Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-13 / 7. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 13. 1992. Szemelvények SINK A ISTVÁN: A fekete bojtár vallomásai c. müvéből 8. A malom utcán, a Kajtor-háznál, közel a Gyepszilhez, egy évig tartott még a szabadságom. Késő észtéi a sok sárra emlekszek onnan, ahogy a kocsikerekek agyig süllyedtek bele; a lovak szakadásig húztak, aki hajtotta őket, az káromkodott, majd "leszedte a csillagokat". Szidta a bírót, az adót s főleg Tisza Pistát. Hogy a sárnak, az adónak, a bírónak és Tisza Pistának mi közük volt egymáshoz, én akkor még nem tudhattam. S hogy a bornak és a paprikásnak az árat mért nem inkább kövekre költi - azt se. Nem értettem meg, hogy miért lehet olyan emberre haragudni, aki bort és paprikas húst vesz a szegény embereknek. Hogy sár van az utcán? Hát nem tudják azt az emberek, hogy Ősszel mindig nagy sár szokott lenni? ügy köszörülgettem az eszem ezen a kérdésen, mint varnyu a csőrit, ha télen rászáll nagyhálálkodva a csúrhelegelore. Es nem találtam meg mégse az összefüggést. Emlékszek a deszkapallókra, ahogy teknö- szerüvé göndörödtek, szét hasadoztak s a hasadékok közül a szemünk közé lőtt a habarcs, ha ráléptünk. S télről emlékszek a lyukas kis csizmáimra, s arra, hogy apám nagynéha hazajött s ujjaival olvasztgatta bajszáról a jégcsapot. Emlékszek a savanyú kolompirlevesre, főtt pacallal, apam tiszteletére. . Emlékszek anyám két húgára. Ok a seprúgyárba jártak és esténkint szívesen tanyáztak nálunk. A nagyobbik nagyon szép barna lyány volt. Egyszer kimaradt a seprügyárból s hetekig ott fekdecselt nálunk. Nagyanyám ugyanis éjjel-nappal dolgozni járt s igy nem gondozhatta. Emlékszek, mennyit sirdogált szegényke. Anyámmal néha el-el- mentek az orvoshoz, s amikor visszajöttek, sokáig bámulták a fagyos ablaküveget hangtalanul.- Nem hiszem én Verus, amit az a doktor mon! - mondta anyám - Sokat hazudnak ezek, hidd el! Verus szegény csak intett, hogy nem, a doktor nem hazudik, ö érzi, hogy "oda van." Minden harmadik- negyedik délután eljött hozzánk a vőlegénye, már nem is tudom, hogy kiféle Péter. És vigasztalta, hogy nem minden heptika halálos. Meg lehet, hogy nem is heptika a Verus betegsége. Hogy meglássa, majd tavasszal a jó időben meggyógyul. Addig ő dolgozik, keres es jövö ősszel összeházosodnak... Jé pár hét múlva egy kicsit "megerősödött" Verus. Egy napon Összeszedte magát. Nem lehetett vele bírni: újra elment a seprügyarba. Egy-két nap bírta csak. Aztán megint "pihent" pár hetet, hol nálunk, hol meg otthon a nagyanyámnál. így aprózgatta aztán az életét; egyszer a seprügyár, másszor az ágy. Nem igen hallottam még panaszkodni se többé. Tudta, hogy mi vár rá. Egyik nap délután, már a tél vége felé eljött hozzánk Péter. Gondolta, hogy ott találja Verust. Mikor látta, hogy nincs nálunk., kászálódott, hogy megy ö akkor nagyanyám ékhoz és felkeresi ott.- Péter! - mondta neki anyám - Verus azt izeni, hogy ü nem akarja magát "lekötni". Választhat más lyányt magának. U nem gyógyul meg soha. Azirt üzeni tülem ezt, mert neki nincs ereje aho, hogy ezt maganak megmondgya! És bizony, anyámnak se igen volt sokkal több ereje hozzá, mert az utolso szónál hangosan sírni kezdett. folytatjuk újítsa meg előfizetését TAKÁCS LAJOS: Isten veled kenyértermő föld t 1 t Bármerre visz az elet, csak egy célod legyen, Segiteni mindig, mindenütt a többi emberen. (Tompa Mihály) A világirodalom legkiválóbb géniuszai közül sokan tekintették karrierjük csúcspontjának társadalmunk tanulságainak több kötetben, regény formájában való ismertetését. Balzac több, mint 20 regényben irta meg kora francia társadalmának életét, Zola a 19, század végi Franciaországot rajzolta meg halhatatlan müveiben. Ugyanezt tette Thomas Mann Németországban, Móricz Zsigmond Magyarországon, Theodore Dreiser az Egyesült Államokban. Azt, amire e nagy lángelmék több kötete ben vállalkoztak, lapunk kiváló munkatársa, Takács Lajos egy kötetben, egy izzó szerelmi történet keretében kísérli meg. "Isten veled kenyértermö föld" címmel tavaly kiadott regénye drámai tulajdonságán kívül páratlanul izgalmas elemzése a 20. század második felében fennálló amerikai társadalomnak. Olyan mélyreható, melyhez hasonlót keveset találunk korunk irodalmában. De ebben a 200 oldalas regényben (Takács izekre( szedi nemcsak az Esésűit Államok