Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-12-16 / 47-48. szám
Thursday, Dec. 16. 1993. 7. FERGETEGES HÓVIHAR FRENETIKUS SIKER Az égpek december 11-et választottak, hogy probara tegyek a New Yorki Magyar Színház közönségét es óriási hóviharral lepték meg a várost. Délelőtt 10 órától szakadt a hó, fújt a szél, de az emberek csak jöttek, mit sem törődve hóviharral, legyőzve a közlekedési nehézségeket. Aki csak egy cseppet is ért a színházhoz, érezte, hogy itt többről van szó, mint egy előadásról. Itt nem siker vagy kudarc a tét. Eljött az a pillanat a 10 éves színház életében (ebből a ragyogó négy év Cserey Erzsi igazgatása alatt), amikor mérlegre kerül, s az ítélet könyörtelen es szenvtelen lesz. A közönség dönt, kell-e nekik a magyar színház vagy sem? Cserébe a kutya hidegért, a korbácsszerüen arcba csapó hó és jégdarabokért gyönyörű előadást láthattak. S most is, mint oly sokszor, azokat sajnálom, akik nem lehettek ott a bemutatón. Mikor a függöny kettévált, gyönyörű színpadképet láthattunk karácsonyfával, az égben szarvasszánon utazó Télapóval és egy piros sapkát viselő vi^yorgó Holddal. Majd felcsendült az első szám egy tízéves körüli kislány Bölcs Erzsiké ajkán a Mennyből az angyal. A tehetséges kislány tiszta gyermeki hangja betöltötte a termet és a sziveket. Beniczky Éva és Gábriel Róbert gyönyörű karácsonyi dalokkal, köztük az Ave Maria-val kedveskedtek. Bánffy Edit és Berecz Krisztina a világ és a magyar irodalom legszebb ünnepi gyöngyszemeivel lepték meg a hallgatókat. Nem is csoda, hogy a vastapsok mázsáját kapták. Dómján Mária és Nagy Lajos operettszinpadot varázsolt elénk. Miska pincér és a Csárdáskirálynó szerepében, ízelítőt adva tehetségükből és az operettirodalom remekeiből. Természetesen a műsort most is a két kiváló konferanszié: Janszky Béla és Szabó Szilárd vezették. Remek humorukkal és hatásos összekötoszóvegeikkel kacagtatták meg a publikumot. S ha már humornál tartunk, az este egyik fénypontját jelentetteMauthner Mimi és Roth Carol fellépése. Egy igazi, vérbó Mauthner jelenetet adtak elő, amelynek minden mondata ^a nevetóizmok hosszantartó feszülését váltotta ki a jelenlevődből. Katay Mihály szokása szerint most is megénekeltette a közönséget gyönyörű magyar nótáival.. A magyar népművészet kiváló tolmácsolóját hallhattuk személyében. Az estr másik fénypontja Joe Murányi clarinet művész játéka volt. A kitűnő jazzművész azonban legforróbb sikerét a White Christmas eléneklésével aratta. Rekedtes hangja és remek egyénisége magával ragadta a közönséget. Cserey Erzsi ezen az esten csak egy számot énekelt, azonban ez is hangos sikert aratott. Az "En édes Katinkám", Murányi Joe kíséretével kiemelkedő teljesítmény volt. Természetesen Cserey Erzsi a műsor rendezője is volt, s igy kicsit reszese minden egyes produkciónak. A zenei kíséretet a Magyar Színház remek zongoraművésze, Siklós Tamás szolgáltatta, a fellépő énekesek sikeréhez nagyban hozzájárulva. Két fiatal is debütált és a világhirességek között színpadon láthattuk Fiam Ildikót (mint pincérlányt) és Bánffy Szabolcsot (Télapó). Köszönet és elismerés illeti a hang- és fénymérnököt, Molnár Viktort, akinek a látvány és hallvany köszönhető volt. Gratulálunk a New Yorki Magyar Színház egész társulatának ehhez a minden képzeletet felülmúló előadáshoz. Kellemes karácsonyt és boldog sikeres újévet kívánunk minHonUnoLr AMERIKAI MAGYAR SZÓ Pest-budai képeslapok Mégiscsak szép az élet! Ezt a derülátó kijelentést egy képes levelezőlap hátoldalán olvastam. A lapot nem mostanában adták postára, hanem jó ötven évvel ezelőtt. Aláírója, bizonyos Baba, nem indokolta meg barátnőjének, mire alapozza hitét. Higgyük el, hogy