Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)

1992-10-22 / 40. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 22. 1992. Dankó Pista először New Yorkban "Magyar Dankó Pista, áldjon meg az Is­ten..." irta Ady Endre egyik feledhetetlen versében a hires cigányprímásról és nóta- szerzŐról. Kevesen tudják róla, hogy 6 volt az egyetlen cigány,akinek szobra van, méghozzá Szegeden, Margót Ede alkotása., Ne csodálkozzunk ezen, hiszen olyan felejt­hetetlen nótákat szerzett, mint az "Eltö­rött a hegedűm", "Egy cica, két cica", "Szőke kislány csitt, csitt, csitt"/ Az első hires nótája a Nem jó minden este a fonóba menni, s ezt még vagy 200 nóta követte a századfordulót megelőző évek­ben. Dankó Pista 1858-ban született egy sok- gyermekes cigánycsaládban. Apja Tollas Zsiga bandájában muzsikált. Csak kilenc éves volt, amikor apja haláléval a család összes gondját és a hegedűt is kézbe vette. Muzsikált gyermek ( bandákkal/ a tanyákon, vándorszínészek sáros bakancsát tisztogatta, s talán ott ragadt rá a vers, ott illesztgette rá azokat ügyetlenül a hegedű húrjaira. 1903-ban tüdŐbajban halt meg 45 éves korában, de kevés szerzőnek adatott meg ilyen páratlan termékenyseg és népszerűség. Halálának közelgő 90. jubileuma alkal­mából Cserey Erzsi, a Magyar Színház igazgatónője - mint már oly sokszor ~r, a társulat többi tagjával együtt igazán külön­legesnek ígérkező műsorral lepi meg a közönséget. Ez a közelgő előadás egyébként a Magyar Színház évadnyitója is lesz olyan kiváló művészek fellépésével, mint Cz'óvek István bariton Californiábol, Seniczky Éva, Hontváry Mihály, Dóczy János. Vendégmű­vészeket láthatunk Pestről, a zenei vezető Siklós Tamás és a new yorki Vörös Tulipán közkedvelt prímása, Gáspár Pali és Balazs Dezső garancia a színvonalas előadásra. Újra tapsolhatunk Dukász Annának és Szagon Zsizsinek, a színpadi képet Gáti János tervezte. ( Jöjjön el november 22-én, 3.30( órakor a Julia Richmond High School szinházterme- be, 317 E 67 ST. Jegyek kaphatók az utazási irodákban, a Püski-Corvin könyvesboltban, vagy a helyszínen $10.- és $15.-ért, nyugdí­jasoknak $ 8..-ért. Jo szórakozást. Deák P ® ® <§> ® ® (§> ® ® <§> ® ® <S> ® <S>®®®®® Levelek ® <D (S> ® <D ® ® ® <§) ® <§> ® <§><§> ® ® <t> <I> <S> WINNIPEG, MAN. Küldök egy 40 dolláros csekket a Magyar Szó megsegítésére. A világhelyzetről sokat lehetne írni, különö­sen a magyar helyzetről. Keveset tanult a magyar nép az elmúlt 40 év szocialista rendszere alatt. Demokráciát kívánt, s kapott munkanélküliséget. L. Pollack LILBURN, GA. Küldöm előfizetésemet a lapra és 10 dollár adományt. Bar körül­ményeim megváltoztak, amig képes vagyok, nem akarom elmulasztani a lap támogatá­sát. Én is mindig nagyon várom és szeretem lapjukat. v Vilma Paul NEW YORK, N..Y. Az újság anyámnak jár és én mindent elolvasok, különösen a recepteket várom. J. Salt ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT A százhetvenöt éve született felvidéki költő, akinek apja alkoholista, nyolcévesen vesztette el édesanyját, tizenévesen két testvérét, és a harmadik aki nyomorék volt sem élt sokáig. Élete nagy részét szegénységben élte, eltemette mindkét gyermekét, felesége gyógyíthatatlan beteg volt. Tompát titkos kór kínozta évtizedeken át, haldoklása eltartott evekig. PetÓfi, Vörösmarty, Arany kortársa volt. Nem volt, nem lehetett nagy költő szegény. De hol van az megírva, hogy csak a nagyságot szeressük? A nehéz gyermekkort kellemes^ izgalmas, diadalmas ifjúi évek követték. A segédtani- táskodással többször megszakított tanuló­éveit morzsoló szegény pataki diák kedélyes felvidéki földbirtokosok rajongó lánykáinak oktatásával kereste meg a betevőt. Közben opuszai is rendre megjelentek a rangot jelentő Bajza-féle Athenaeumnál 1841-ben először. Akkoriban kötött sírig tartó barátságot Szemere Miklóssal, akinek lasztőczi kastélyá­ban sokat időzött. 