Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-11-18 / 43. szám
Uiursday, Nov. 18. 1993. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. Áttörés egy nagy csatában? Aszpirinnal az Alzheimer-kór ellen II. 12.000 reumás izületi gyulladásban szenvedő beteg adatait megvizsgálva kiderült, hogy ezek kozott valóban szokatlanul ritkán fordul elő az Alzheimer-kór. Ezt a jelenséget egyébként már mások is észlelték, azonban alkati tényezőket feltételeztek a jelenség hátterében. Ezek után a kutatók észrevették, hogy egy japán leprakolóniában is ritka az Alzheimer- betegség. Ennek közelebbi vizsgálatára 4000 leprás beteg adatait elemezve kiderült, hogy azok közül, akiket dapsonnal, ezzel a gyulladásgatlóként is ismert vegyülettel kezeltek, csak 2.9 százaléka betegedett meg Alzheimer-kórban, miközben a gyógyszert nem szedők közül 6.25 százalék. Sót azok között, akik megszakításokkal szedték a gyógyszert, az Alzheimer-kór gyakorisága a két érték közé esett. Eközben a kutatok elvégezték az első klinikai vizsgalatot is, melyben indometacint használtak, azt a gyógyszert, amely kitiinÓ gyulladásgátló hatású és könnyen hatol át a vér-agy gáton. 44, a betegség kezdeti stádiumában levő beteg közül 22 kapott hat hónapig indometacint, 22 pedig hatóanyag nélküli tablettát. A gyógyszer hatását intelligencia és memóriatesztek segítségével mérték. Kiderült hogy az indometacint szedők csoportjában levők teljesítménye nem romlott, mig a kontrollcsoport tagjaié igen, sőt a betegek egy részét ki is kellett zárni a vizsgálatból, mert rendszeresen elfelejtették beszedni a gyógyszert. Ilyen a másik csoportban nem fordult elő. Természetesen ezek az adatok egyelőre nem végleges bizonyítékok a gyógyszer hatásossága mellett, ahhoz azonban elegendőek, hogy a gyulladásos eredet felé fordítsák a figyelmet. Ebben az elméletben a béta-amyloidnem az elsődleges okot jelentené, hanem csak a gyulladásos folyamat fenntartásában lenne szerepe. Azt ugyanis kimutatták, hogy a szervezet védekező reakcióinak beindulásakor aktiv állapotba hozhat olyan anyagokat , melyek az idegsejteket pusztítják. Amennyiben tehát bebizonyosodik az Alzheimer-kór gyulladásos eredete meg kell találni azt a gyulladásgátlót, mely alkalmas arra, hogy kellő ideig szedje a beteg, mert az indometacinnak például számos gyomor-bélrendszeri mellékhatása van. A betegség kialakulásáról számos teória született az elmúlt évtizedben, igy a toxikus ártalom, a nehézfémek hatása, az idegsejtek ingerületi anyagainak zavara, az idegszövet anyagcseréjének zavara. A legmeggyó'zŐbbek a molekuláris genetikai vizsgálathoz, a sejtek anyagcseréjét vezénylő* genek változásaihoz fűzött remenyek. Ma már ismeretesek azok a genetikai elváltozások, melyek pl. a béta-amyloid termelődéséért felelősek. Érdekes megfigyelés, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők fehérvérsejtjeiben is megfigyelhető' ez a változás. Tekintve, hogy a betegség kialakulásának mechanizmusát még nem tisztázták, de az feltehetően nagyon összetett. A terápiás kísérletek is kiforratlanok. Az elmúlt évtizedek sok szenzációsnak hirdetett gyógyszere közül jó néhány a tudományos igényű kipróbálásig sem jutott el. Dr. Büki Béla HOGYAN TEHETJÜK HÁZUNKAT BIZTONSÁGOSSÁ? Az AT and T Security Systems a következő tanácsokat adia erre vonatkozólag:: A ház körüli bokrokat növényeket vágjuk alacsonyra, hogy a bejárat, az ablakok és ajtók az utcáról könnyen láthatók legyenek. Ha valaki be akar tórni a házba, az könnyen találhat buvóhelvet a bokrok védelmében. Tegyünk zárat az ajtókra, rácsot az ablakokra. Minden szúnyoghálót (screen)5 és külső ablakot (storm window) zárjuk le belülről. Az első emeleten ajánlatos az ablakokra kulcsra járó