Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-28 / 22. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 28. 1992. Szemelvények SIN KA ISTVÁN: A fekete bojtár vallomásai 23. c. müvéből Mire a nap ereszkedett lefelé, én Szalon- tán, a Malom-utcában sántikáltam a KÓsa-ház felé. Az utca közepin mentem a porban. Otthon éreztem magam. Az egyik sikátorból három legény fordult a mi utcánkba, három űrüt hajtottak maguk előtt s utánuk két szuronyos csendőr lépkedett. A fél utca asszonya bámulta Őket. A három legény lopta az ürüket, s hogy szégyeljek magukat, az utcán hajtaniuk kellett. A csendőrök mindenütt a sarkukban voltak, s a három legeny közül hol az egyiknek, hol a másiknak kiáltania kellett: "Három ürü nem nagy falka. három juhászlegény hajtya"... Sokáig bámultam utánuk és sápadt voltam. S haragudtam a három legényre, hogy miért olyan ügyetlenül csinálták. A lakásba úgy mentem be, hogy egy vaskóval a pici ablakot addig piszkáltam, amigj belülről ki nem görbölőzött. Aztán bemásztam, az ablakot begörböltem es aludtam reggelig. Még Kósáné se tudta, hogy otthon vagyok. Vele másnap megbeszeltem, hogyha keresnek az Ilyés-tanyáról, ne is tudjon rólam. ígértem, hogy pálinkát veszek neki, mert azt nagyon szerette. Különben ő se sokat tartózkodott otthon. Dolgozni járt. A következő napon elmentem a cserépgyárba. Ott már ismertek s én is tudtam már annak a munkának a mibenlétét és nem féltem tőle. Az volt csak a baj, hogy a cserép az ingem elejét és ujját lehorzsolta rólam. Később kaptam észhez, hogy zsákból kötőt csináljak magamnak. így keresgettem magamnak élelemre valót. Kosánenak is megvettem a pálinkát. Jancsi egy vasárnap hazajött s elhozta nekem a kulcsot. A másik vasárnap a nagybátyám is eljött a KÓsa-házhoz s faggatta KÓsánét, hol vagyok. Az azt mondta, hogy nem tudja, nem az az ö dolga, hogy mindig az én sarkamban legyen. Pedig én benn voltam a szobában, s dobogott a szivem, hogy majd kiverte az oldalam. S ahogy a nagybátyám elment, csak a kicsi ablak firhangja mögül mertem utana nézni.- Miért törődik velem, hogyha lusta még az Istenem is neki es megtapos - mondtam Kosánénak. Mikor a cserépgyárban elfogyott a munka, kijártam az állomáshoz poggyászt cipelni az utasoknak - és vizet hordtam úri házakhoz az artézi kútról, két fillérért egy kántával. JÓ, gyors labam volt es sok helyre hordtam a vizet. Pénteki nap pedig históriákat és álmoskönyveket árultam kinn a piacon a "papirosoknak". Vasárnap reggelenkint meg egy kövér fináncné után hordtam a kofák kozott a bevásárló káskát. Kerestem. Egy Karap néni nevű asszony meg beajánlott a teniszpályára labdaszedő gyereknek. Ott is kerestem. Ha jó nadrágban voltak az urak tiz, tizenöt fillért is egy-egy délután. folytatjuk INTERJÚ CSOÓRI SÁNDORRAL (folytatás a 4. oldalról)- Melyik kiadót választja a legszívesebben, illetve be kell-e mutatnia valahol miiveit?- Eddig a Magvető Könyvkiadó jelentette meg müveimet, azonban ma a könyvkiadás helyzete olyanná vált Magyarországon, hogy ez igen hosszadalmas lett volna. Éppen ezért legutóbbi kötetemet Püski Sándor adta ki. Azt hiszem öt nem kell külön bemutatni. A cenzúra pedig gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. Köszönöm az interjút. ( Deák Pál Ahogy am én látom A szerkesztőnk észrevételei Többen panaszkodtak, hogy túl sokat irok a magyar nótákról, különösen a "Befútta az utat a hó" változatáról. No, mondtam magamban, ha olvasóink unják már a magyar nótákat, akkor a művészet valamelyik más ágával foglalkozom egy ideig. És pedig a tánccal, mert fiatal koromban hires táncos voltam. Csakhogy most már egy kicsit berozsdásodott a tudományom. Elmentem hát egy tánciskolába, hogy felfrissítsem tánctudományomat. Kérdeztek, milyen táncforma érdekel, népi tánc, balett, vagy valami más? Mondom nekik, hogy én elsősorban a magyar táncokat kedvelem, de azért nem bánnám, ha egy-ket modern táncra is megtaníthatnának. "Nagyszerű" - mondta az igazgatónő és máris bemutatott egy szép fiatal táncosnőnek. "Ezzel eltáncolhatod a