Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-04 / 23. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 4. 1992. Templomrablások Csehszlovákiában A nagy változások óta a kelet-európai országok a nyugati múkincsgyújtők célpont­jává váltak. Különösen súlyos a helyzet Csehszlovákiában. A tolvajok nem sokat teketóriáztak: lefűrészeltek Jézus lábait, mert csak úgy fért be a kocsiba. A csodatevő Madonna egy föld alatt vájt alaguton hagyta el a templomot. Azt viszont nem lehet tudni, hogy mi történt Szent Ludmilla 15. szazad­ból származó szobrával. A kis faszobor a csehországi Svikov kastélyában volt ki­állítva - amig el nem tűnt. A nyugati gyújtók mohóságától hajtott tolvajok félelmetes gyorsasággal forgatják ki a műkincsekből Csehszlovákia múzeumait és templomait. A múkincstolvajlas és -csem­pészés egész Kelet-Európábán dívik. Ehhez ideális körülményeket nyújtanak Csehszlo­vákia, Lengyelország és az egykori Kelet- Németország gazdag, ám gyengén t őrzött múzeumai, a határon az alulfizetett vámosok. Csehszlovákiában tavaly több, mint 15 ezer műkincset raboltak el: faragott Madonnákat, barokk oltárfestmenyeket, aranyozott angyalokat, kelyheket, ikonokat, 14. századi térképeket, bútorokat, sót sírköveket is - összesen 36 millió dollar értékben. Egyes varosokban, igy például a Prágához közel fekvÓ Sedlec u kutne Hory-ban a templomokat szinte teljesen "kisöpörtek". "Ha ez igy megy tovább, semmink sem marad" - mondja elkeseredetten Daniela Volkova művészettörténész, a Kulturális Minisztérium munkatársa. "A helyzet ki­látástalan. A templomok után most már a múzeumok és a galériák is sorra kerülnek. Egy kis ország, mint a mienk, nem kepes ellenállni az ilyen rablásnak." ( A veszteségek kiszámolhatók ugyan dollár­ban, a valódi kár azonban nagyobb. "Ez a mi kulturális örökségünk" - mondja Pavel Jirasek, a múzeumok és galériák biztonságá­nak felügyelője. Bármily különös, az 1989-es forradalom - melyet egy drámairó vezetett több színész és művész közreműködésével - elvégezte azt, amit a négy évtizedes kommunista hatalomnak nem sikerült megtennie a mű­vészettel es a vallással szemben. "Minden fal ledőlt - ez a demokrácia másik oldala" - állapítja meg Pavel Kroupa, a minisztérium jogi ügyekkel foglalkozó megbízott igazgatója. "Tavaly 47 millió turista kereste fel az országot; autók százai és ezrei haladnak át naponta a határon. Egyszerűen lehetetlen mindenkit elleno’rizni." A műkincsek java része jelenleg Ausztri­ába vagy Németországba kerül; a tehetős észak- és dél-amerikai gyűjtök megjele­nésével a piac kiszélesedése várható. A csehszlovák klérus mindenesetre felszólí­totta a nyugati országok egyházi szervezeteit^ hogy ne vásároljanak Csehországból származó vallási műtárgyakat, mivel ezek nagy része lopott holmi. AZ ENSZ BELÜLRŐL Ismerve a New York-i tömegközlekedés kiszámíthatatlanságát, egy kicsit korábban indultam el otthonról, igy még maradt tiz percem élvezni a tavaszi nap sugarait az Amerikai Mérnök Egylet 47—ik utcai székháza elŐtt. Vendéglátómmal, Paul R. Seger-rel a Svájci ENSZ Misszió titkárával a főbejáratnál találkozunk, mert ma - való­színűleg a Los Angeles-i események miatt - nem engednek be látogatókat. Az épülettel való ismerkedést az éttereimmel kezdjük. Jó asztalt kapunk, gyönyörű a kilátás az East Riverre, s mint megtudom, a bajuszos úr két asztallal odébb, a lengyel nagykövet. A legfontosabb döntések többnyi-e itt szü­letnek, éppúgy, mint otthon az Orsza^haz folyosóin, kötetlen véleménycserék formájában.- Beszelgétésünket azzal kezdjük, hogy megkérem Pault, hogy néhány szóval mu­tassa be az ENSZ-et.- Az ENSZ a második világháborút követő béketárgyalások szülötte, azt kell, hogy mondjam, nagyon konzervatív intézmény, mert formája azóta szinte semmit sem változott. Két fő szervezetből all, a Köz­gyűlésből és a Biztonsági Tanácsból. A közgyűlés, ahol minden tagállam képvisel­teti magát, minden év szeptember harmadik keddjén kezdi munkáját, s nemzetközi kérdések teljes skálájával foglalkozik. A döntések meghozatalához kétharmados szavazati többség szükséges, minden ország­nak egy szavazata van. A Biztonsági Tanács öt állandó és tiz kétéves periódusra válasz­tott tagjával alapvetően a békefenntartásra koncentrál. Itt kilencszavazatos többségre van szükség a döntéshozatalhoz, de a fonto­sabb kérdésekben az állandó tagoknak vétó­joguk van. t , , , ,- Az Egyesült Államoknak es Máltának azonos jogai vannak a világot érintő kérdések meghozatalában a Közgyűlésen. A világra való befolyásuk azonban lényegesen külön­böző, úgy gondolom, hogy ezt a döntésho­zatalnál is figyelembe kellene venni. Ez az úgynevezett nemzetközi demokrácia. Minden polgárnak, nemzetnek azonos joga van, függetlenül attól, hogy milyen gazdasági háttérrel rendelkezik. Másrészt az Egyesült Államok példájánál maradva, épp gazdasági hatalmanal fogva befolyásolja a többi tagállamot, tehát nincs ilyen kedvezőtlen helyzetben.