1844-ben Patakról Bartfára, majd Eperjes­re került. Megismerkedett későbbi cimborái­val, a rozsnyői Pakh Alberttal, az ügyvéddel, íróval, szerkesztővel mindenki nagy barátjá­val a német anyanyelvű Kerényi Frigyessel, harmadik barátja Petőfi, aki szintén meg-megjelent vagy inkább be-berobbant a békés vidéki társaságba, és akinek Hatvan utcai lakásában Tompa lakott is pár hónapos tartózkodása alatt. 1846-ban mint kálvinista lelkész Felvidéken Gömörben települt le, a mai szlovák-magyar határ két oldalán megbúvó kicsiny falvakban, Bején, Kelemerben, Hanvan. A szabadságharc első felét külhoni gyógy­intézetben töltötte, a második evben azonban tábori lelkészként segítette a honvédsereget. 1850-ben az Ózd melletti Susán egyik rokonánál időzve, egy gesztenyefa lombjai alatt ücsörgött, amikor a szomszédos ház tetején egy gólya kelepelni kezdett... Pár hónappal később az egész országban kézírással szerteterjedt a kozmopolita madár ihlette költemény. A hivatalosság fogaskerekei lassan kattog­tak akkor is: a költőt csak két évvel később csukták le a vers miatt, akkor is csak kicsit. A ma is álló, békét, nyugalmat sugárzó hanvai papiakban húsz éven át születtek a dalok, regék, virágokat megéneklŐ meses allegóriák. ( Lehet, hogy nem volt géniusz, újito, költői rebellis, az élet teljességét nem énekelte meg, de ha igy Őszidóben, amikor úgyis annyi a bánat, ráadásul vigasztalan, tompa eső mossa a fák sárga lombját, hogy egyébről már ne is szóljunk, akkor bizony jól tud esni ma is az elmúlás költőjének néhány szép sora. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelik: 229 E 79 StNew York NY 10021 (212) 737 2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 13&48 EMer Av. Flushing.N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség * Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy. TOMPA MIHÁLY Tompa Mihály A GÓLYÁHOZ Megenyhült a lég, vidul a határ S te újra itt vagy, jó gólya-madár! Az ócska fészket megigazítod Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. Csak vissza, vissza! me^ nem csaljanak Csalárd napsugár és siro patak Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet Az élet fagyva van s megdermedett. Ne járj a mezőn, temető van ott; Ne menj a tóba, vértől áradott; Toronytetőkön nézvén nyughelyét: Tüzes üszőkbe léphetsz, úgy lehet. Hazámról jobb ha elhurcolkodol De melyiken tudsz fészket rakni, hol Kétségbeesést ne hallanál alól S nem lelhetnél az ég villáimtól? Csak vissza, vissza! dél szigetje vár; Te boldogabb vagy, min mi, jó madár. Neked két hazát adott végzeted, Nekünk csak egy - volt! az is elveszett! Repülj, repülj! és délén valahol A bujdosókkal ha találkozol: Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk Mint oldott kéve, széthull nemzetünk....! Sokra sír, sokra vak börtön borul, Kik élünk: járunk búsan, szótlanul; Van aki felkel és sírván megyen Új hont keresni túl a tengeren. A menyasszony meddőségért eped, Szüle nem zokog holt magzat felett A vén lelke örömmel eltelik Hogy nem kell élni már sok ideig. Beszéld el, ah...! hogy... gyalázat reánk! Nem elég, hogy mint tölgy kivágatánk: A kidűlt fában őrlő szú lakik... Honfira, honfi ki vádaskodik. Testvért testvér, apat fiü elad... Mégis, ne szóljon erről ajakad, Nehogy, ki távol sir e nemzeten, Megutálni is kénytelen legyen! Segitsen terjeszteni lapunkat! Küldje be egy olyan magyar ismerőse nevét és címét, aki még nem olvassa a MAGYAR SZÓT! Hálánk jeléül küldünk Önnek egy szép 1992-es zsebnaptárt, vagy egy értékes magyar könyvet. Használja az alanti szelvényt. Küldjenek mutatványszámot e címre: NÉV:............................................................ CÍM.............................................................. Az én nevem:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents