Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-09-17 / 35. szám
6. NEVETŐ ELŐDEINK THÁLIA SZOLGÁLATÁBAN A Nemzeti Színház megnyitó előadását 1837. augusztusában tartották. Művészei között olyan hírességek szerepeltek, mint Déryné, Laborfalvy Róza, Ejgressy Gábor, Megyeri Károly. A nemzet színháza mellett egyebek között Kolozsvár, Kassa, Székesfehérvár, Miskolc voltak a vidéki színjátszás neves műhelyei. Vandortarsulatok sokasága járta a országot Thália a színjátszás istennőjének a szolgálatában. Anekdotacsokrunkban a múlt század neves színészeinek történeteit elevenítjük fel. Prielle Kornélia Kolozsvárott szerepelt Pailleron "Ahol unatkoznak" cimü darabjában. Amikor elmondta, Revil hercegnő szerepében, hogy "elsÓ szeretőm egy huszártiszt volt", egy Öreg ur büszkén felszólt a színpadra a földszint első sorából:- Az en voltam! Prielle Kornélia a nézőtérén támadt pisszegést elnyomva, pillanatnyi szünet után ismét megszólalt Revil hercegnőként: "De olyan buta volt, mint a kardja!" Viharos derültség fogadfa a rögtönzést, s a szöveg azóta bekerült a darab szövegkönyvébe is. * Nyarai Antal a régi Népszínház művésze nem tudott bánni a pénzzel. Egyetlen garas sem volt a zsebében, ám ez őt nem feszélyezte, a szolgáltatásért járó fizetséget nyárspolgári hóbortnak tartotta. Egyszer egy vidéki tisztelője pesti törzskávéházban kereste Nyárait.- Jár ide Nyárai művész úr?- De mennyire - felelte a kotnyeles bor- fiu - nálunk Ó a favorit.- Favorit?- Igen, mindig bejön - csak nem fizet. * A múlt század végén a színházak, főleg a vidékiek - gyakran tűzték műsorukra a "Jafet tizenkét felesége" cimü vígjátékot. A vidéket járó társulatokban mindig akadtak olyanok, akik megszöktek a színháztól, mert nem bírták a nyomort, az éhezést, így aztán megtörtént, hogy a legközelebbi állomás szinlapja a darabot már igy hirdette: "Jafet hat felesége". Aztán újabb szökések után "Jafet három felesége" lett belőle, majd végül Özvegy Jafet szerepelt a szin- lapon. * Ivánfi Jenő a Nemzeti Színház mára elfeledett kitűnő jellemszinésze Kolozsvárott szerepelt a III. Richárdban. Amikor szerepe szerint kétségbeesetten kiáltja: E^y országot egy lóért! - valaki leszól a karzatról:- Szamár is jó lesz magának! Ivánfi szemrebbenés nélkül válaszol a kedélyes nézőnek:- Igaza van, jöjjön le maga! * Bokody Antal a múlt századi vidéki színházak kiváló Moliére-alakitója, igazgató korában kénytelen volt az egyik szolgabiró tehetségtelen rokonát felléptetni színházában. A társulat kényszeredetten vett részt a próbán, csak a vendégmüvésznö ragyogott, csacsogott, kérdezgetett: , - Itt lépek be? Es ezt kinek mondom? Es majd hol és mikor megyek ki? Bokody haragját visszafogva válaszolt:- Ott jön be, ahol kedve van, ott megy ki, ahol akar, csak minél kevesebbet legyen a színpadon. Összeállította: Kis György Mihály újítsa meg előfizetését AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 17. 1992. SZAKONYI KÁROLY EZ A KAPITALIZMUS! Nem ismerem a pillanatnyi idegenforgalmi mérleget, igaz, még korai lenne megállapítani, hányán fordultak meg az idén a Bala- tóhnál, de azt hiszem, felesleges volt az aggodalom, különösen a hétvégeken nyüzsög a tónál a tömeg. Sok a külföldi is. Még mindig a németek vezetnek, őket hallani mindenünnen, a "zimmer frei" táblák is leginkább nekik szólnak. A helybeliek az extrább kinézetű pestieket is "grüzgott"-tal köszöntik, vélvén, hogy D jelű autón érkeztek. Vannak persze olaszok, hollandok, angolok és mások is; nagy a hangzavar az éttermekben, a strandokon. A szép, füredi sétányon bornapokat rendeztek; alkalmi borkiméréseket állítottak fel, nádkunyhókat, sátrakat; jóféle balatoni nedűk kortyolgatása közben magasra csap a jókedv, száll a sokféle nóta a tó esti sötétbe burko- lodzott tükre fölött. t De hat ez a nyár! Tombol az élet a mólónál, a butikok, büfék, sörözők és alkalmi árusok körül. A fák alatt kempingszékeken ücsörgő rajzolók várják a hiúbb népséget, néhány százasért elkészítik a portrét; ügyeset, ügyetlent mindegy. Odább különleges játékokat árulnak, emitt bizsukat; cigányzenészek játszanak, versenyt cincogva a dzsesszmuzsikusokkal; amerikai fiatalok, arcukon festett jelekkel a Megváltót hirdetik; egy pádon aprócska lányka ül unottan, monoton cérnahangon egy ősrégi slágert énekel, előtte a földön kimosott kefirespohár, abba kéri az adományokat. Micsoda ötletek a pénzkeresetre! Az évek óta működő nyári üzletek (butikok) forgalma, ügy látszik, nem csökkent, pedig felszaladtak az árak. De a divat az divat! Csinos vendéglők, kávézók (kávéházak), cukrászdák nyíltak, alighanem kissé nagyobb turizmusra, gazdagabb hazai fogyasztókra számítva,, de azért megyegetnek az üzletek. A maganhotelek mellett ott villognak csábos fénnyel a nightclubok a maguk erotikus műsoraival, kiszolgálandó az éhes férfinépet. > JŐ dolog vállalkozni, csak elindulni nehez. Kölcsön kell hozzá (aminek nagy a kamata) vagy tőke. Vagy csak ü^yesseg?