Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-10-22 / 40. szám
Tliursday, Oct. 22. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Szájer József Hallgathat-e Tom Lantos? Beszámoló a kormány munkájáról Szájer József Néhány héttel ezelőtt az amerikai Aspen Intézet konferenciáján vettem részt egyetlen magyarországi meghívottként Becsben. A nyilvánosságot mellőző, szűk körű rendezvény az Egyesült Államok Kelet-Közép- Európához fűződő kapcsolatairól szólt. Jelen volt a szenátus kulügyek és térségünk iránt érdeklődő szinte valamennyi tagja és több kongresszusi képviselő, közöttük a a magyar származású kaliforniai Tom Lantos is. A konferencia emlékezetes pillanata volt Tom Lantos kemény hangú, de egyben nagyon civilizált és elegáns szóváltása az egyik vendégelőadóval, a román külügyminiszterrel. Adrian Nas- tase félórás beszédet tartott a romániai politikai átmenet kérdéseiről. Előadása, amelyben sikerült az óvatos optimizmust a nehézségek realisztikus bemutatásával egyensúlyban tartania, tetszést aratott a hallgatóság körében. Ám feltűnően hiányzott, hogy a román külügyek irányitója egy szóval sem említette az országában élő kisebbségek kérdését. Persze aligha gondolta, hogy ennyivel megússza az ügyet. Az amerikai résztvevők kérdései szinte csak az erdélyi magyar kisebbség helyzetére vonatkoztak. Nastase védekezésül számadatokkal árasztotta el a hallgatóságot, s a kisebbségekről szóló többszáz oldalas "fehér könyvet" ajánlott elolvasásra. Ultima ratioként részleteket olvasott fel Hámos László amerikai magyar emberi jogi aktivista egyik beszédéből, melyben ő a kisebbségi magyarság érdekében az amerikai kongresszusnál folytatott lobbyzás sikereiről számolt be. Nastase csodálkozott, hogy Romániában minden kisebbség nagyon jól érzi magát, kivéve a magyarokat, akik folyvást többletjogokat követelnek maguknak és telekürtölik ügyükkel a világot. Tom Lantos válaszában felhívta a figyelmet a kirekesztő, soviniszta nacionalizmus végzetesen demokráciaellenes voltára, s arra, hogy a romániai demokratizálódás - mint minden demokratikus rend - egyik kulcskérdése a kisebbség jogaihoz való viszony. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok nem adhat kedvezményeket egy olyan országnak, ahol napi gyakorlat a kisebbségek jogainak megsértése. A külügyminiszter által korábban keltett szimpátia hamar elpárolgott, Nastase teljes defenzívába szorult. Nem volt kétséges, hogy a hallgatóság kinek hisz: Lantosnak vagy Nastasénak. Az emberi jogokat érintő más aggasztó európai jelenségek felidézésével együtt Csurka István fasisztoid irományának ügyét is felvetette. Tom Lantos szeptember 23-án az amerikai kepviseloházban. Van-e joga ahhoz egy amerikai képviselőnek, hogy más ország belső politikai vitájába avatkpzzék - teszik fel sokan a kérdést. Nemregiben épp a magyar külügyminiszter nyilatkozott úgy, hogy az emberi és kisebbségi jogok megsértése nemzetközi ügy, nem egy ország belügye. Tom Lantos erkölcsi tőkéjét és tekintélyét veszítene el, ha nem térne ki arra a riasztó jelenségre, amit a magyar kormányzó párt centrumában tapasztal: arra a kirekesztő» fundamentalista, antidemokratikus nacionalizmusra, amely semmiben sem különbözik attól, amit, Romániában oly elszántan és hatékonyan bírál. t Tom Lantos nem hallgathat Csurkárol, amig Csurka István az MDF alelnóke! Nem hallgathat Csurkárol az, akinek csak kicsit is fontos a magyar demokrácia ügye. Ahogy nem hallgatunk és nem is hallgathatunk Jeszenszky, Boross, Antall a Parlamentben. Alant közlünk néhány figyelemreméltó részletet az Antall kormány nemrég közzétett beszámolójából az elmúlt két évről: "A közvélemény számára riasztó a közbiztonság huzamosabb ideje tartó folyamatos romlása. Vannak, akik egyenesen a demokratikus kormányt vádolják a bűnözés növekedéséért. A közbiztonság érdekében a kormány rö’vid távú célokat tűzött ki es hajtott végre: megvalósult a rendőrség átszervezése, jelentős személycserékkel, vezetőcserekkel; kialakult az Országos Rendőrfőkapitányság új szervezeti rendszere; megkezdődött a szükséges létszámnövelés. (1990-hez képest ez év végére 4000 fővel növekszik a létszám. Előreláthatólag további 6000 fővel gyarapszik az állomány a következő két évben.) Bár 1991-ben tovább növekedett a bűnözés, de sikerült visszafogni a növekedés ütemet." "A menekültek száma ugrásszerűen megemelkedett a déli szomszédainknál kialakult fegyveres konfliktus miatt. 