Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-07-09 / 28. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 9. 1992. Szemelvények SINK A ISTVÁN: A fekete bojtár 29. vallomásai c. müvéből Ha lesznek a világon emberek - már pedig lesznek! - akik szájbiggyesztve fordulnak ezért utánam, vigasztalódjanak, ók is elszöktek volna. Ha meg nem, akkor bizonyosan csak azért nem, mert élhetetlenek és alamusziak. Én pedig nem voltam az. Igaz, velem a fene se törődött, hogy élek-e, megnövök-e, vagy temető-töltelék leszek-e? Én csak állatszámba méné kis parasztkölyok voltam. Nem ahhoz a kaszthoz tartoztam, kinek fiaiba az okos, jólelkü doktor bácsik kanállal tömkodték az életelikszirt, hogy na^y, erős emberekké nÓjjenek, s majdan acélos ( izmaikkal fogjanak hozzá a penna- forgatashoz. Az en osztályomnak nem szabad kövérkésnek lennie, mert akkor pihékel a kapavégin. Koplalnia kell annak ugyebár és soványnak kell lennie, hogy jól mozogjon es sokat dolgozzon. Dolgozzon bizony, mert ha nem dolgozik, elkezd álmodozni. Az álmodozásnak meg mindig az a vege, hogy a kalap mellé rózsa kerül. Az én kalapom mellé nem került rózsa, pedig en hazafelémenet ugyancsak álmodoztam, kivált mikor felcsillantak messziről Szalonta lámpái. Arra gondoltam, hogy büszke lehet rám anyám, hogy gyereklétemre ilyen egy-kettőre kivívtam a szabadságomat. Azt is tervezgettem, hogy többé nem kotok szövetséget a gazdámféle emberekkel, hanem beállók én bizony szabóinasnak. Milyen jó annak - álmodoztám - akkor csinál magának nadrágot, amikor akar. Az öcsém meg legyen csizmadia. Akkor legalább jól meg lesz alapozva családunk ruha és lábbeli dolgában. A bátyám mar úgyis bojtár, s az épp elég, ha a családból egy valaki követi az apánk mesterségét. Olyan örömmel szedtem a lábamat, hogy azt vettem észre; már ott vagyok Szalontán. A temető mellett kellett mennem egy darabon. Apámra gondoltam, hogy nem is tudja, neki milyen bátor fia van, mert ime, ni: minden szülői segítség nélkül intézi a maga ügyeit az éjszakai világban. De nem sok ideig vélekedhettem a bátorságomról. Előttem tiz lépésre a temetőből egy alak ugrott ki. Átlépte az árkot s a puha sárban nesztelenül jött felém. Éjfél körül lehetett az idő. Olyan félelem fogott el, hogy azt hittem, minden tagom olvadozik. Az addig hallott minden kisértetjáras eszembe futott. Az alak jött. Minden hajszálam külőn-külön ki akart ugrani a fejem béréből. Mar kiáltani akartam, vagy belegogicsélni a nadrágomba, mit tudom én, mikor az alak megszólalt:- Ki vagy hé? Nem láttál erre egy kant? Elszokott az este eresztiskor, verje meg az Isten. Bagi volt az Öreg csűrhés. Ketten tocsogtunk aztán be a Malom- utcaba. Ott az Öreg elvált tÖlem, én meg nekidőltem egy kerítésnek, mert mindenáron pihenésre volt szükségem. folytatjuk Dr. SZABÓ MORE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség * pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 229 East 0th Street MEW TÖBB, NT. 10021 Telefon: («12)6*846*6 Appointment csak előzetes bejelentéssel CZIMBALMOS SZ. KÁLMÁN Lapunk egyik kedves olvasója Czimbalmos Sz. Kálmán kiváló művész. A magyarországi Szépművészeti Akadémián tanult, ahol kitüntetéseket kapott. Az utolsó tanévben együtt dolgozott Haranghy professzorral hat nagy falfestményen. 1936-ban végezte tanulmányait, és bejárta Európát, közben a régi és új festők munkáját tanulmányozta. A háború alatt két szobrot készített a magyar kormány részére, amelyeket Budapesten és Piliscsaban állítottak fel. A háború után Baváriában stúdiót nyitott, festményeit több német városban kiállítottak es tagja lett a baváriai szépmú1 . í I veszeti társaságnak. 1949 óta él az Egyesült Államokban, Staten Island N.Y.