( Sovány borostás állu pipaszár lábai fölött hordóhasat cipelő férfi, ügy Ötven körüli, kissé viseltes nyári öltözékben álarcokat árul a mólónál. Este van. az álarcokban gyertyák égnek; közelebbről látom görögdinnyék héját faragta ki, de nem csak szemel, orrot, cakkos szájat csinált a zöld pofákba az ipse, cifrázta is. Némelyik rémisztő, afféle Drakula-arc, némelyik vidám; nagy a választék. Hat-nyolc ilyen kivilágított dinnyefej sorakozik a lábánál.- Tessék tessék, hölgyek urak! Maine Damen und Herren! Bitte! Monsieurs! Me- dames! Tessék, legyen önöknek is jó szórakozása! Ijessze meg éjjel a szomszédját! Jó mulatság, hölgyek urak! Please! Mister My dear Lady! Tessék!.... Megállnak előtte, mulatnak rajta. Nézik a dinnyefejeket, felveszik, forgatják. Érdekesek. Igaz, nem tartósak, csak addig szépek, amíg a héj nedve el nem párolog, de talán, mint valami mumiafej, megmaradnak. Nem adja őket drágán, alku tárgya is lehet minden darab. Már csak heccből is megveszik. A gyertyákért külön kell fizetni.- Hogy megy a bolt? - kérdem tőle.- Ha vesz egyet, megmondom! Veszek. - Most például jól megy... Nevet, elteszi a pénzt. (Ötven forint) - JÓI megy, mert vett egyet! - Vesz más is, latom!- Megvesznek itt mindent, csak türelem kell hozzá! Uram, én megértettem az idők szavát! Vállalkozni kell! Es töretlenül hinni a vásárlóerőben! Megtudtam tőle, hogyan kezdte.- Lejöttem ide, gondoltam nyaralok, pe-, dagógus vagyok, augusztus végéig ráérek. Lakik itt egy barátom, annál kaptam szállást. Csak néhány százas volt a zsebemben, a többit otthon hagytam a családnak. Egyik nap vettem két dinnyét ebédre. Unatkoztam itt a parton, eszembe jutott, hogy kölyök- koromban mindig álarcot faragtunk a héjából. Meglátták itt a németek, azt hitték valami népművész vagyok, elkérték, mert szépen kicifráztam - Ötven! - mondtam csak úgy tréfából! Kifizették. Egy másik meg a párját vitte azon nyomban. A pénzt megtoldottam, vettem három dinnyét, estig megettem, kifaragtam azokat is, találtam gyertyát a barátom kamrájában, kivilágítottam a rémpofákat, kiültem velük este a mólóra Hát nem megvették mind a hármat? Másnap öt dinnyét vásároltam ... aztán hatot, tizet.... Megeszem a belet, a héját meg kifarigcsálom szépen, bele a gyertya.... Viszik! Csak az a baj, hogy már alig bírok ránézni a dinnyére! Nézze mekkora lett a pocakom. Ez mind viz! De mindenért meg kell fizetni! Nem veszi meg ezt a vigyori pofát is?- Hagyom másnak!- Tudja, ez entern egészen felvillanyozott! Hogy két dinnyevei kezdtem és ma már... Képzelje el, uram, ha nekem ezt egy állami vállalatnál kellene csinálnom! Vagy, mint régen, szocialista szektorban! Tudja, ki törné magát, hogy dinnyét befaljon, aztán farigcsáljon, itt üljön a forró estében a mólón, történelemtanár létére, és kinálgas- sa portékáját? De igy más! Látom a hasznát! Egy százassal kezdtem, s már van egy kevés megtakarított pénzem is Ez a kapitalizmus! Kis tőkével kezdeni,aztángyarapodni! Invesztálhatnék is az üzletbe, ha kedvem tartaná, ma már húsz dinnyét is forgalmazhatnék, de jelenleg még nem akarom fejleszteni az üzletet. Félek, rám fonnyadnak az álarcok. Pedig tudom: a kapitalizmus dupla vagy semmi! De egyelőre csak szolidan! Később talán ráhajtok. Embereket fogok alkalmazni, akik termelőtől veszik nekem a dinnyét, s nem viszonteladói áron. Óvatosan kivajják, megeszik, mert ugyebár én akkor már éttermekben fogok kosztolni! Előkészítik nekem a héját, én meg kifaragom. Később csak felvázolom a mintát, és másokkal faragtatok, én csak árulom. Majd pedig árusokat alkalmazok, veszek egy autót, azzal járom be a körzetet, ellenőrzőm az embereimet. f Emberem megszállottan, mondhatnám, eszelősen, csillogó szemmel nézett a távolba. A kánikulai nap után a tóra ereszkedő párában még csak gyengécskén pislogtak a túlsó part fényei. A Hungarian Human Rights Foundation az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulata Magyar Baráti Közösség Keleti Csoportja és a Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Kör szeretettel meghívják SÜTŐ ANDRÁS Herder díjas, erdélyi magyar író “Erdélyi sors és irodalom” című eioadasara 1992. szeptember 20-án vasárnap délután 4:00 órakor a New York-i Magyar Házban 213 E 82 St. ( a 2. es 3 Ave., között) Költséghozzájárulás $10.-
