Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-20 / 8. szám
Thursday, Feb. 20. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Magyar Nobel-díjasok BEKESY GYÖRGY Bekésy György (1899-1972) Született Budapesten 1899 junius 3-án, meghalt Honoluluban, Hawaii államban 1972 junius 13-án. Apja Bekésy Sándor magyar diplomata, anyja Mazaly Paula. A gimnázium elvégzése után 1916-tél 1920-ig a berni egyetemen kémiát tanul, majd 1920-töl 1923-ig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen fizikát. 1923-ban ott fizikából doktorátust szerez. 1923-tól 1946—i^ kutató mérnök a Magyar Királyi Távközlési Intézetben. Közben 1926-27-ben egy évet dolgozott a Siemens- Halske cég berlini központi kutatólaboratóriumában. Párhuzamosan egyetemi pályafutása is volt: a budapesti Tudományegyetemen kísérleti fizikában tanársegéd és adjunktus (1932-39), rendkívüli tanár (1939-40), majd rendes tanár (1940-46)' Bókésy 1946-ban Svédországba emigrált, ahol egy évig a stockholmi Karolinska Intézetben dolgozott. Itt 1947-töl 1949-ig a kutatóprofesszor címet viselte, bár ténylegesen nem foglalta el ezt az állást, mert 1947-ben Svédországból az Egyesült Államokba költözött, ahol élete hátralévő részét töltötte. Először Bostonban, a Harvard Egyetem pszichoakusztikai laboratóriumában volt kutató munkatárs (research. fellow 1947- 1966). 1956-ban az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája tagjává választották. , 1966-tól haláláig Honoluluban, a Hawaii Állami Egyetemen volt az érzékelő tudományok professzora. Békésy kutatásai, melyeket 1923-ban Budapesten kezdett el, majdnem kizárólag a hallás fiziológiai mechanizmusára Összpontosultak. Békesy a belső fül hangtovábbi- tó rendszerének szerepet minden részletében felderítette. Az ő eredményeinek alapján lehetséges a süketségnek különböző fajtáit megkülönböztetni és áj klinikai kezelési módszereket alkalmazni. Hatalmas eredményeinek elismeréseként, különösen a belső fülnek a hallás mechanizmusában játszott szerepe felderitese térén elért felfedezéseiért, Békésy elnyerte az 1961-es n orvostudományi / fiziológia Nobel-dijat. O az első és a mai napig az egyetlen fizikus, aki orvostudományi Nobel- dijat kapott. Érdekes véletlen, hogy mindkét Nobel-dijat,amelyet a belső fül szerepének felderítésében végzett kutatásokért adtak, magyar kutató kapta meg. BUDAPEST. Raoul Wallenberg születésének 80. évfordulóján augusztus 4-én a tervek szerint nagyszabású kiállítás nyílik a budai Varban, a Legujabbkori Történeti Múzeumban. Bauer György Michelangelo alkotásai Minden művészetre és alkotásra altalaban az nyomja rá a bélyeget, hogy a kor szellemének’milyen művészi igényé volt. A 15. századi Firenze Itáliának leggazdagabb, legkulturáltabb köztársasága ( volt, amely kereskedelmével még Velencet is háttérbe szorította - s ahogy általában az mar lenni szokott -, a jóléttel nöyekednek a (kultur- ige'nyek. A Mediciek által (kormányzott köztársaság a reneszánsz korát, szellemet képviselte akkor is es ma is. A Medici család korának leghaladottabb, legműveltebb és a leggazdagabb családok egyike volt, az emberek magától értetődőnek tartották vezető szerepüket. Lorenzo Medici, akit kortársai röviden l'Magnificuonak (csodálatos) neveztek. Ö volt, aki a világ első nyilvános könyvtárát megnyitotta. Ebben a korszellemben és a Mediciek támogatásával bontakozhattak ki olyan művészek, mint Donatello, Ghirlandaio, Ghiberti, Bramante, Leonardo da Vinci és Michelangelo. Michelangelo 1475-ben született Firenzében, már gyermekkorában ^ elhivatottságot érzett a művészet iránt; 13 éves volt, amikor Ghirlandaio festőiskolájába került és már itt mutatkozott csodálatos rajztehetsege. Azonban két év után otthagyta a festőiskolát, mert a szobrászat ellenállhatatlanul vonzotta és az iránt érzett elhivatottságot. Emlékirataiban ezt írja: "A festő sik felületre festése perspektivikusan ábrázol, ezzel elhiteti, hogy a képnek mélysége is van. De próbáljuk körüljárni az ilyen festett alakot vagy fát. Tehát megtéveszti a szemlélőt. Viszont, amit a szobrász kifarag, az hű képe a valóságnak. A különbség a szobrászat és a festészet között, hogy az egyik igazság, a másik amitas. Ha a festő elront valamit, ecsetjével, kijavítja - nincs baj, de a szobrásznak előre kell látnia a márványban a formát, ha letört egy darabot, nem ragaszthatja vissza." "Igen - írja emlékirataiban -, szobrász akartam lenni, mert az Isten volt az első szobrász, ő mintázta meg az elsŐ alakot, az embert és amikor az Isten törvényt szerzett az emberek együttélésére, megint csak köböl formálta a táblát és arra veste a Tíz Parancsolatot, hogy Mózesnek átadja." A művész szivéhez legközelebb volt és maradt egesz eletében egy aránylag korai alkotása,, a