Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-05-13 / 19. szám
Thursday, May 13. 1993. 5. Szabó Pál száz 1893 áprilisában született Bihar megyében, Bihar- ugrán, 1970 októberének végén halt meg Budapesten, hamvait végakaratának megfelelően szülőfalu^1 jában temették el. Egész életében egyetlen cél érdeké-j ben munkálkodott: az őseivel hasonló | sorban éló paraszti nép felemelkedéséért. Ezért szervezkedett 1919-ben,, csatlakozott alapitó tagkent a Bihar megyei Független Kisgazdapárthoz, szerkeszti a késóbb Móricz Zsigmondnak átadott Kelet Népét, ezért vállalt feladatokat a Nemzeti Parasztpártban. Népből jött tehetségként Móricz Zsigmond karolta fel: "Ady Endre: Vér és Arany. Azóta nem volt bennem ilyen izzó és olvadt láz, öröm és meghatottság irodalmi jelenség elótt, mint ma, hogy elolvastam egy új ember könyvet, Szabó Pál: Emberek... aki irta, hat elemit végzett kisgazda.... Ez a könyv a mai magyar irodalom legnagyobb Ígérete: itt megszólalt elóttem a néma, es könyvet irt a ( magyar analfabetizmus valami isteni csoda áltál...." A Szabó Pál-életmü es eletut rendkívül ellen mondásos, Veres Peterhez fogható. Minden bizonnyal Czine Mihálynak van igaza, aki szeretete és őszinte megbecsülése mellett látta a pálya furcsa kanyarulatait, a müvek gyarlóságait is. "Legalább kétezer ivet irt, negyven-öt ven kötetet tett le az asztalra - irja, ha minden müve csak előkészület vagy epilógus volna, a Talpalatnyi föld - vagyis a Lakodalom, Keresztelő, Bölcső - egymagában is megőrizné századokra Szabó Pál nevét. A tegnap magyar falujáról nem ismerek szebb regényt. Szebb filmet sem láttam a Talpalatnyi földnél, s a falu új életre indulásáról sem írtak nagyobb szívvel az Isten malmainál." PÁRIZS. Bartók Bélának szentelte szinte teljes műsorát az elmúlt vasárnap a francia állami rádió. Az est egyik fénypontja volt a Kékszakállú herceg vára bemutatása. Az operát négy előadásban játszotta a párizsi Chatelet színház, Márton Éva és Airizer Csaba megszólaltatásában. A paraszti jövendő mai kérdőjelei Kovács Margit: Kenyérszelő (1952) Újkori történelmünk az agrárkérdés négy nagy reformját tartja számon. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítást, az 1945. évi földosztást, a mező^azdasag kollektivizálását és végül napjaink folyamatait: a föld magántulajdonosoknak való visszaadását. Mindegyik reform sajátos nemzetközi és hpzai gazdasági, társadalmi, politikai viszonyok közepette ment, illetve megy végbe, (másmás előzmények, eszmei, szervezeti előkeszitesek vagy éppen azok hiánya mellett. A politika azonban - s ez ismétlődő jelensége történelmünknek - az éppen aktuális érdekeihez kapcsolja, végső soron tehát szubjektív indítékokból egyik vagy másik agrárátalakulást kiemeli a történeti folyamat egészéből, s jelentőségét hangsúlyozva direkt vagy indirekt módon messze a többi elé helyezi. Ezáltal pedig - akarva nem akarva - torz tükörben láttatja a valóban nagy jelentőségű agrárátalakulásokat, a hozzá legközelebb állókat is. Az 1945. évi földreformot többen a parasztság földinsége megszüntetéseként fogták fel. Az agrárvilágot felkészületlenül érte a termelőszövetkezeti mozgalom 1949 évi meghirdetése. Nem volt hazai előzménye csak külföldi mintájú,nevezetesen a szovjet kolhozrendszer a termelőszövetkezeti átalakulásnak. Ennek szervezése az Önálló gazdálkodáshoz és a föld magántulajdonához ragaszkodó parasztság kör eben, jelentős ellenállásba ütközött. Eközben az 1950-es évek elején érte a parasztságot újkori történelmének legsúlyosabb traumája, az erőszakos kolhozitás, a kegyetlen beszol- gáltatási rendszer, az üldözés, elsősorban a kuláklista révén. Az 1970-es évekre azonban a termelőszövetkezetek mellett kialakultak a szövetkezetek egyeb változatos formai is, erősö'dni kezdtek az egyéni érdekeltségű háztáji és kisegítő gazdaságok. Az agrártermelést a kedvező hazai és nemzetközi feltételek is segítették. Jelentőssé vált az ipari