zárat szerelni. Esetleg szereltessünk be a házba biztonsági rendszert, némelyik ezek közül tűz- és orvosi figyelmeztetést is magában foglal, amellett, hogy betörés ellen védelmez. Nézzük meg, hogy minden külsÖ világítás jól múkodik-e? Fontos, hogy otthonunk jól legyen megvilágítva minden oldalról. Figyelmeztessük gyermekeinket, hogy zárják be az ajtókat es tartsak azokat zárva minden alkalommal. Tanítsuk meg Őket arra is, hogy ne nyissanak ajtót idegeneknek. Ha barátaik gyakran jönnek játszani a házba, tanítsuk meg Őket egy titkos csöngetésre, vagy kopogtatásra. Az első fecske Az Egyesült Államokban a közelmúltban engedélyezték a világon az első olyan gyógyszert, amely az Alzheimer- kór enyhébb vagy közepesen súlyos eseteiben segít. Az anyag a betegek egy hányadának szellemi teljesítőképességét javítja, különösen az emlékezőtehetség es a koncentrálóképesség tekintetében, de a mindennapi eligazodásban is. Ahogy az amerikai Warner-Lambert cég közzétette: Parke Davis leányvállalata kutatásának eredményeként a Tacrin nevű, Alzheimer-kór elleni hatóanyagot piacképessé fejlesztette. A gyógyszer az agyban feltartóztatja az acetilkolin bomlását. Az Alzheimer-kórban szenvedők károsodott idegei pedig rászorulnák az ingerületatvivö acetilkolinra gyógyulásukhoz. Ez magyarázza, bár mind ez ideig csak feltevés, hogy a Tacrin milyen módon enyhíti a tüneteket. Hatását két nagyszabású, több mint ezer betegen elvégzett kísérlet támasztja alá. Eszerint a betegek mintegy 40 százalékának javult az általános állapota. A betegseg okait a gyógyszer kétségkívül nem szünteti meg. Lényeges nem kívánatos hatásai közé tartozik még, hogy a máj enzimértékei emelkedhetnek, emellett gyomor és bélpanaszok észlelhetők, például hasmenés, hányás, étvágytalanság. A gyógyszer piacra bocsátását Nagy Británniában, Franciaországban és Kanadában is javasolták. (SÜTÜNK-FŐZÜNK) Svájci saláta Hozzávalók: 2 pár virsli, 6 oz ementáli sajt, 3 paradicsom, 1 fej saláta, póréhagyma. A marinádhoz 2-3 evőkanál ecetj 1 kiskanál csipós mustár, 5-6 evőkanál olaj, só, bors. A börét&l meghámozott virslit felkari- kázzuk. A sajtot és a paradicsomokat keskeny csikókra daraboljuk. A salátát megmossuk, csikókra vágjuk. Szélső leveleit egészben hagyjuk, kibébelelünk vele egy tálat . A marinadhoz az ecetet mustárral, majd olajjal elkeverve fűszerezzük. f A saláta hozzávalóit összekeverjük, tetejere szórjuk a kockára vágott, póréhagymát és ráöntjük a marinádot. Tálalás elÖtt fél órára a hutÓbe tesszük. NEM KELL AZ ELEMET TÖBBE KICSERÉLNI AZ ÓRÁBAN Egy negyed századdal ezelőtt bevezették a kvarc órakat és azóta ez a közönség kedvence. Ez az óra majdnem teljesen kiküszöbölte az óra ja vitás szükségességét. Akiknek ilyen órájuk van, azoknak csak néha kell elemet cserélni. Most azonban egy olyan óra került a piacra, amely ennek a szükségességet is megszünteti. A Seiko társaság, amely forradalmasította az óraipart, amikor 1969-ben bevezette az első kvarc orat, most egy olyan órát hozott forgalomba, amelynek soha nem lesz szüksége elemre. Akiknek ilyen órájuk lesz, nem mondhatják többé, ha elkésnek egy találkozóról, hogy az elem nem működött az órájukban. Az óra neve: Seiko Kinetic Quartz es akkor is működik, amikor tulajdonosa nem viseli. Az órának van egy kétnyelvű (angol és spanyol) naptára. Ót különbőzé model kapható: $395.- és $595.- között. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egész évre $25.- Felévre $14.- Kanadába és Európába $30.Megűjitásra: ............ $ Név:............................................................. Cim:........................................................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th Street, New York, N.Y. 10003
