Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-20 / 8. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 20. 1992. Szemelvények SIN KA ISTVÁN: A fekete bojtár vallomásai c. művéből 9. Péter nekitámaszkodott az ajtófélnek, a fejit ingatta erre-arra, mintha valami nagy ütést kapott Volna. Csak jósokéra jutott szóhoz. Köszönt és úgy ment el, mint akit valami nagy betegség lepett meg. Bizony, szegény Péternek választania kellett csakugyan másik lyányt. Verus. átver- gódte a telet, nyáron még el-elment dolgozni is a kopasztóba, csirkét és libát kopasz- tani. De a nyirkot és a verszagu gőzt nem sokáig birta. Amikor az őszi hűvösebb idők beálltak, lefeküdt véglegesen, s a rákövetkező tavaszig élt. Csak akkor halt meg, mikor az arca egészen sárga színűre változott. Szegény Verus, már a sirjara se lelek ra soha többé. A temető ahol pihen, átadatott közhasználatra. Disznók, kecskék, és libák legelésznek rajta. A bokrokat, a fákat kivágták, az ibolyákat kidurta a csűrhe. Én azért emlekszek ra mindig. Két nagy á^-hajára, ami tárgyig ért, es az Ő siro Péterjére, akinek más lyányt kellett választania. Mink, akik egykor a Malom-utcában éltünk, hosszan megtartjuk emlékeinket. Ha már máshová nem jegyeztetett be az életünk, legalább az emlékezés tükrébe éljünk addig, amig csak el nem törik az is. Az,( hogy még egynéhányan élünk, nem a mi érdemünk és életválságunk, csupáncsak a véletlenségé. Minket már nem abba a régi temetőbe visznek, hanem egy újabba. De nagy nyugalommal tekintünk felé mégis, mert tudjuk, hogy közeledik a feltámadás. Pihenj csak, pihenj, szegény kis Verus! A te Pétered is összetört már,, s összetörtél volna ekkorra mellette te is. Ot-hat gyerek, napszám, a kopasztó-dézsák gőze, a seprü- gyar pora, az örök megcsalattatás, a hasztalan küzdelmek elkoptattak és meggörbítettek volna Péter mellett is, te szegény. Vagy te ne tudnád, hogy nyarakon éveken, emberöltőkön és évszázadokon át ez volt és ez lesz a sorsunk!? S emlekszek a tavaszra is a Malom-utca- ból. A zsendülő fákra, Kádárra, a fényes csizmás rendőrre, a patkóié fűzkáti bogarakra a kerites tövin. S emlekszek az ore% Kovácsra, a rossz lovára, a kétkerekű vizhordó lajtjara s a csengőjire, ahogy estig végig sirt a házak között, amikor hazafelé tartott az utca kottyanóin. Anyámat látom huszonötévesen, amint a félszerben a ködarálón rozsot darál a két malacnak ás tengerit a kiscsirkéknek. De csinnyán, vigyázva, nehogy egy szem is kárba vesszen. öregasszonyokra emlékszek, ahogy simára ültek előttünk, az árokpartot és régi babonákról, hazajáró halottakról, megrontott gyermekekről és szeretőkről suttogtak nagyigazán, fontoskodva. És varrogattak. Én meg néha körbe-körbe szaladtam a fekete karéjt, mintha megakartam volna igézni őket. Este borzongva buttam az ágyba és éjszaka felkiabáltam. Gondolom, a nappal hallott mesék rémitŐ alakjait láthattam álmomban. Másnap már három-négy öregasszony ott tanakodott anyámmal a konyhánkban. Csuprot vettek elŐ tele vízzel s hét darab izzó faparazsat vetettek bele s nekem le kellett róla innom a vizet. Azóta bátorkodtam igy neki a világnak bizonyosan. Az öregasszonyok anyámnak valamelyik haragosára gyanakodtak, ki éjjel eljár hozzánk, mint láthatatlan valaki, lélek képibe, s bosszúból engem "nyomkos."- Biztosan "kiválasztott" ez a gyerek - mondtak. Azir olyan "kesznye" is. folytatjuk ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT “Kedves 16 éves bolond kisasszony” Az irodalomtörténet Ady Endre feleségé- nekj Boncza Bertának szerepét, aki Ady révén, mint Csinszka vonult be a halhatatlanságba; kontravertalisan iteli meg. Egyes visszaemlékezések egyenesen Frater Erzsikével, Madach Imre hűtlen feleségével hozzak párhuzamba. \ Való tény, hogy Fráter Erzsiké nem tudott Madách Imre magaslatára emelkedni, a költőt nem értette meg es egyedül hagyta. Madach ekkor vonult vissza ; Alsó-Stregovára és irta meg Az Ember Tragédiáját, a magyar irodalom halhatatlan alkotását - közvetve mégis Fráter Erzsiké volt a Múzsája. Azonban egy szintre hozni ezt a Frater Erzsikét a magyar irodalom tó'rteneteben Boncza Bertával, aki a költő mellett kitartott annak haláláig, nem hinném, hogy igazságos lenne. Csinszka megítélésében - a történészek részben Ady Lajos, a költő batyja állítására támaszkodnak és figyelmen kívül hagyják az Ady bibliográfusok, elsősorban Hatvány Lajos, Révész Béla, Földesy Gyula véleményét, tehát azokét, akik jóformán a költővel éltek és akarva-akaratlanul szemtanúi voltak a költÖ életének. Azonkívül Ady Lajos állításait azért sem lehet teljesértékÜ Ady forrásnak tekinteni, mert Ady Lajos olyan erős világnézeti ellentétben állt magával a költővel is, hogy Ady végrendeletében Ady Lajost meg sem említi és összes művének kiadási jogát Hatvány Lajosra ruházta. Legyen szabad elmondanom, hogy a barátok hogyan mutatják be Csinszkát. 