Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)

1993-12-16 / 47-48. szám

8. 'Hiursday, Dec. 16. 1993. AMERIKAI MAGYAR SZO Illés Sándor A kapucsengó jelzésére kinyitottam az előszoba ajtaját. A bejárati kapunál egy tízéves forma gyerek toporgott, nyomta rendületlenül a csengő gombját. Beengedtem.- Kit keresel Öcsi?- Bácsi, meghallgatná a betlehemet? - nézett rám kissé riadtan. Kitekintettem a kapun, sehol senki.- Egyedül vagy? Bólintott. - Hát egyedül lehet betlehemet játszani? - kérdeztem kissé ingerülten.- Nincs magnója? Vagy videója? Itt a kazetta! - vette elő a zsebéből. Tűnődtem egy fél percig, mit tegyek, penderítsem ki vagy engedjem be? Az utóbbit választottam: intettem neki, jöjjön utánam. A szobában nyomban meglelte a videót, belenyomta a kazettát és indított. Felcsendült az ének, az a régi, amely mindmáig kisér, gyermekkorom óta. Mert valaha én is jártam a betlehemesekkel hazakhoz, hogy elmondjuk "az angyali vigasságot", ahogy mi neveztük. Vittük a saját készítésű templomot, négyen voltunk meg az Öreg, a szomszéd János bácsi, aki kifordította a subáját, álszakállt ragasz­tott, s nagy görbe furkost forgatott a kezében. Mi, gyerekek cérna vékony hangon énekeltük: "Csordapósztorok midőn Betlehemben/ Csordát őriznek, éjjel a mezóben/Isten angyalai jővének melléjük/ Nagy félelemmel telik meg ő szivük.... Az Öreg leteritette a subáját, ráhempere- dett, mi pedig énekeltük az angyalok dalát. A háziasszony pogácsával vagy sült tökkel kinálgatott bennünket, volt olyan ház, ahol nem akadt csak tőkmag. Meg némi aprópénz. Azt az Öreg tette zsebre, később megosztozott velünk. Forgott közben a magnó szalagja, de én nem azt az éneket hallottam, amit arra vettek fel az ügyeskedők, hanem azt a másikat, a gyermekkorit, a karácsony előtti alkonyatát... "Meghallgatják-e kendtek az angyali vigasságot?" Érzem közben a parasztszobák áporodott szagat, akkoriban még szárizikkel tüzelt kemencékkel melegítették az otthonokat. Rám nevet a gazda, arca redős, de szeme bizakodó. Az udvaron öblös hangján csahol egy kutya, kutgém csikordul... "Örömet mondok, nagy örömet nektek! Mert ma született a ti üdvössegtek...." Közben a kazettáról lefutott a szalag, vége V' It a betlehemi játéknak. Egy húszast nyom m m a fiú markaba. Megköszönte majd sietve távozott. Én meg csak álltam a kapunak támasz­kodva sokáig az alkonyuló téli estébe figyelve. Odahallatszott az Aranykapu hangos zsivajgása, gépi zene és rekedt rikkantás. De ezt már figyelembe se vettem, mer otthon jártam képzeletemben egy kisb 'sk ifaluban, betlehemesekkel, gyertya égett a fából Összetákolt kis templomban, barikt k álltak a jászol mellett, s azt hiszem, meg is mernék esküdni ra, hogy láttam az angyalt is, jóságos arca volt es gyermek­torom fölött suhogott nagy-nagy fehér szárnya... KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET kíván összes pacienseinek és barátainak szeretettel Dr. George Klein Comell-diplomás urológus szakorvos 157 E 72 St. New York, N.Y. 110-45 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. Mindkét office telefon: (212) 744-8700 MERRY I CHRISTMAS I & HAPPY NEW YEAR I GábrisI non Wayétch Mitrie Foundation Inc. •0—61 LEFFERTS BOULEVARD P.O. 241. KEW GARDENS. N.Y. 11416 Telefon: (718) 847-6734 Utazzon a világ minden részébe a TRAVEL GUIDE New Jersey-i Utazási irodával! KELLEMES KARÁCSONYT BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN Minden kedves ügyfelének és barátjának Karácsonyi csoportutazás Budapestre 1993 december 20­<0^taueí Quide 1085 RARITAN ROAD CLARK. NEW JERSEY 