kállai kettőst"- mondta nekem. "Persze előbb egy kis testgyakorlatot kell venni, meg kell lazítani azokat az ellustult izmokat. Majd ez a kislány megmutatja neked, hogyan." Odaláll velem szembe a kis táncosnő és mondja: "Az első dolog a_ lábizmainkat lazítani. Magasra kell lendíteni először a jobb lábadat, azután a bal lábadat. így!" És magasra lendítette a bal lábát, ahogyan a képen látható, Amikor ránéztem a lábacskája húvelyújjára, kissé szédülni kezdtem. "Ezt én aligha tudnám megtenni"- lihegtem, miután magamhoz tértem a szédüléstől"Na, akkor van egyszerűbb táncunk, azt majd a Tóni fogja neked megmutatni" . Intett egy fiúnak, aki megnyug- tatott, hogy a tánc, amelyre Ö fog tanítani, igen egyszerű csak egy nagyot kell ugrani a zene ütemére. _ És ugrott, miként az ábra mutatja. "No - mondom neki - fiatalember, én ilyen ugrást csak akkor tudtam tenni, amikor a debreceni kát. gimnázium válogatottjában kapus voltam. De az már igen régen volt. Nem tudnál valami könnyebb tanéra tanítani?" "De igen, van egy táncunk, amelyet ülve, vagy fekve lehet végezni." Intett egy kis balerinának, megmondta neki, hogy ülő táncot akarok tanulni. Erre a kis hölgy leült és megmutatta, hogy megy az ülőtánc. így ni! "Ugye ez könnyű" - kérdezte tőlem a kisasszony. "Könnyűnek elég könnyűnek néz ki" - mondtam. "Csak azt tudom, kedves kisasszony, A III.MAGYAR VILÁGKONGRESSZUS Az 1991 december 11-12-i rendkívüli közgyűlésen megújult Magyarok Világszövetsége 1992. augusztus 19-21 között rendezi meg a Magyarok III. Világkongresszusát. Erre több, mint 50 éves kényszerű szünet után kerül sor az 1929-es I. és az 1938-as II. Világkongresszust követően. Ez a találkozó olyan történelmi eseménysorozat lesz, amelyben a világban szétszórtan és a környező országokban kisebbségben élÓ magyarok nagy számban képviseltetik magukat. Fontosabb rendezvények: III. Magyar Orvostudományi Találkozó Időpont: 1992. augusztus 16-18. Helyszín: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri Elméleti TömbA találkozó megrendezése a korábban (1983., 1988.) tartott ilyen tanácskozáson megfogalmazott igény alapján történik. Fenti találkozók - hangulatát, tudományos programjának jelentőségét, a részvétel mértékét tekintve - sikeresnek mondhatók. Az 1988-as találkozón a Nyugat-Európából, és a tengerentúlról érkezett orvosok kihangsúlyozták, hogy a következő konferenciákon elengedhetetlen lenne a szomszédos országokban élő magyar szakemberek nagyobb számban való meghívása. "Magyarok az Újvilágban" c. kiállítás Időpont: 1992 augusztus 18 - 1993 január vege. Helyszín '.Budavári Palota, Magyar Nemzeti Múzeum. Legujabbkori Történeti Múzeum. A kiállítás ötlete Amerika felfedezése 500. évfordulójának alkalmából született. Az évforduló csak "apropója", de nem témája a tárlatnak. A történetírás által megalapozott tárgyszerű ismeretközlő kiállítás lesz ez, kettős céllal: egyrészt, hogy az alkalmat megragadva összegezzük a tényeket: hány magyar játszott fontos szerepet Amerika történetében, kultúrájában, azaz, hogy mit jelentünk Amerikának? Illetve fordítva is: mit jelentett nekünk Amerika? (Pl. azzal, hogy menedéke volt a politikai emigráció két évszázada megújuló hullámainak, befogadta a századforduló gazdasági-társadalmi válsága elől menekülő kivándorlók ezreit.); másrészt gyakorlatiasan múzeumcentrikus: feltérképezi az országban található e témára vonatkozó múzeális forrásanyagot és egyben kiegészíti, gazdagítja a kiállítás kapcsán bizonyara felmerülő új gyűjtésekkel, elókészúlve a honfoglalás 1100. évfordulójára, az 1996-os Világkiállításra (EXPO) megrendezendő: "Magyarok a nagyvilágban" tárlatra, amely öt földrész magyarságának hozzájárulását tárna fel a világcivilizációhoz, kultúrához. nem melyik a jobb laba bal? Leülni ugyan felkelésben már kisasszonynak kellene segítségemre lenni." és melyik a leülnék, de a kedves Végül zióra azonban jutottam, valaki másnak Én majd ismét arra hogy kell csak a konklu- a táncról majd írni. a nótákról és egyéb könnyebb fajsúlyú dolgokról irok.