16 éves volt és francia, svájci leányintézetben nevelkedett, amikor első lépését megtette valaki felé, akinek csak fényképét ismerte. Látta a könyökére támaszkodó szép férfi fejét - és annyit tudott róla, hogy nagy irodalmi viták zajlanak körülötte. Ennyit tudott mindössze és miután beleszeretett a férfi arcképebe, elolvasott néhány Léda verset, levelet irt Adynak és megkérdezte, hogy ő, "az egyetlen magyar zseni", miért ilyen betegen és fásultan néz a világba. A levélhez két Csinszka verset is mellékelt. Hónapok múlva jött csak válasz a levelre ezzel a megszólítással: "Kedves 16 éves, bolond kisasszony!" - a levelezes három évig tartott, amikor is a Boncza család legnagyobb ellenkezésére összeházasodtak. És Csinszkának ra kellett jönni, hogy a házasságban Ady oldalán vajmi kévés jut a megváltó szerelemnek. A borral, napi 120-140 cigarettával való küzdelme Adynak nem hozott kiábrándulást Csinszkának. Ahogy Fenyő Miksa írja, aki Adynak Hatvány mellett legnagyobb pártfogója volt: "Csinszka nem volt szép, de vonzó teremtés volt, akinek az élete Ady mellett talán azért sem mondható mártír életnek, mert Csinszka ezt olyan magával érthető- döttséggel viselte, olyan úri titoktartással, nehogy ebből bárki valamit is megsejtsen." Ha Ady mint barát nem volt könnyű eset, elképzelhető, hogy mint férj milyen volt. Nagy szerelem és még nagyobb szeretet kellett a vele való együttéléshez. Nem valószínű, hogy Csinszka a francia nevelő- intézetben felkészítést kapott volna erre az életformára - igy érthető apjának heves ellenállása - említi Fenyő Miksa emlékirataiban. Mint feljebb szó volt róla, Ady végrendeletében minden kiadói jogot legjobb barátjára és pártfogójára, Hatvány Lajosra hagyományozott, aki jogait (késÓbb Csinszkának engedte at, annak ellenere, hogy időközben férjhez ment Márffy Ödönhöz. Az Ady család Hatvány jogaihoz nem nyúlhatott, mert a végrendelet szerint Ő volt az örökős, azonban Csinszka jogait biróilag megtámadták, amiből hosszú pereskedés Csinszka és Ady Endre lett. Azonban a bíróság az akkor Bécsben élő Hatvány véleményére alapozott döntésében, csupán az örökség egyhatodát ítélte meg az Ady családnak. Erről annak idején azt irta Hatvány Lajos: "A jogokat Ady Endrénére ruháztam, mert róla azt tudom, hogy fiatal életét, vagyonát, mindenét amije volt feláldozta Adyért. Mert a nagybeteg poéta a maga asszonyának nem csupán anyagi biztonsagot, hanem az otthon kedves melegét is köszönhette. Ady Endre nagyon szerette Csinszkáját, mi pedig hálásak lehetünk "amelyekkel Ady Endrét s vele és benne a magyar irodalmat megajándékozta"- irja Hatvány Lajos tanúvallomásában. Kiosztották az Arany Glóbusz díjat A californiai Beverly Hillsben kiosztottak az Oscar-dijak előfutárának tekinthető Arany Glóbusz dijakat, amelyeket a hollywoodi sajtóegyesület Ítél oda évente a legjobb film és televíziós alkotásoknak. A legjobb rendezőnek járó dijat Oliver Stone "JFK" cimü filmjéért kapta, amelyet John F. Kennedy elnök meggyilkolásáról készített. Stone egyébként 1990-ben, a vietnámi háború témáját feldolgozó, erősen háborüellenes "Julius negyedikén született" (Born on the Fourth of July) cimíí filmjéért egyszer már részesült a legjobb rendezőnek járó megtiszteltetésben. A drámai filmek kategóriájában a gergsztervezérről, Bugsy Spiegelről készített "Bugsy" című film végzett az első helyen. A legjobb női szereplő diját Jodie Foster kapta "A bárányok hallgatása" (The silence of the lambs) cimfi, bemutatott filmben nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színésznek járó dijat Nick Nolte nyerte el a "Hullámok hercegedben (Prince of the tides) mutatott teljesitmenyéért. A musical és vígjáték kategóriában a Walt Disney Studio "A szépség és a szörny" cimú rajzfilmje végzett az elen. Az Arany Glóbusz dijakra egyébként sokan úgy tekintenek, mint az Oscar-dijak előfutárára. Az elmúlt évek kiosztott Oscar-dijai legalábbis ezt támasztják alá. Yehudi Menuhin az idén nyáron már a 36. alkalommal irányítja a svájci Gstaadban a zenei fesztivált. Az Alpengala nevű óriási sátorban az idén először rendeznek operaelőadást. A Traviata koncert-előadásán a Magyar Operaház ének- és zenekara működik közre. A gstaadi zenei játékok műsorán szerepel még a Royal Philharmonic Orchestra egy hangversenye, a londoni muzsikusokat Menuhin vezényli.