eszközök térnyerése a nagy- sot a kizüzemben is. Mindennek eredményeként . a mezőgazdasági ágazatokban, elsősorban az állattenyésztésben számottevő növekedés ment végbe. A háztáji ós kisegítő gazdaságok is kedvező pozíciókat szereztek maguknak. Ez a térségben egyedülállónak számított. A "szocialista" országok többsége ugyanis állandó élelmiszerhiánnyal küszködött. Nálunk a parasztság jelentős hányadának jövedelme gyorsan növekedett, megjelent az új képzett agrárértelmiség, megváltozott a falvak külső képe. Mindez annak ellenére történt, hogy a termelőszövetkezetekben zavarosak maradtak a tulajdonviszonyok, hiányzott vagy fogyatékos volt a belső demokrácia, nagy teret kapott a központi utasitásos rendszer, amit a tsz összevonások is példáznak. Ezek azután súlyos anyagi, közigazgatási és közösségi károkkal egybekapcsolódtak. Részben az említett körülményekből fakadt, hogy nem alakult ki a termelőszövetkezeti viszonyokat felváltani akaró új agrárkoncepció. Az ország tehát úgy erkezett el a rendszerváltáshoz, hogy általában a gazdaság, a termelés területén, különösképpen pedig az agrárkérdésben hiányzott az érdemi gyökeresen új elképzelés. Tálán eppen ezert e hiány következtében alakulhatott ki a máig tartó zűrzavar, amit csak fokoz a mindenfele tudományos elemzést nélkülöző politikai jelszavak sora (uj földosztás, farmgazdaság, privatizáció, reprivatizáció, kárpótlás, kártalanítás stb.) Komoly munkát igényel mai agrárátalakulásunk mélyebb vizsgálata, termelési, értékesítési lehetőségeink felmerese. A farmgazdaságok felvirágoztatásához például megfelelő nagyságú földterületre, gépi eszközökre, hitelre, hazai és külföldi piacokra^ az; agrártermelés védelmére, az értekesitési lehetőségek Javítására, javulására lenne szükség. (Ráadásul olyan az európai gazdasági helyzet, hogy még a nagy múltra visszatekintő nyugati farmok egyresze is éppen napjainkban került válságba.) Ezek után nem is csodálkozhatunk a várt privatizációs kedv elmaradása miatt. Azt is jól tudjuk, hogy a falu egyelőre nemigen számíthat helyzetének lényeges javulására, s ez az egész nemzetgazdaságban súlyos feszültségek forrása, még ha az összefogás, a hitellehetőségek javitasa, a szövetkezés különböző formái, hatékonyabb agrárvedelem segíthetik is a kedvező folyamatok elindulását. Ennek ellenére ma még nemigen tudjuk az új paraszti jövendőt. Ami természetesen nem csupán "falusi kérdés". Ellenkezőleg: az ország további haladásának tálán legfontosabb kulcskérdésé. Pölöskei Ferenc Victor Vasarely üzenete Áprilisban volt 85 éves a XX. század festészetének kimagasló alakja Victor Vasarely- A több mint hat évtizede Francia- országban élő művész, akinek művei a világ minden jelentős múzeumában megtalálhatók, mindig búszke volt magyar szár mazására, hosszú ideje rendszeres kapcsolatban áll szülőhazájával. Születésnapján súlyos betegséggel küzd, nem tud kimozdulni otthonából, de az alábbi üzenetei küldte magyarországi tisztelőinek: "85. születésnapomon különös szeretettel gondolok szülőhazámra, amelyet sohasem felejtettem el. Bármilyen elismerésben is volt részem, bármennyire megtisztelték munkásságom, mindig is úgy véltem, személyemben magyar embert tiszteltek meg. Ma is Magyarországhoz tartozónak érzem magam. A legnagyobb szeretettel, a legmélyebb érzelmekkel gondolok ezen a napon is erre az országra, a hozzá fűző kapcsolatokra." AMERIKAI MAGYAR SZÓ I FAMILY PRACTICE Dr. NBLNM TAMÁS Általános, családi orvos. 83 39 DANIELS St. Briarwood (Queens) N.Y. 11435 Tel: (718)291 5151 One block East of Main St. & two blocks South of Grand Cent. Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Centr.Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. . Subway: F or R Van Wyck Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen ■ Gondos orvosi kivizsgálást es kezelést nyújt az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított Biztosítást elfogadok Vasarely 85 éves