1990 óta több mint 70 ezer fŐ keresett menedéket hazánkban. Közülük 3500 kaphatott menekültstátust (mert hazájában politikai üldözésnek volt kitéve). Példát mutattunk az egyre elzárkózóbb európai országoknak, hogy a genfi egyezményen tűi is vedelmet biztosítunk az erőszakos cselekmények miatt elmenekülÓknek. A menekülők fogadásában az ismert körülmények miatt elérkeztünk anyagi és szervezési teljesítőképességünk határáig. 1991. októberében kénytelenek voltunk megszigorítani a beutazás és ittartózkodás feltételeit, hogy elejét vegyük a jogszabálysértő tevékenység (üzérkedés, valutázás stb.) céljából történő beutazásoknak. Azóta több mint 200 ezer külföldi beléptetését kellett megtagadni." "Honvédelmi koncepciónk kifejezetten védelmi jellegű. Egyetlen országot, népet sem tekintünk ellenségünknek, nincsen előre formait ellenségképünk, valamint nincsenek katonai erővel elérendő célkitűzéseink, kivéve az ország függetlenségének, területi sérthetetlenségének, szuverenitásának egy esetleges támadással szembeni megvédését. Az önálló védelmi koncepció kidolgozásának folyamatával párhuzamosan tekintettel a délszláv válságra és a környezetünkben tapasztalható nacionalista feszültségek keltette relativ bizonytalanságra - szükségessé vált a hadsereg területi elhelyezésének átrendezése. A szervezeti és strukturális változtatások azonban egy korszerű ütőképes védelmi haderő kialakításának csak a keretét teremtették meg, mert a csekély pénzügyi források nem teszik lehetővé a modem, a kor követelsem itthon, sem Amerikában, sem másutt a kisebbségi magyarokat érÖ demokráciaellenes kirekesztési törekvésekről. (Szájer József az ELTE Jogi Karának oktatója a Fidesz parlamenti képviselője.) ményeinek színvonalán álló haditechnika megfelelő mennyiségű bevezetését." "A tulajdonreformnak a Nemzeti Megújhodási Program szerint választott útján a kiindulópontot a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonába igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény jelentette. Ez a törvény a múlt( örökségét egy részleges kárpótlást jelentő kárpótlási jeggyel rendezi, de egyben kizárta a reprivatizációt, es igy lehetővé tette az állami tulajdon jogi viták nélküli, a piac által diktált eladási áron történő magánkézbe adását. A privatizáció körébe vonható közel 1900 állami vállalat mintegy felét (vagyonértékét tekintve 35-40 százalékát) érintette valamilyen formában a privatizációs tevékenység. A kormány a privatizációs bevételek túlnyomó részét az államadósság mérséklésére fordította. A kormány - megfelelő privatizációs kínálattal - folyamatosan biztosítja a kárpótlási jegyek beválthatóságát, kialakítja az átadásra kerülő vagyon mértékét és körét. A kárpótlási formák gazdagítása érdekében a kormány a kárpótlás életjáradékra váltását is kezdeményezte." Antiszemitizmuskonferencia Kelet-Európáról Lengyelországban, Oroszországban es más kelet-európai országokban a kormányzati csúcsokat is megfertőzte "az előítélet vírusa" - jelentette ki a Berlinben zajló háromnapos antiszemitizmus-tanácskozáson Jehuda Bauer, az antiszemitizmust kutató bizottság vezetője. Bauer kifejtette, hogy a közép- és kelet-európai országokban a kommunizmus bukását követően meggyengültek a baloldali mozgalmak, az ideológiai vákuumot egyre inkább antiszemita áramlatok töltik ki, s ezekhez egyre több értelmiségi csatlakozik. Az antiszemitizmus kutatásával foglalkozó berlini központ kimutatásai szerint a legerősebb zsidóellenes tendenciák Oroszországban és a Baltikumban figyelhetők meg, valamint a Balkánon és Lengyelországban. Magyarországon a zsidóellenes tendenciák már a politikai folyamatokban is szerepet játszanak. Wolfgang Benz, a berlini központ vezetője az American Jewish Committee felmérésére hivatkozva feltárta, hogy 1992 elején Magyarországon a lakosság 17, Csehszlovákiában 23, Lengyelországban pedig 40 százaléka mondta magát nyíltan antiszemitának. Két evvel ezelőtt a lengyel megkérdezettek 30 százaléka vallotta magát antiszemitának. Az ólen akkor a csehektÓl különválasztott szlovákok álltak 40 százalékkal. Németországban 1960 óta az antiszemitizmus csökken. A nyugatnemetek inkább antiszemiták, mint a keletnémetek: jelenleg az ilyen érzelmeket táplálók aránya 16, illetve négy százalék.