ellentétekkel, igazságtalanságokkal telitett politikai( és társadalmi rendjét, hanem eles^ bar rövid( betekintést nyújt Kelet- Europa válságsújtotta nemzeteinek, elsősorban Magyarországnak legkiemelkedőbb problémáiba is, majd Dél-Amerika népeinek tragikus sorsára is éles fényt vetít. Az amerikai társadalom minden rétegét bonckés alá veszi. Feledhetetlen elemzését nyújtja a munkásságnak, a kisembereknek, a vállalkozóknak az indiánok tragikus sorsának, a nyomornak a létbizonytalanságnak. Bár a magyarorszagi helyzetre vonatkozó kiértékelésével nem egyezünk minden tekintetben, de nagy általánosságban helyesen értékeli az ottani fejlemények jelentőségét. Sajnálatos, hogy érdekfeszitö müvét viszonylag csekély példányszámban adatta ki, mert az az érzésünk, hogy müvét amerikai magyarok ezrei olvasnák feszült érdeklődéssel, az óhazai magyarságnak pedig felbecsülhetetlen politikai tájékozódást nyújtana úgy Amerikát, mint saját sorsukat illetően. Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen mü Írójában lapunk barátját és olvasóját tisztelhetjük. Takács irói tevékenysége megvalósitasa Tompa Mihály cikkünk elején idézett diktu- mának, amelyet a történet egyik szereplőjével hangoztat művében. Deák Zoltán Enying, Lőrinci, Nyíradony, Tiszalök, Újfehértó Várossá váltak BUDAPEST. A köztársasági elnök városi címet adományozott öt községnek. 1992-től város a Fejér megyei Enying, a Heves megyei Lőrinci, a Hajdu-Bihar megyei Nyiradony, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalök és Újfehértó. A több mint 6 ezer lakosú Tiszalök 200 évvel ezelőtt már mezőváros volt, majd 1970-ig járási székhelyként működött. A vízerőművéről hires település polgárainak két évszázados vágya teljesült most a városi ranggal. A polgárok nagy része egyébként a mezőgazdaságban, valamint a helyi ipari üzemekben dolgozik. Az utóbbiak közül magyar-angol érdekeltségű a Royal TEE HODIKÖT Textilipari Kft., amely az elmúlt évben alakult a HODIKÖT gyáregységéből. A második szabolcsi település, Újfehértó a legnagyobb magyar községként kapta meg a városi címet. Lakosainak száma ugyanis meghaladja a 14 ezret. A Debrecentől mintegy 30 kilométerre, Hajdu-Bihar megye északi határa mentén fekvő Nyiradony egykor járási székhely volt. A jelenleg több mint hét és félezer lelket számláló település az elmúlt 15 évben komoly fejlődésen ment at; végleges formát kapott a város központja, felépült az új orvosi rendelő és jelentősen nőtt a szilárd burkolatú utak aránya is. Ugyanakkor Nyiradony még ma sincs bekapcsolva az országos Crossbar telefonhálózatba. Ez már városi latyak.... A mintegy 6300 lelket számláló Heves megyei nagyközség, Lőrinci három általános iskolával, valamint szakközép- és szakmunkásképző intézettel rendelkezik. Az új városnak kiépített közmű- és hírközlési rendszere van. A település csaknem minden lakásában gázzal fütenek. Úthálózata korszerű. Történelme során első ízben kapott városi rangot a 7500 lelkes Fejér megyei Enying község, a mezóföldi tájegység központja. A település rendezettségével, viszonylag fejlett infrastruktúrájával érdemelte ki a megtisztelő rangot. Kiépült az ivóvízhálózat, s az épületek nyolcvan százalékában vezetékes gázt használnak. Árulják a Rába ETO-t Az utóbbi két évben alaposan megrendült a Magyar Vagon- és Gépgyár gazdasági pozíciója, s ez egyre inkább kihat a vallalat sportegyesúletére is. Kérdéssé vált, hogy a RÁBA ETO megkapja-e ezentúl is a három első osztályú szakosztály - labdarugó, kézilabda, kajak-kenú - működtetéséhez és a létesítmények fenntartásához az egy évre szükséges mintegy 60-70 millió forintot. Erre vall, hogy; a Rába gyár vezetői nemrégiben kinyilvánították szándékukat, miszerint kiárusítják az ETO-t. Az egyesületnek a városhoz kerüléséről már egy Ízben tárgyaltak is a helyi önkormányzat és a Rába gyár vezetőig de megegyezés belátható időn belül aligha várható. r—:—;—*1 ! NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT A «ávetkedjék nuuk me^toaubbitMurM idejében I | gondolkodni Í Egy évre $25,- Félévre: $14.- A Kánadába és Európába $30.- | * Megújításra: $........................................ A I Naptárra: $............................................. f ( Név:....................................................... A Cim:............................................. f AMERIKAI MAGYAR SZÓ * A 130 E 16th Street, New York, N.Y. I