volt oka rá. Hogy a kijelentésnek még nagyobb nyomatéka legyen, többen is aláírtak a lapot. Afféle fehér asztal mellöl küldött üdvözlet volt ez, mikor a társaságból éppen távollévőt köszöntik barátai és barátnői, hadd fájjon egy kicsit a szive, hogy kimaradt valami jóból. Ha megfordítom a levelezőlapot^ s képes felét veszem szemügyre, egy repp budai kisvendéglő napsütötte kerthelyiségét látom. Fehér abrosszal terített asztalok, mezei csokrok a vázákban, árnyas fácskák a kertben baloldalt rácsos szaletli, ha valaki netán édes kettesben óhajtana maradni. Bagyik étterem.Csalogány utca 27. Most valamilyen kollégium húzódik a telken, ahol valaha ettek, ittak, esetleg mulattak az emberek pár órára elfelejtve gondjaikat, s talán még boldogok is voltak kis ideig. Minden családban akad ilyen régi levelezőlap, esetleg kisebb-nagyobb képeslap- gyűjtemény. Nagyszüleink szerettek emlékezni, s mindenféle hasznos és haszontalan holmit gyűjtöttek életük során. így azután fennmaradtak ezek az írott lapok s most vallanak az unokáknak, hogyan éltek, szerettek és emlékeztek azok, akiknek életünket köszönhetjük. Érdemes végigböngészni ezeket a lapo- kat.A felületes szemlélőnek feltűnhet néhány divatból kiment szokás. A lapok többségét ceruzával Írták. Intimitások és bohóságok sorakoznak lapról lapra. Vadászat felé indultam - közli egy bizonyos L. űr Madame de Kovach-csal a müncheni Hotel Europa címen: 1913 augusztus 24-en. A haditörvényszéken voltam tanú. A vádlottat .felmentették - Írja egy olvashatatlan nevű ember Pozsonyból Egerbe, szépreményü Jankovits Mancika urilany címére 1916-ban. Ez már komorabb üzenet, hiába, a háború! Egy sebesült katona a Műcsarnokban berendezett hadikórházból köszönti szeretteit. A keltezés: 1917 julius 10. Egy nászutas hölgy tudatja barátnőjével, hogy már háromnapos asszony vagyok és mindegyik nap újabb és újabb szépeket hoz. Vesztett háború ide, vagy oda, egy szerető szív csodákra kepes. Igazából azonban akkor lelünk izgalmas érdekességekre, ha megfordítjuk az üdvözlő kártyákat és képes felüket vesszük szemügyre. Régen eltűnt épületekben gyönyörködhetünk, felismerhetetlenségig megváltozott térségeket látunk. A Dunán egy-és kétkéményes gőzösök közlekednek s még a régi Erzsébet hid is csak tervezői álmában létezik. A budai hegyek karéja beépítetlen s a pesti utakat, utcákat dúslombű fák szegélyezik. Áll még a tabáni rác templom és az Apponyi téren mellényt viselő urak sétálnak- a kocsiuton. A Parlament épülete előtt füves park húzódik és Ybl fürdője működik a Margit-szigeten. Budapest olyan, mint egy reményteljes lovag, aki éppen a legszebb férfikorába lép. Ilyennek látszott a város nagyatyáink ifjúsága idején. A dámák szoknyája földig ért és a forgalmas kereszteződéseknél lovasrendőr vigyázza a közlekedést. A villanyosok egy kocsiból állnak^ egy-és kétfogatúak fuvarozzák a sétara resteket, és csak néhol tűnik fel egy-egy fura külsejű automobil. A gavallérok megállnak és a fotográfus masinájába néznek. így telt az élet az utcákon. Ritka kincsek ezek a lapok. Akinek birtokában van néhány, őrizze gondosan. A múltunk van rajtuk megörökítve. Az a baj, hogy nagyon hamar múlik az idő - írja valaki nyaralásból küldött üdvözletében. Ezzel fenntartás nélkül egyetérthetünk. Csak azt szeretnénk tudni, vagy legalább is remélni, hogy a mi siető üzeneteinket is gyüjtik-e majd fiaink, vagy leányaink. Egyáltalán érdemes lesz-e a városok mai képe és a lapok hátlapjára irt néhány sor, hogy unokáink érdeklődéssel nézegessék. Kerecsenyi László rtmfapest SUpponyi-tér a ÍKfotild-palotákkal — Sípponyi-ldiatz — l'Place d Slppony Ä&SSÄ I Molnár V{“**£** Ne« » ,,1/144-2967 , 20/535-3681 « «2/744
