Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)

1993-04-22 / 16. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 22. 1993. Leveleli i) <§> <D <D <§> ® <8> ® <§> <D <§><§> ® ® <$ ® <S> ® ® Tisztelt Szerkesztőség! Ma, március 29-én kaptam meg egy december 17—i Magyar Szót. A régebbi lakhelyemről hozta el valaki. Mindannak ellenére, hogy mar pár hónapos, mégis elolvastam, mint minden más magyar újságot vagy folyóiratot. Nem bántam meg az olvasását, mert ilyen szép es tartal­mas számot ritkán szoktak szerkeszteni. Ebben a szambán a New Jersey-i karácsonyi melléklettel nagy Örömöt szereztek nekem, amelyben sok szép gyerekkori emléket is folebresztettek, mert mint erdélyi születésű, jo és rossz időkben én is része­se voltam ezeknek a szép karácsonyi készü­lődéseknek. Koszónom a szerkesztosegnek e szép élményt és egyben a "Jertek haza magya­rok" cimií vers közlését is. Most meg küldök pár verset, s ha talalnak köztük közlesre valót, használjak fel, szívesen adom. Különben van egy kötetnyi vers még, amiből időnként lehet majd válogatni. Jó munkát, egészséget és kitartást e lap további megjelenéséhez. Margaret Tóth Florida LEVÉL ERDÉLYBŐL Kedves Főszerkesztő Barátom! Végtelenül sajnálom, hogy ismeretlenül kell megszólítanom, de nevét nem tudom. Becses lapjából már két számot kaptam, egyet 1991-ben, Emery C. Lázár által, mely­ben a Kolozsvári díszvacsora c. pamiiettemet közöltek. Egy másik példány most a napok­ban érkezett, benne: Székely Mózes emlék­tábla története c. cikkemmel. Mindkettőért hálás köszönetét mondok. Magam egy 85 éves öreg köziró vagyok, több erdélyi újságban jelentek meg 60 esztendeje cikkeim. Ma már csak egyetlen időszaki folyóiratnak, a Brassói Füzetének vagyok intenzív munkatársa. Ha a jövőben is érdekelnek itteni Írásaim, kérem közöl­jék a fent nevezett barátommal , szívesen küldök beszámolókat itteni eseményekről, így pl. áprilisban lesz nálunk az egykori Brassói Magyar Dalárda 130 éves jubileuma, igyekszem arról idejekorán Írást küldeni. Köszönöm szives érdeklődésüket közlemé­nyeim iránt, s ha kell, máskor is jelentkezem. Szívélyesen üdvözlöm munkagárdájukat, csodálom messziről nagy erőfeszítésüket, melyet ottani magyarságunk fennmaradá­sáért, valószínű nehézségek árán végeznek. Ha egy pár soros megbízó levelet küldenének, ezután is juttatnék el írásokat. Szeretettel köszönti az óhazából egy ismeretlen régi kollega , » Szabó Samuel NEW YORK, N.Y. Megkésve, mint mindig és szégyenkezve emiatt, de nagyon sok szeretettel és nagyon sok hálával küldöm előfizetésemet. Boldog napsütéses tavaszt kívánok mindanyájatoknak. T TERJESSZE LAPUNKAT VILNA. Litvánia. Rimantas Pirmaitis 43 éves gépészmérnök az utcasarkon virá­got árul. Amit abból keres, abból tartja fenn két gyermekét és az ismét áldott állapotban lévő feleségét. Három évvel ezelőtt egyike volt azoknak, akik harcol­tak Litvánia függetlenségéért és szembeszállt a szovjet tankokkal­A régi rendszerben azonban sohasem volt munkanélküli. "De most már elég volt a tüntetőkből a himnuszok énekléséből, most mar azon törjük a fejünket, hogy miként szerezzük meg mindennapi betevő falatunkat" mondja a Times tudósítójának. Miután Litvániában 600 százalékos lett az infláció, miután a szovjettől nem kaptak többé olcsó olajat, a házak fütetle- nek maradtak a tél folyamán. Pirmaitis és a többi litván szavazó polgár néhány évvel ezelőtt kitette hivatalából azt az embert, aki a szovjet elleni küzdelmet vezette: Landbergist és helyébe elnöknek Algirdas Brazauskast a litván kommunista párt volt főtitkárát választották meg. De ez nem jelenti azt, hogy a litván nép a régi kommunista rendszer mellett szava­zott. Brazauskas maga egyike volt azoknak a kommunista vezetőknek, akik elsőnek szakítottak Moszkvával és módosított gazdasági rendszert javasoltak. Brazauskas kedvező feltételeket ad külföldi befektetőknek, de igyekszik le­lassítani a termelő szövetkezetek magán­kézbe juttatását. A függetlenségi mozgalmat vezető párt, a Sajud, elsősorban azért vesztette el a nép bizalmát, mert siettették a kollek­tiv farmok feloszlatását és földek ismét magánkézbe juttatását. Vytautas Kazlauskas 60 éves sertestenyesz- tó kijelentette: a kormány visszaadta a földet azoknak, akik mar nem tudnak mit csinálni vele és nem is segítették őket, hogy függetlenül gazdálkodjanak. Azok, akik földet kaptad nem tudtak vevőt találni, ha el akarták adni földjüket és nem tudtak kölcsönt kapni, ha muködes- képessé akarták tenni, modern traktorral, műtrágyával ellátni. Mindezek következtében az élelmiszer- termelés csökkent, az árak hétszeresére emelkedtek. Az ország, amely néhány évvel ezelőtt nagy mennyiségben szállított húst a Szovjetunióba, most Németországból kénytelen importálni azt a lakosság élelmezésére.