-ban és itt van a stúdiója. Több helyen láthatók müvei, többek kozott a new yorki Public Libraryban, a Pulitzer Art Gallery., N.Y., National Design Center, N.Y., Washingtonban, Detroitban és New Jersey több varosában. Falfestményeket és színes üvegablakokat készített számos templom részére New Jerseyben és New Yorkban. Előadásokat tart festészetről, művészetről saját iskolájában, az Art Schoolban Staten Islandon. Müvei megtalálhatók több múzeumban és privát gyűjteményekben az Egyesült Államokban és Európában. ( ( További sikeres munkát kívánunk Mr. Czimbalmosnak. Anekdota SZESZTILALOM Theodore Dreiser (1871-1945), a haladó szellemű amerikai iró, az "Amerikai tagé- dia" cimÜ regény világhírű szerzője, közismert antialkoholista volt. A huszas években hosszú idŐ után Összetalálkozott egy ismerősével. t ( , Az illető afelől érdeklődött, mi a veleme- nye Dreisernek az Amerikában 1920-ban életbe léptetett szesztilalomról. (- Ne is említse kérem! - válaszolta mérgesen az iró - A szesztilalom ellenere nálunk a lakosságnak legalább 87 százaléka fogyaszt kisebb, de inkább nagyobb mértékben alkoholt. ( ,- Es mit csinál a fennmaradó 13 százalék?- firtatta ismerőse. ( (- Az pedig - folytatta Dreiser maró gúnnyal- a szeszes italok beszerzésével foglalkozik. Óriás baktérium - szabad szemmel A világ legnagyobb baktériumát fedezték fel Ausztráliában - egymilliószor nagyobbat a normális baktériumoknál. Az óriás bakté - rium mikroszkóp nélkül is látható. A felfedezést Sydney-i egyetemen jelentették be, közölve, hogy az organizmus húsz fajtáját találták egy hal emésztőcsatornájában. A halat az Ausztrália partjainál húzódó Great Barrier Reef vizéből fogták ki. A Sydney-i Egyetem azt is közölte, hogy az Auckland-i Egyetemen (Uj-Zéland) és az Indiana Egyetemen (USA) májusban végzett vizsgalatok megerősítettek: a szivar alakú organizmus valóban baktérium. Stttt — Avítt AZ ÉLTETŐ VIZ A Közép-Kelet egyik legnagyobb problémája a vízellátás. A térség "víztornyának" Törökország számit, hiszen területére esik a Tigris és az Eufrátes forrásvidéke. Damaszkuszban és Bagdadban nemegyszer azzal is vádolják Ankarát, hogy stratégiai fegyvernek akarja felhasználni a folyók vizét. Ezzel szemben a török kormány már 1986-ban felvetette: meg kellene építeni a "béke*vezetéket", amelyen naponta hatmillió köbméter vizet lehetne szállítani Szíria, Jordánia, Szaud-Arábia es az Arab-óbÖl államai felé. A bökkenő az, hogy megvalósítása húszmilliárd dollárt emésztene fel! S éppen az Arab-öböl országai nem akarnak függő viszonyba kerülni a vízellátás dolgában. Inkább választják a tengervíz sótalanitását, vagy mint Katar teszi: Irántól veszi a vizet 1800 kilométer hosszú vezeteken at. Ami szintén nem olcsó mulatság, de az olaja folytan gazdag emirátus megteheti: tizenhárom milliárd dollárt szán erre. Japánban: sehol egy számítógép Melyik ország a számítógépek hazája? Természetesen Japán. És melyik ország alsó fokú, illetve középiskoláiban sincs egy fia számitógép sem? Természetesen a japánéiban. A japán iskolákban ugyanis az évszázadok óta kialakult, hagyományos tantárgyakat tanítják, és ebbe holmi számitógépes oktatás nem illik bele. Ä japán gyerekek egyébként rengeteget tanulnak. Aki középiskolába vágyik) az már legalább nyolcévesen elkezd erre készülni, azaz szülei - a normál iskola mellett - beíratják egy délutáni dzsukubai előkészítő iskolába. Ettől kezdve napi öt, de gyakran nyolc órát is tanulhat. A kemény munka után következnek a még keményebb felvételi vizsgák. A felvételi eredményhirdetésen a szülök zokognak, ki Örömében, ki bánatában. De ezután sem gyöngyélet következik. A csupán padokkal és székekkel berendezett kopár falu tantermekben folytatódik tovább a tanulás. A fegyelem ugyan már nem a régi. A szakmunkásképző iskolák teljesen ismeretlenek Japánban. A fiatalembereket a munkahelyükön kepezik ki s előmenetelüktől függően kapnak rendszeresen íij és új feladatokat. Aki, mondjuk 18 évesen belépett egy vállalathoz^ az onnan megy nyugdíjba is. Nem szokás a munkahelyet változtatni és az emberek nem is értik, mire jó az. Életük fő célja, hogy másokért tehessenek valamit. Ezt tanulják egészen kicsi koruktól f°Sva- Zs. J.