Pieta, ami Romában, a Szent Péter katedrálisban van. Meg kell említeni a Dávid szobrot Firenzében, Mózest Romában, a San Pietro Vincoliban és a Sixtusi-kápolna mennyezetén a freskókat. A szoborban a legfontosabb a kifejezés és a harmónia. Dávid a fiatalságot, a férfieró't szimbolizálja, aki t az oroszlánt, medvét kézi erővel ölte meg es szembeszallt Góliáttal. Dávidnak minden testrésze és annak fiatalos felépítése harmonizál arcának fiatalságával. Azonban a Mózes szoborral problémái voltak, mert azonkívül, hogy Mózest Öregnek és bölcsnek kívánta formálni, hónapokig tűnődött, melyik Mózest mintázza meg. Mózest, a forradalmárt, aki kivezeti a népet Egyiptomból, avapr a szenvedélyes, elkeseredett és felháborodott Mózest, aki népét az aranyborjú imádatában talalta, amikor visszajött a törvényekkel. Elhatározta, hogy ő az egyetemes Mózest faragja ki, akit eltökéltség hajt, hogy népének nem szabad elpusztulnia, hanem el kell fogadni a Tiz Parancsolatot, mint az emberi együttélés egyetlen lehető törvényét. A Sixtusi-kápolnánál - jobb meggyőződése ellenére - visszatért a festészethez. Az a szerencsés halandó, aki volt a Sixtusi- kápolnában, ha nem is tudta felmérni, de éreznie kellett, hogy milyen monumentális alkotással all szemben és annak megoldása milyen egyedülálló művészi és fizikai fel- készültséget igényelt. Itt látszik, hogy a művész elhatározta, hogy ő sem éri be kevesebbel a mennyezete számára, mint a Genezissel, az e^ész világ újrateremtésével. Mi lehet méltóbb témája egy művészi alkotásnak, mint az Isten, aki megteremti a Napot, a Holdat, tengert, szárazföldet és az embert, a férfit és a nőt. Úgy érezte, neki a világot kell megteremteni a Sixtusi-kápolna mennyezetén és csak ezzel a témával tudja meghódítani a boltozatot. Amit maga ele tűzött, elérte: A mennyezet alakjai, jelenetei élnék. A földi emberek voltak a fantomok. Meghitt barátai nem is ezek voltak, hanem Adám és Éva az Édenkertben. Nem kicsiny, félénk, gyenge teremtményeknek ábrázolta őket, hanem erőteljes testalkatúnak, hajlékonynak, szépnek - éppoly Ősi erejűnek, mint a sziklatömbök, amelyek az almafátbl és a kígyótól elválasztják őket. A kisértést is magabiztos nyugalommá^ fogadjak es nem ostoba gyengeséggel. Méltó par, hogy az ember ös- szüleivé legyenek. . . És amikor száműzik őket az Édenkertből a terméketlen földre, amikor az arkangyal kardja feléjük irányul, látszik, hogy megijedtek, f de nincsenek megalázva, megsemmisülve. Ok az emberiség atyja és anyja, Isten teremtette, Michelangelo Buonarroti pedig életre kelti őket. Michelangelo Buonarroti a reneszánsz nagy poétája volt, aki a szépséget márványba lehelte és álmait köbe véste. Firenzében közben változott a helyzet es a Mediciek és Savanarola vitája idejen a művész úgy érezte, ho^y jobb, ha Rómába költözik, mivel, ahol szolnak a fegyverek, ott hallgatnak a Múzsák. Rómában az 1400-as évek végén VI. Sándor a Borgia pápa élte fényűző életet. Művészeknek minden időben szükségük volt megértő anyagi pártfogóra és igy találkozott Össze a szobrász egy muvészlelkű bankárral, Jacopo Gallival, akinek a házában Róma vezető politikusai, bíborosok, művészek gyűltek Össze, hogy kicseréljék gondolataikat. Galli egy "persona grata" volt az udvarnál, mivel a Borgiáknak pénzre mindig szükségük volt és a bankár, aki egy kifinomult művész lelek volt, hamar felfedezte Michelangelo zsenijét. Az Ő lakasan találkozott össze a művész Groslaye francia bíborossal, aki VI. Sándornál nagy kegyben volt. Egy este, vacsora után a bíboros igy szólt hozzá: "Tudod. Buonarroti láttam egy művedet Firenzében és rájöttem, hogy csak a te alkotásod állhat a Szent Péter templom Francia ? királyok kápolnájában, ahová a pápa meg az eletemben egy emlékszobor felállítását engedélyezte." A művész nem szólt semmit, de a gondolatra mámoros lett, hogy alkotása a Szent Péter templomban fog állni. De mi legyen a téma? Miután e pillanatban egy Bacchus szobron dolgozott, nehezen tudott lelkében egy vallásos témát elültetni. De hamarosan rájött, hogy egy álom régen él, nem is él, ég benne. A Fajdalom és Szeretet Örök kifejezése, amit életre kell kelteni. Egy Pietát, aminek az Anya fájdalmát kell kifejezni a halott fiával. folytatjuk SEGÍTŐ PROGRAM MAGYARORSZAGNAK Kétéves, a foglalkoztatást segítő programot indít az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) a japan kormány 400 ezer dolláros támogatásával Magyarországon Az ILO egy előzetes tanulmányban egyébéként javasolja, hogy a jelenlegi nagyszámú munkanélküli foglalkoztatasaban Magyaro- szágon is kapjon nagyobb szerepet a közmunka. Ez megvalósítható az ILO szakértők szerint az építőiparban, a lakásépítés térén, az infrastruktúra fenntartásában, bővítésében és a környezetvédelemben.