(Mintha valami ilyesmi történt volna Magyarrországon is?) 1988-ban 29.000 lakást építettek az országban, tavaly 11.7C0-at. A sertésállo­mány az utóbbi év folyamán 43, marha- állomány 25, a baromfiak szama 36 száza­lékkal, az ipari termelés felere csökkent. Az az érzésünk, hogy a litván nép tapasz­talataiból más közép-európai ország vezetősége is tanulhatna, hogy gépészmérnök­nek ne virágárusításból kelljen megélnie. Antonescu-emlékmű a Lenin-szobor helyén? BUKAREST. Ion Antonescu román marsall- ról a legutolsó enciklopédiában (1986-ban jelent meg) tizenegy sor található. 1882-ben született Pitestiben, 1940 szeptemberében "a náci Németország, valamint a belső hitlerbarát korok" támogatásával, együtt­működésben a Vasgárdával, katonai fasisz­ta diktatúrát vezetett be. 1941 júniusá­ban a hitlerista Németország oldalán belépett a szovjetellenes háborúba. 1944 augusztus 23-án letartóztatták, 1946-ban a népbiróság halálra ítélte, és kivégezték. Néhány "apróság" azért kimaradt ebből a teljességgel negativ pályaképből. Anto­nescu a fasizmus "eredeti" román változa­tát honosította meg, az olasz Duce példá­jára felvette a Vezér (Conducator) címet, s ilykeppen az országvezetésben fölébe kerekedett a trónon üló I. Mihály királynak. A szovjetellenes haborüban való roman részvétéit előzetesen egyeztette Hitle- rékkel, hiszen a német es a román csapatok egyazon órában támadtak. SŐt, mivel az egyeztetés során az idoeltérésról alig­hanem megfeledkeztek - Romániában e^y órával előbb jár az idő Kózép-Európá- nal -, egy órával hamarabb hangzott el a bukaresti rádióban az ominózus román hadparancs a marsall szájából: "Elrendelem, hogy lépjétek át a Prutot!" Vagyis a hatart. Kimaradt a lexikoni címszóból az a több százezer zsidó vallásé román állampolgár, akiket Antonescu hatóságai, német közre­működés nélkül, sajat hatáskörükben gyilkol­tak halomra Moldvában, Besszarábiában és Bukovinában. 1989 decembere, a fordulat után.egyszer- re utcákat neveztek el Antonescuról, újságok közölték hajdani Írásait, elindult egy párttalannak tetsző áradat, amely a "nemzet mártírjaként", már-már "szent­ként" emelte a köztudatba Románia egykori diktátorát. Hol tart most a marsall kultusza? A Románia Párt lapja, a Romania Mare november 13-i számában, egy dr. Victor Paunescu nevű ploiesti-i úr szerint^ ideje véget vetni a halogatásnak és erelyesen hozzá kell látni Ion Antonescu érdemeinek "méltó" kinyilvánításához. Nevezett ér pontokba szedte követeléseit* A bukaresti katonai akadémiát nevezzek el a marsallról. Bukarestben a Szabad Sajtó téren állít­sák fel a marsall szobrát az üresen maradt talapzatra. (Ott állt, ledöntéséig Lenin szobra) , > , , Egy nagy bulvárt "a roman náció mártír hőséről" nevezzenek el. Az ország valamennyi municipiumóban, vagyis nagyobb varosában állítsanak szobrokat és emlékeket, innen már szó szerint kell idéznem, "annak a Hősnek, aki a bolsevizmus ellen harcolt, hogy saját hazájában semmisíthesse meg azt". Minden állami intézményben ki kell függeszteni a marsall arcképét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti csoportját, amelyik megsértette a marsall emlékét "persona non gratanak kell nyilvánítani és kiűzni az országból". Megismétlem: "Kiűzni az országból". Végül megint szó szerint kell idéznem, másként nem fogják elhinni nekem a képtelenséget: "Az ortodox egyház iktassa szentjei közé a Hős nevét." Bomlott elmék másutt is akadnak, s támadhatnak olyan ötletek, hogy mondjuk, avassák szentté Szálasi Ferencet vagy Jozef Tisót. Ujyyan melyik újság közölné ezt a tébolyult követelést? Beke György . - * i \ i I > BUDAPEST. Göncz Árpád koztarsasagi elnök táviratban köszöntötte Victor Vasarelyt, a Franciaországban elÖ magyar származású képzőművészt 85. születésnapja alkalmából. TEXAS. Nagyon örülök, hogy telefonon beszélgethettünk a lapról, a régi jó öreg New Yorkról, ahol bizony otthagytam a szivemet. Itt van a tavasz, amely mindig jó alkalom az űj kezdésre. Mindnyájatok­nak kellemes husvétot és tavaszt kívánok. Mellékelek néhány kártyát édesapám, Albők János felvételeivel. Az egyik egy nyugodtabb és édesebb időszakot mutat a Central Parkról, amely oázis volt vasár­naponként a dolgozo embereknek. Nem fogok rólatok megfeledkezni a jövőben sem- Albok V. Ilonka

Next

/
Thumbnails
Contents