- A Biztonsági Tanácsban az újra ipari nagyhatalommá fejlődött Japánnak és Német­országnak még állandó képviselete sincs, nemhogy vétójoga. Nem kérték ennek módosítását? Hivatalosan nem. Nem hivatalosan többször hangot adtak e kérdésnek, de biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben a jelenlegi helyzet alapvetően nem fog megváltozni.- Mennyiben módosultak az érdekszférák a Keleti Blokk összeomlását követően? Egységes-e ma az ENSZ?- Természetesen nem. A fő érdekellentét korábban Kelet és Nyugat között volt, de éppúgy létezett -(csak kevesebb hang­súllyal -, egy Dél-Eszak, amelyet talán Dél, Nyugat ellentétének is mondhatok. Ez mara az elsŐ megszűnésével domináns­sá válik.- Hogyan és hol ütköznek ezek az ellen­tétek itt az ENSZ-ben?- Például a Jugoszláviába küldött ENSZ békefenntartó erők kapcsán az Afrikai Államok sérelmezik, hogy Etiópia, Nyugat- Szahara, ahol sokkal több ember halt meg eddig, nem, vagy alig kap támogatást, illetve odafigyelést az ENSZ részéről.- Milyen aranyban oszlanak meg a költ­ségek az egyes tagállamok kozott?- Mindenki egységes Összeget fizet, ami­vel eleg sok állam évekre visszamenőleg tartozik. A költség-hozzájárulások 25%-át az Egyesült Államok adja, a második Japán és Németország kb. 8-8% körüli összeggel. A békefenntartó erők költsége (Ciprus, Libanon, Jugoszlávia) körülbelül a felét teszi ki az évi kiadásoknak.- Az utód-államok, ha mondhatom ezt, hogyan, milyen arányban képviselik a néhai Szovjetuniót?- Minden új állam kérte és meg is kapta a képviselet jogát. Ukrajna és Belorusszia hivatalosan korábban is képviselve volt. A Biztonsági Tanácsban Oroszország, mint a térség legbefolyásosabb állama képviseli a régi Szovjetuniót. Szó volt egy rotációs rendszerbeli képviseletről is, de ez kivi­hetetlennek tűnt.- Mi a véleménye a magyar ENSZ képvise­lőkről? t- Akikkel eddig találkoztam, csak jót mondhatok róluk. Ez nem udvariaskodás, jól felkészült, tárgyalóképes, korrekt diplo­maták, ami sajnos nem mondható el minden ország képviselőiről. Nagyon pozitívan értékeltük a magyar "be nem avatkozasi politikát" a jugoszláv események kapcsán. Mennyiben változott képviseletünk 1989 óta?- Magyarország mar jóval korábban igen magas megbecsülést vívott ki magának, mint a térség legdemokratikusabb állama, eze'rt 1989-et nem éreztem egy fordulópont­nak az Önök esetében. Képviseletük jelen­tősége most lényegesen megnőtt azzal, hogy Magyarország két évig a Biztonsági Tanács tagja. Ebédünk vegére érve, helyben kell hagynom Paul állítását, mely szerint a büfé itt min­dig kitünŐ. Egy gyors sétát teszünk az épületben, majd megköszönve a vendéglá­tást, búcsúzom. Távozóban még vetek egy pillantást kis nemzetünk lobogójára, amely most is ott leng a szokott helyén, valahol Honduras és Izland zászlója között, ahogy az alfabetikus sorrendben Hungary következik a tagországok sorában. Garai József ÓZONLYUK Szaruhártyabank nyílik Budapesten A kanadai központú Lions klubok segítő hálózata - melyből már 22 van Magyaror­szágon - Pécsett rendezte meg országos találkozóját. Az előző év munkájáról tartottak beszámolót a résztvevők - népes finn, német, francia vendégsereg előtt - s vezetőváltásra is sor került. A hongkongi világkongresszusra készülődés jegyében idén a vak gyermekeket segítik, mindenütt a világon. A Sight First alapítvány segít­ségével nemzetközi összefogással Budapes­ten szaruhártyabankot hoztak létre, mely a hazai operációk eredményességét javít­hatja a jövőben. <§> BUDAPEST. Ismét Horn Gyulát - az egyetlen jelöltet - választották meg a Magyar Szo­cialista Part elnökének, a Szegeden megren­dezett háromnapos MSZP kongresszuson. Újítsa meg elifizetését

Next

/
Thumbnails
Contents