07066 Phone: (908) 381-0260 Fax: (908) 381-2735 Telex: 9102400108 Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak ! KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS SIKERES, BOLDOG ÚJÉVÉT KÍVÁN HUNGÁRIA TRAVEL BUREAU 1603 Second Avenue, New York, NY 10028 *> ■ Telefon: (212) 249-9342 vagy 249-9363 Fax: (212) 861-7868 AZ ÚJ VILÁG FELÉ MIHÁLYI DEZSŐ ÖNÉLETRAJZA 5. Jött a hir, hogy egy Gabrilovits nevű merénylő Szarajevóban megölte a trónörö­köst és feleségét. Nagy volt a zúgolódás. A tudálékos polgárok nagy hazafiassággal ráztak az öklüket, hogy ez a szerbek, az anarchisták müve volt, csak háborúval lehet lemosni ezt a gyilkos merényletet. A parasztok csak ráztak a fejüket, nem sokat értettek az egészből. 1914-ben tort ki a háború. Mindenki izgalomban volt. A katonakótelesek egyre- másra kapták a behívót. A kis vasútállo­máson sirások és búcsűzások. Ott kellett hagyni apát, anyát, feleséget, földet és jószágot, menni kellett harcolni a hazáért. Nemelyek duhajkodva mentek fiaskóval a kezükben, mások pedig ^szomorúan, lehaj­tott fejjel mondtak búcsút. Az itthon maradt parasztok mentek a maguk útján, a( kis földet művelni, háború vagy nem háború, enni kell. Nem messze a mi hazunktól volt gróf Teleky Sándor birtoka. Egy Fodor Janos nevű gazdatiszt uralkodott ott. A birtok közepén, messze kint a határon volt a tanya, ahol a béresek és az állatok voltak elhelyezve. A béresek egy-egy szobában laktak családostól. BŐ gatyában, bocskor- ban, zsíros kalappal a fejükön dolgoztak a földeken látástól vakulásig fizetés nélkül. Volt ott búza, árpa, rozs, napraforgó és lucernás, meg kukorica. A munka ára egy szűk adag árpa vagy kukorica, egy kis adag napraforgó olaj, egy kis adag tej. A béres azután maga vitte az árpát vagy a kukoricát a malomba, hogy lisztet vihessen haza. Éppen, hogy nem haltak éhen. Mit csináltak a béresek szabad idejükben? Este vacsora után, ami kukoricakenyér és aludttejből állt, kint ültek a lócán. Pipáztak és közben beszélgettek, hogy ennek az ökörnek vagy annak a tehénnek mi a baja, meg hogy bocskort kéne venni, de nincs miből. Nem sokáig ment a beszél­getés a holdvilagos esten, mert korán kellett kelni, kévékbe rakni a lucernát. Gróf Teleky Sándor őszülő, magas szép ember volt. Ott lakott Nagysomkut kellős közepén. A hatalmas kertben százados bükk és akácfák között volt a kastélya. Egy libériás kocsis könnyű határral és gyönyörű pejlóval mindennap Hosszufaluba vágtatott a postáért. Hosszufalu egy állo­más volt a szamosvölgyi vonalon, Nagybánya és Kolozsvár kozott. A gróf minden héten kétszer a házunk előtt ment el gyalog, vadászruhába öltözve es fegyverrel a vállán, a tanya felé. Késő délután jött visszafelé és két vagy három fogolymadár vagy sólyom lógott a vadásztáskán. Volt még egy igen gazdag földbirtokos, Hirsch Náthán, akinek szintén kastélyszerü háza volt; óriási birtokkal rendelkezett és pénzoszlopa volt a zsidóságnak. Nagyon vallásos ember volt. Saját zsinagógája, már reggel hat órakor hangosan imádkozták benn a hívei. A cselédség egy óriási udvar végén lakott egy alacsony házban és egy másik épületben voltak az istállók. Nagy forgalom volt minden nap. Teheneket kellett fejni, a nagy lakást takarítani, az óriási kertet művelni. Az óriási konyhakert végén volt a teniszpálya, ahol egy pár fillérért a labdát szedtem. A kertész le nem vette a szemét rólam, nehogy pár szem epret vagy pöszmétét lopjak. Egy szeszfőződé je is volt, ahol nagyapám, mint hordókészito volt alkalmazva. folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents