek fontosabbak, mint a földalatti collider, vagy az űrállomás. MOST MÁR VEHET TULAJDONJOGGAL LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hotel, lakás, iroda építkezéshez es ipari vállalatok felújításához tőkés társakat keresünk. Vezérképviselet RETUR REALTY CORP. I % Uj címünk: 130 Madison Ave. 4th Floor New York, N.Y. 10016 Telefon: 212/695-2245 Este: 212/6 Kulcs Amerika megértéséhez A múlt század sokkal inkább hitt a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia diadalában, a társadalmak igazságos és ésszerű megszervezéseben, mint a mi századunk. Ezt nemcsak a művek egész sorában lehet tetten érni, hanem a műit század legfontosabb eseményeiben is. A nagy reménység (az akkor még alig ötvenéves Egyesült Államok társadalma, politikai felépítése, az állam és az egyen viszonyának szabályozása volt. Alexis de Tocqueville 1835-ben adta közre Az Amerikai Demokrácia cimu azóta is alapvetőnek tartott művét. Csak jellemzéskent jegyzem meg, hogy csaknem egy időben járt Amerikában Bölöni , Farkas Sándor, és az ó könyve, Utazas Eszak-Amerikaban egy évvel korábban 1834-ben jelent me^ Kolozsvárott. Érthető, hogy könyvéről a nemzetközi irodalom alig vett tudomást, mig Tocqueville azóta is referenciamü minden Amerikáról szóló irasban. Pedig BÖlöni Farkas is éles szemű megfigyelő volt, és csaknem ugyanazokra a döntő pontokra összpontosította vizsgálatát, mint Tocqueville. De hát ki figyelt volna fel a reformkori Erdély egyik Írójára? Még Magyarországon is kevesen. Tocqueville könyvét gyorsan lefordítottak magyarra, és már 1841-ben elérhető volt a magyar olvasó számára. Igaz, ( hatása nagy volt, de nem tartós. A szabadsagharc, majd a Bach-korszak háttérbe szorította a magyar társadalom demokratikus megszer- vezésenek kérdéseit. Van-e időszerűsége ma az arisztokrata családban született ifjú francia tarsada- lomfilozófus könyvének? Hiszen huszonhat eves volt mindössze, amikor Amerikába látogatott. Előtanulmányokat folytatott, de tapasztalatokkal nem rendelkezett, XVIII. Lajos és X. Karoly monarchiájában nótt fel, első igazi nagy élménye a nép és a hatalom viszonyáról az 1830-as forradalom volt. Az ifjü mindenesetre olyan társadalmi prekoncepcióval vágott neki az Újvilágnak, amely végig meghatározta vizsgálódásának irányát. Franciaország történelmét tanulmányozva ezt a következtetést vonta le: "Ha a XI. századtól kezdve Ötvenévenként megvizsgáljuk, mi történt Franciaországban, szembetűnik, hogy minden periódus végére kettős forradalom megy végbe a társadalom állapotában. A nemes alábbszáll a társadalmi ranglétrán, a közrendű pedig emelkedik; az egyik hanyatlik, a másik magasabbra jut. És ez nemcsak Franciaországra nézve igaz. Bárhová tekintünk, ugyanazt a forradalmat látjuk az egész keresztény világban." Vizsgálódásának legfőbb célja, hogy az emberek a feudalizmus maradványai és az arisztokrácia befolyása nélkül szaba- ' dón, Öntevékenyen, egymás jogainak és a közösség szükségleteinek tiszteletben tartásával, azt is mondhatnok, laboratóriumi körülmények kozott a demokrácia szinte tökéletes rendszerét hozzak létre. Tocqueville sziklaszilárdan hitt saját gondolatrendszerében és nyomában a XIX. század minden szabadelvű érzelemmel telitett politikai bölcselője. Legalább is az amerikai polgárháborúig. De ez már jóval Tocqueville után történt. A forradalom és demokrácia, illetve a demokrácia társadalmi földcsuszamlás nélkül - e kérdéskor foglalkoztatja igazán Tocqueville-t és ez teszi gondolkozását igazán eredetivé (az ó koráról van szó) hiszen oelotte sem az angolok, sem a franciak nem választották kategorikusan szét a demokráciát a francia forradalomtól. Az Amerikába kivándorolt angolok még a XVII. század első felének katolicizmussal kacérkodó és királyi elnyomás alatt éló Anglia puritánjaiból kerültek ki, akik nem anyagi okok, hanem elsősorban hitük és szabadságigényük miatt hagyták el hazájukat. Az új amerikai köztársaság jellegének kialakulásánál Tocqueville elhatározónak véli az angol származást, hiszen az űj angliai polgár végül is nem más, mint az angol polgár demokratikus valfaja. "Az amerikai polgár végül is olyan angol polgár, aki ura önmagának" - írja. A következő érdekes kérdés Montesquieu megállapításához kapcsolódik, mely szerint minden népnek megvan a maga "nemzeti tulajdonsága". De hát mi lesz a nemzeti tulajdonságokkal gyökeresen megváltozott viszonyok közepette? Egy formálódó, új közösségben hiányoznak a közös műit emlekei, a szellemi és érzelmi kapcsolatok a közös hazához. Tocqueville merész megoldást választott. Szerinte az angolokat a pénzsóvárság, a szakadatlan változás, a nyugtalanság es a meggazdagodás égető vágya jellemzi, de mindezt a demokrácia igénye ötvözi egybe. Kritikusan elemzi a sajtószabadsag ügyét. A sajtószabadság, ahogyan Amerikában értik, a népfelség szükséges következménye. Az emberek minden nézetere hatással van, megváltoztatja a törvényeket és az erkölcsöket. Nem érez teljes és heves szerelmet a sajtószabadsag iránt, és mint Írja: "Sokkal inkább az altala megakadályozott rosszat, mintsem az általa okozott jót figyelembe véve szeretem." Majd: "Ahhoz, hogy élvezzük a felbecsülhetetlen javakat, melyeket a sajtószabadság biztosit számunkra, tudnunk kell alávetni magunkat az elkerülhetetlenül vele járó "hátrányoknak." Pethö Tibor Cseres Tibor temetése Elment Cseres Tibor. Fölkapta nagy iszákját, amely tele volt zűgig beirt papírlapokkal, fanyar mendemondákkal, pontos történelmi jegyzetekkel és annyi műveltséggel, hogy egyenesen lábbal kellett belegyömöszölni a nagy teherbe. Ö cipelte, vitte - ahogy Bajor Nagy Ernő mondta: "tudod, hogy 6 volt itt mostanság a legnagyobb magyar iró?" Elment Cseres Tibor, föl a hegybe. Nagy árnyéka kirajzolódik, ahogy süt a nap. Mint a tölgy. Most elment erdőnek. FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Altalanos, családi orvos. 83-39 DANIELS St. Briar wood (Queens) N.Y 11435 Tét (718)291-5151 One block East of Main St. & two blocks South of Grand Cent. Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Centr.Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. . Subway: F Van Wyck Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított Biztosítást elfogadok
